Pillanatfelvétel Szász Endre festőművész és grafikus életéből

„Húszéves ellenségeim vannak. Akár hiszi, akár nem, hiányoznak.”

„Szász Endre második éve tartózkodik Kanadában, s ez alatt rendkívül jó hírnévre tett szert, nemcsak Kanadában, de az USA-ban és Mexikóban is. Több százra tehető azoknak a képeknek a száma, amelyet megfestett, különböző galériákon keresztül kiállított, és az itteni körülményekhez képest nagyon magas áron értékesített. […] Felajánlotta, hogy a Torontó-i rezidenciáját térítés nélkül a magyar államnak ajándékozza. (Ha nem fogadható el, odahaza forint elszámolásban lehet rendezni. A ház értéke kb. 150 ezer dollár.) Egy cserével így megoldást nyerne a nagyköveti rezidencia problémája.”

Források

  

1. Szász Endre és a Petőfi ünnepségek Kanadában

a. 

Szigorúan titkos!

1972. okt[óber] 20.                                                                              Ottawa

Konzuli Osztály, Területi Osztály és Sajtóosztály figyelmébe:

Otthon jól ismert Szász Endre festőművész, kérésünkre felajánlotta hathatós segítségét a Petőfi évforduló torontói megszervezésében. Egy jó Galériában, Torontóban egy Petőfi legismertebb verseihez nagyszámú képillusztrációt készítene, és azt a mi elképzelésünk szerinti időtartamra bemutatná. Vállalja továbbá egy Petőfiről szóló előadás megtartását magyar nyelven, tolmács segítségével. Ez alkalommal a sajtó, televízió részvétele biztosítottnak látszik. Mielőtt továbblépnénk, a kérdésben kérem a központ állásfoglalását.

Küldte: B[artha János nagykövet]

***

A Konzuli Főosztály megjegyzése:

Támogatjuk a nagykövetség kezdeményezését. Úgy ítéljük meg azonban, hogy ez esetben a döntésre és intézkedésre az V. Területi Osztály és a Sajtófőosztály illetékes.

Budapest, 1972. október 26.

[olvashatatlan aláírás]

A Sajtófőosztály megjegyzése:

Mi is támogatjuk a nagykövetség kezdeményezését, és javasoljuk, hogy az V. T[erületi] O[sztály] tájékoztassa erről a KKI-t.

Bp. 1972. 10. 27.

Ba [aláírás]

***

                                                                                                                                                                       Szigorúan titkos!

Petőfi évforduló Torontóban

00940/11/1972.          

Kulturális Kapcsolatok Intézete

Komornik Z[oltán]

főosztályvezető elvtársnak

Budapest

Ottawai nagykövetségünk jelentette, hogy Szász Endre, Torontóban tartózkodó festőművész felajánlotta segítségét a Petőfi évforduló ottani megszervezésében. Egy ismert torontói galériában Petőfi legismertebb verseihez nagyszámú képillusztrációt készítene, és azt a mi elképzelésünk szerinti időre bemutatná. Vállalja továbbá egy Petőfiről szóló előadás megtartását magyar nyelven, tolmács segítségével. Ez alkalommal sajtó és televízió részvétele is biztosra vehető.

A Külügyminisztérium egyetért az ottawai nagykövetség kezdeményezésével és javaslatával. Kérjük, állásfoglalásukat velünk közölni szíveskedjék, hogy nagykövetségünknek mielőbbi választ tudjunk adni.

Budapest, 1972. november 17.

(Várkonyi József)

főosztályvezető

Jelzet: MOL XIX-J-1-j-Vegyes-4-765-00940/11-1972. (Magyar Országos Levéltár, Külügyminisztérium, TÜK iratok)

b.

KULTURÁLIS KAPCSOLATOK INTÉZETE

II. Területi Főosztály                                                                           SZIGORÚAN TITKOS!

                                                                                                          Ikt. sz.: 0066/9-1/72.

 

Művelődésügyi Minisztérium

Képzőművészeti Osztály

Gádor Endre osztályvezető

elvtársnak

 

Budapest

Kedves Gádor Elvtárs!

