Hibaüzenet

  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).
  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).

Nem csonka bank(csonk)ok

Az 1948-as államosítás után csakhamar kiderült, hogy számos pénzintézetnél nem sikerült a részvények 100%-át megszereznie a magyar államnak, így nem tudta felszámolni ezeket. Papíron ezeket a pénzintézeteket tovább kellett működtetni: tehát kellett bejelentett székhely, igazgatótanács, felügyelőbizottság, közgyűlés, alkalmazottak, pecsét, folyószámla az MNB-nél stb. Másrészt ezeknek a pénzintézetek tovább élése azt is jelentette, hogy követeléseik, letéteik, ingatlantulajdonlásaik is élők maradtak, és bankcsonkokként évtizedekig tovább vegetáltak.

 

2.

Feljegyzés Budapest Székesfőváros Községi Takarékpénztár R. T. felszámolásáról

1970. december 30.

  

DEVIZA FŐOSZTÁLY

Felszámoló Csoport

34-100.000/82.

 

FELJEGYZÉS

Dr. Dezséri László vezérigazgató elvtárs részére.

 

Tárgy: Budapest Székesfőváros Községi Takarékpénztár R. T. felszámolása.

 

A Budapest Székesfőváros Községi takarékpénztár R. T.-ra vonatkozóan a Fővárosi Bíróságnál, mint cégbíróságnál a mellékelt feljegyzésben foglalt cégadatok találhatók. Megállapítottam, hogy a Takarékpénztár részvényei 99,8%-ban a Főváros (Magyar Állam) tulajdonát képezik. A Cégbíróságnál az időközi változások (telephely, igazgatósági tagok, valamint a cégjegyzésre jogosult vállalati tisztviselő személyében történt változás), bejelentés hiányában nem nyertek keresztülvezetést.

A Takarékpénztár utoljára 1960. december 31-vel készített évi mérleget. A mérleg az előző évi veszteségeket is figyelembe véve 25,338/m Ft vagyonhiányt mutat. Itt jegyzem meg, hogy a mérlegkészítés alkalmával, figyelemmel a folyamatban lévő államközi tárgyalásokra, a Takarékpénztár minden kötelezettségét felvették, leírásokat nem eszközöltek. (Ez volt a PÜM állásfoglalása is.)

A Takarékpénztár 1960 évtől kezdve mérleget nem készített. A számlákat vizsgálva megállapítottam, hogy azóta nagyobb változások nem is történtek. Megemlítem, hogy a Takarékpénztárnak a Magyar Nemzeti Banknál vezetett számláit megszüntették, és azokat az Általános Értékforgalmi Bankhoz tették át. A számla jelenleg 101 198,95 Ft követel egyenleget mutat, míg a Nemzeti Banktól átkerült zárolt számla, mely szintén az Általános Értékforgalmi Bankhoz került 2 159 026,84 Ft követel egyenleget jelez.

A fent előadottak után helyesnek tartanám, ha a Takarékpénztár felszámolását a Pénzügyminisztérium a 4.247/1949. /IX. 22./ M. T. számú rendelet 1.§. /1/ bek. a. pontja alapján elrendelné és felszámolóul intézetünket jelölné ki.

Ez esetben ugyanis, figyelemmel az időközben lefolytatott államközi tárgyalásokra, valamint belföldi viszonylatban a követelések elévüléséről szóló Ptk. 325.§. /1/ bekezdésére, a felszámolás során leírások formájában nagyobb mérvű mérlegrendezést lehetne végrehajtani.

A leírások után a Takarékpénztár felszámolási vagyonkimutatása a következő vagyoni állapotot tükrözné:

 

VAGYON:

Pénzügyi eszközök:

 

Általános Értékforgalmi Bank R. T. folyószámla:                                       2 260 225,79

 

Hosszúlejáratú kihelyezések:

Értékben                                                        9 122 178,95

Sv[ájci] fr[ank] értékben                                   815 800 84              9 937 979,79 

                                                                       -----------------------------------------------------

                                                                                                                    12 198 205,58

 

TEHER:

 

Pénzintézeti Központ felszámolási költség                                                        30 000, -

Hosszúlejáratú kihelyezések ellenszámlája                                                    9 937 979,79

Takarékbetétek id. értékben, belföldi betevők                                                     9 882,16

Folyó- és csekkszámla betétek, belf. betétek idegen értékben                           64 735,28

                                                                                                                      -----------------

                                                                                                                     10 042 597,23

 

Összevetés:

                        Vagyon           12 198 205,58 Ft

                        Teher               10 042 597,23 Ft

            Vagyontöbblet             2 155 608,35 Ft

 

A vagyontöbblet teljes egészében a Magyar Államot illeti, egyrészt, mint részvénytulajdonost, másrészt miután az államközi tárgyalások során a Takarékpénztár kötelezettségeinek a Magyar Állam tett eleget.

