Hibaüzenet

  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).
  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).

Mezőgazdasági gépgyárból orosz tankjavító üzem

(1945. január-szeptember)

„már január első napjai óta az oroszok lefoglalták gyárunkat, azt kizárólag tankjavításra rendezték be, emiatt azután faipari gépektől kezdve minden olyan termelési eszközt, gépet, amely a mezőgazdasági gépgyártás céljait szolgálta, leszereltek, és a pincébe dobtak úgy, hogy üzemünk eredeti rendeltetése: a mezőgazdasági gép- és alkatrészgyártás ezen idő óta szünetel."

4.

Erdős feljegyzése az Iparügyi Minisztériumban folytatott tárgyalásairól

1945. május 26.

Feljegyzés

 

a kispesti üzem által munkabérek kifizetésére f. év 18-án már felvett, 3 millió P. valamint még felveendő további 3 millió P. tárgyában:

 

- : -

 

Szakasics Antal iparügyi min. osztályfőnök ma délelőtt erősen kapacitált, hogy írjam alá a nyugtát. Tárgyilagossággal és mint Gestapó fogolytársam, nagy jóindulattal kezeli az ügyet, és ezt kifejezetten hangsúlyozta is.

Előadta, hogy a munkások - mert hiszen nem tehetnek egyebet - azt a javaslatot tették, hogy az Iparügyi Minisztérium nevezzen ki „vállalatvezetőt", aki majd aláírja utólag a már felvett 3 millió P. nyugtáját, és aláírja a kiutalásra kerülő további 3 millió P. nyugtáját is.

Hangsúlyoztam az osztályfőnök úr előtt, hogy elvégre mindent meg lehet tenni, lehet vállalatvezetőt is kirendelni, csak éppen megsértjük a törvényt, egyébként ez a körülmény sem indít arra, hogy a nyugtákat aláírjam.

Még egyszer elmondtam a tényállást, amelyet egyébként az osztályfőnök úr ismert. Azt válaszolta csak, hogy mi volna a teendő? A munkások tényleg nem kapják meg a bérüket, mert az orosz nem fizet. Most már 4 heti a bérhátralék és 3200 munkást mégsem lehet nyugtalanságban tartani. Az oroszt nem kényszeríthetik a fizetésre, mert hiszen a Fegyverszüneti Szerződés keretében tulajdonképpen mi vagyunk minden szolgáltatásra kötelezve. Azt válaszoltam, hogy ha olyan nagy együttérzést tanúsít a munkásság érdekeivel, amelyet egyébként megértek, mert hiszen magam is igen nagy érdeklődéssel figyelem a kérdést, úgy miért szükséges, hogy a H.S.C.S. terhére utalják ki ezt az összeget?

Egyszerűbb lenne, mondtam, ha az Iparügyi Minisztérium, a megvédelmezni kívánt munkásság érdekeire való tekintettel, a munkásságnak, mint kollektív testületnek, közvetlenül adná a kölcsönt, amelyet vagy visszafizetnek, ha az oroszoktól mégis megkapják utólag a bért, vagy pedig ennek az összegnek mikénti sorsáról másképpen kell gondoskodni. Minden esetre, hangsúlyoztam, ez a Minisztérium hatásköre most. Ez azonban biztos, hogy ezek a munkabérek - figyelemmel a Fegyverszüneti feltételekre - a kollektív társadalom kötelezettsége, de semmiképpen sem hárítható át a H.S.C.S.-re, mint az üzem tulajdonosára.

Az osztályfőnök úr végül is annyit mondott csak, hogy gondolkodnia kell a megoldáson, de arra kért, hogy tegyem magam is konszideráció tárgyává álláspontomat, amelynek keretében, még sokat jelentően, annyit is mondott, hogy a fenti célokra folyósítható hitel felvételének kár olyan nagy jelentőséget tulajdonítani!

 

Budapest, 1945. május 26.                                                               Erdős s. k.

 

Jelzet: MNL OL Z 450 494. tétel (82. d.) - Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Titkársági iratai

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt augusztus 25.

1907

Stuttgartban megtartották a szocialista ifjúsági szervezetek első nemzetközi konferenciáját. A tanácskozás középpontjában a militarizmus...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Rendszerváltás, 1989–1990
 

„Kérlek, ez egy új török hódoltság… Addig tart, amíg a Szovjetunió tart!” – mondta a szovjet megszállás nyomán előállt magyarországi helyzetről Szekfű Gyula történész, moszkvai követ 1946 karácsonyán régi ismerősének, Kovács Imre népi írónak. Jóslata szerencsére csak részben vált be: a szovjet uralom nem 150, hanem „csak” 45 évig tartott, ugyanakkor Moszkva hegemóniájának megszűnése valóban mélyreható politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális változásokat idézett elő nemcsak Magyarországon, hanem a térség többi államában is.

Az 1989–1990-ben végbement rendszerváltás vagy rendszerváltozás mindenekelőtt azt jelentette, hogy az addigi egypárti diktatúrát a politikai pluralizmus, pontosabban a parlamenti demokrácia, a központi tervgazdálkodást a piaci szabad verseny, a marxista ideológia egyeduralmát pedig a szellemi sokszínűség váltotta fel. 

Az átmenet egyik előfeltétele a szovjet csapatok kivonása volt. Mihail Gorbacsov, a reformer pártfőtitkár a szovjet haderőnek a térségből való részleges kivonására már 1988 decemberében, az ENSZ New York-i közgyűlésén ígéretet tett, és 1989. április 25-én valóban elindult haza az első szovjet alakulat. Ez összhangban állt a társadalom túlnyomó többségének akaratával: a Budapesten, 1989. március 15-én megtartott több tízezres tüntetésen Cserhalmi György színész olvasta fel a 12 pontban összefoglalt ellenzéki állásfoglalást, amely többek között a semleges, független Magyarország megteremtését és a szovjet csapatok teljes kivonását követelte.

A rendszerváltást leginkább meghatározó események közé tartozott két „politikai” temetés: 1989. június 16-án, 31 évvel a kivégzés után temették Nagy Imrét, Gimes Miklóst, Losonczy Gézát, Maléter Pált, Szilágyi Józsefet és az 1956-os forradalom névtelen mártírjait, néhány héttel később, július 14-én pedig Kádár Jánost, akivel együtt a róla elnevezett korszak is a múlté lett. Két fontos jogi aktust is meg kell említenünk: a korábbi állampárt, az MSZMP megszüntetését az 1989. október 6–8-án tartott kongresszuson, valamint a Magyar Köztársaság kikiáltását október 23-án. 

A rendszerváltást az 1990 márciusában lebonyolított első szabad országgyűlési választás, és az ugyanazon év őszén megtartott önkormányzati választás zárta le. Az utolsó szovjet katona Záhonynál, 1991. június 19-én hagyta el Magyarországot.

 Az ArchívNet idei 2. számában két írás foglalkozik a rendszerváltással: Jobst Ágnes az állambiztonsági szervek körében végbement rendszerváltást vizsgálja, Garadnai Zoltán pedig a korabeli magyar külpolitika változásait láttatja francia szemszögből. Az összeállítás másik két dokumentumközlése a magyar feminista mozgalom történetével, illetve 1949-ben Magyarországra került görög menekültek sorsával foglalkozik.

 

Budapest, 2019. június 28.

 

A szerkesztők