A Külügyminisztérium támogatólag továbbította az ottawai nagykövetségünk jelentését, amelyben Szász Endre Torontóban tartózkodó festőművész felajánlotta segítségét a Petőfi évforduló ottani megszervezésére. Szász egy ismert torontói galériában Petőfi legismertebb verseihez nagyszámú képillusztrációt készítene, és azt a mi elképzelésünk szerinti határidőre bemutatná. Egy Petőfiről szóló előadás megtartását is vállalná, amelyre a sajtó és televízió részvétele is biztosra vehető.

Intézetünk egyetért az ottawai nagykövetség kezdeményezésével és javaslatával. Kérjük, szíveskedjenek állásfoglalásukat velünk közölni, hogy nagykövetségünknek mielőbb választ tudjunk adni.

Budapest, 1972. november 21.

Elvtársi üdvözlettel:

(Komornik Zoltán)

osztályvezető

Jelzet: MOL XIX-I-4-d-0018/84-1972. (Magyar Országos Levéltár, Művelődésügyi Minisztérium, TÜK iratok)

 

c.

 

KULTURÁLIS KAPCSOLATOK INTÉZETE

 

II. Területi Főosztály                                                                           SZIGORÚAN TITKOS!

                                                                                                          Ikt. sz.: 0066/9-2/72.

 

Külügyminisztérium

Várkonyi József főosztályvezető

elvtársnak

Budapest

Kedves Várkonyi Elvtárs!

A Külügyminisztérium kérése alapján tájékozódtunk a Művelődésügyi Minisztériumban Szász Endre torontói festőművész személyével kapcsolatban. A kapott információ szerint Szász tehetséges festő és grafikus, és már más esetben is készített képillusztrációkat Petőfi verseivel kapcsolatban. A Szász-grafikák színesebbé tehetik a Petőfi évfordulót, és emelhetik annak színvonalát. Nem tanácsoljuk viszont, hogy nevezettet előadásra kérjék fel, mert erre alkalmatlannak tartjuk.

Budapest, 1972. november 27.

Elvtársi üdvözlettel:

(Komornik Zoltán)

fosztályvezető

Jelzet: MOL XIX-J-1-j-Kanada-4-765-003632/1-1972. (Magyar Országos Levéltár, Külügyminisztérium, TÜK iratok)

 

d.

SZIGORÚAN TITKOS!

0018/84-2/1972.

 

Kulturális Kapcsolatok Intézete,

Komornik Zoltán főosztályvezető elvtársnak,

Budapest

Kedves Komornik Elvtárs!

Szász Endre torontói Petőfi kiállítására vonatkozó levelükre közöljük, hogy a kiállítással örömmel egyetértünk, Szász Endre itthoni illusztrátori tevékenysége úgy érezzük, biztosítékot nyújt arra, hogy színvonalas, a Petőfi évfordulóhoz méltó kiállítást fog rendezni Kanadában.

Petőfiről szóló előadásával kapcsolatban már több kételyünk van. Szász Endre csapongó fantáziája, sokszor eredetieskedő ötletei, sok pesti szóhasználata véleményünk szerint vitathatóvá teszi az előadás színvonalát. Ez ugyan nem képzőművészeti téma, de magunk részéről megnyugtatóbbnak tartanánk, ha a kiállításra előadás nélkül kerülne sor.

Budapest, 1972. november 27.

Elvtársi üdvözlettel

(Gádor Endre)

osztályvezető

Jelzet: MOL XIX-I-4-d-0018/84-1972. (Magyar Országos Levéltár, Művelődésügyi Minisztérium, TÜK iratok)

e.

  

Szigorúan titkos!

003632/1972.                                                                                      Szász Endre ügy

 

Boros Róbert főosz[tály]vez[ető] h. elvtársnak,

Művelődésügyi Minisztérium

Budapest

 

Szíves tájékoztatásul mellékelten megküldöm ottawai nagykövetségünk tárgybani jelentése másolatát, valamint a kanadai sajtóban Szász Endréről megjelent

fotókópiáit.

Nagykövetségünk a jelentésben ismét említést tesz arról, hogy Szász Endre képillusztrációkat készítene Petőfi verseihez az évfordulóval kapcsolatban, valamint előadás tartására is vállalkozna. Erről a javaslatról a KKI-t korábban értesítettük és a KKI véleményét nagykövetségünknek december 12-én továbbítottuk. A KKI egyetért azzal, hogy Szász Endre képillusztrációkat készítsen, ugyanakkor nem tanácsolja, hogy a nevezettet előadások tartására felkérjük.

A fenti állásfoglalással egyetértünk és ennek alapján küldtünk utasítást ottawai nagykövetségünknek.

Budapest, 1972. december 14.

(Várkonyi József)

főosztályvezető

 

Jelzet: MOL XIX-J-1-j-Kanada-4-765-003632-1972. (Magyar Országos Levéltár, Külügyminisztérium, TÜK iratok)

Ezen a napon történt augusztus 21.

1959

Eisenhower amerikai elnök rendelete értelmében Hawaii az USA 50. tagállamává válik.

1965

Samu, az előember csontjait megtalálják a vértesszőlősi ásatáson

1968

A 20-ról 21-re virradó éjjel megkezdődik a Varsói Szerződés csapatainak inváziója Csehszlovákia ellen Magyarország részvételével.

1968

A Varsói Szerződés csapatai leverik a „prágai tavaszt”. A demokratikus ellenzék teljesen feladta a rendszer megreformálhatóságának...Tovább

1982

Ifjúsági búcsút tartottak a Bács-Kiskun megyei Hajóson, ahol Paskai Lász-ló mutatott be szentmisét.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Rendszerváltás, 1989–1990
 

„Kérlek, ez egy új török hódoltság… Addig tart, amíg a Szovjetunió tart!” – mondta a szovjet megszállás nyomán előállt magyarországi helyzetről Szekfű Gyula történész, moszkvai követ 1946 karácsonyán régi ismerősének, Kovács Imre népi írónak. Jóslata szerencsére csak részben vált be: a szovjet uralom nem 150, hanem „csak” 45 évig tartott, ugyanakkor Moszkva hegemóniájának megszűnése valóban mélyreható politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális változásokat idézett elő nemcsak Magyarországon, hanem a térség többi államában is.

Az 1989–1990-ben végbement rendszerváltás vagy rendszerváltozás mindenekelőtt azt jelentette, hogy az addigi egypárti diktatúrát a politikai pluralizmus, pontosabban a parlamenti demokrácia, a központi tervgazdálkodást a piaci szabad verseny, a marxista ideológia egyeduralmát pedig a szellemi sokszínűség váltotta fel. 

Az átmenet egyik előfeltétele a szovjet csapatok kivonása volt. Mihail Gorbacsov, a reformer pártfőtitkár a szovjet haderőnek a térségből való részleges kivonására már 1988 decemberében, az ENSZ New York-i közgyűlésén ígéretet tett, és 1989. április 25-én valóban elindult haza az első szovjet alakulat. Ez összhangban állt a társadalom túlnyomó többségének akaratával: a Budapesten, 1989. március 15-én megtartott több tízezres tüntetésen Cserhalmi György színész olvasta fel a 12 pontban összefoglalt ellenzéki állásfoglalást, amely többek között a semleges, független Magyarország megteremtését és a szovjet csapatok teljes kivonását követelte.

A rendszerváltást leginkább meghatározó események közé tartozott két „politikai” temetés: 1989. június 16-án, 31 évvel a kivégzés után temették Nagy Imrét, Gimes Miklóst, Losonczy Gézát, Maléter Pált, Szilágyi Józsefet és az 1956-os forradalom névtelen mártírjait, néhány héttel később, július 14-én pedig Kádár Jánost, akivel együtt a róla elnevezett korszak is a múlté lett. Két fontos jogi aktust is meg kell említenünk: a korábbi állampárt, az MSZMP megszüntetését az 1989. október 6–8-án tartott kongresszuson, valamint a Magyar Köztársaság kikiáltását október 23-án. 

A rendszerváltást az 1990 márciusában lebonyolított első szabad országgyűlési választás, és az ugyanazon év őszén megtartott önkormányzati választás zárta le. Az utolsó szovjet katona Záhonynál, 1991. június 19-én hagyta el Magyarországot.

 Az ArchívNet idei 2. számában két írás foglalkozik a rendszerváltással: Jobst Ágnes az állambiztonsági szervek körében végbement rendszerváltást vizsgálja, Garadnai Zoltán pedig a korabeli magyar külpolitika változásait láttatja francia szemszögből. Az összeállítás másik két dokumentumközlése a magyar feminista mozgalom történetével, illetve 1949-ben Magyarországra került görög menekültek sorsával foglalkozik.

 

Budapest, 2019. június 28.

 

A szerkesztők