Az 1960 évi mérlegben szereplő ingatlanok mind valamely jogszabály alapján állami tulajdonba kerültek. A Pénzintézeti Központ végzett munkájáért 1967 óta semmiféle költséget nem számított fel /bérleti díj, munkadíj, stb./. A felszámolói mérlegben a hosszúlejáratú kihelyezéseket

a vagyon, illetve a teher oldalon az alábbi elgondolások alapján vettem be. A kihelyezett jelzálog kölcsönök fedezetét részben házas ingatlanok, részben földingatlanok képezik. Azt a körülményt, hogy a fedezetül lekötött ingatlanokból mennyi került állami tulajdonba, megállapítani nem lehet. A Takarékpénztár idegen értékben kihelyezett követelései a 30/1950. Tvr. 7.§-a alapján nem évültek el. /Elévülés nyugvása./ A Pénzügyminisztérium Nemzetközi Ügyek Főosztályának leirata szerint ezen követelések biztosításául lekötött ingatlanokra törlési, illetve résztehermentesítési engedélyt csak fizetés teljesítése mellett adhatunk ki, ha az adós az arányosan reá eső forintellenértéket /3 évi 15%-os kamat betudásával együtt/ befizeti. Tájékoztatásképpen közlöm, hogy az elmúlt...[olvashatatlan]...indoklással, hogy a követelés elévült. Ilyen pereink voltak. A bíróságoknál követelésünk jogosságát minden esetben a mérlegekkel bizonyítottuk. Ha a felszámolói mérlegben ezen összegszerűleg fiktív követelésünket nem vennénk fel, megtörténhetne, hogy a bíróság arra az álláspontra helyezkedne, hogy követeléseink leírása az adós tartozását nem igazolná.

A Takarékpénztár felszámolását a fent előadottakon kívül az

179, illetve 201-209 §-ai alapján is be lehetne bizonyítani. Ez esetben a Takarékpénztár felszámolását csak közgyűlési határozattal lehet kimondani.

 

Végzetül közlöm, hogy a Takarékpénztárnak letétében kezelünk

            1./ Belföldi és külföldi tulajdonú Egyesült Izzó részvényt,

            2./ Nem államosított magyar kibocsátású értékpapírokat, ügyfelek letétében,

            3./ Beszolgáltatott ipari részvényekről kiállított

elismervényeket,

            4./ Ügyfelek tulajdonában lévő magyar kibocsátású kötvényeket és

                 zálogleveleket.

 

A letétek értéket nem képviselnek és azok rendezése 1960 év óta folyamatban van.

 

Budapest, 1970. december 30.

 

                                                                                              olvashatatlan aláírás

                                                                                                          főelőadó

 

Melléklet:

1 db, 1960. december 31-i mérleg,

1 db, cégbírósági feljegyzés.

 

Jelzet: MNL OL XIX-L-20 - Az államigazgatás felsőbb szervei, Pénzintézeti Központ - Eredeti, aláírással ellátott irat.

 

 

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt december 13.

1974

Málta köztársasággá válik

1981

Jaruzelski tábornok bevezeti a hadi (rendkívüli) állapotot. A Beszélő az első ellenzéki lap a térségben, amely felismerte: megkezdődött a...Tovább

1991

Észak- és Dél-Korea egyezményt írnak alá, amely formálisan is véget vet a koreai háborúnak.

1993

Magyarországon megalakul a Boross-kormány

1998

Puerto Rico népe az USA-hoz való csatlakozás ellen szavaz

  • <
  • 2 / 2
  •  

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Földkérdés, paraszti társadalom – I.

„Parasztság és magyarság a történelem ábráján gyökeresen egybefonódott” – írta a Magyar Országos Levéltár egykori munkatársa, Szabó István történész egyik tanulmányában. A magyar népi mozgalom képviselőihez hasonlóan ő is úgy vélte, hogy a parasztság felemelése, helyzetének gyökeres javítása nélkül nem lehet megteremteni az új Magyarországot. A magyarság jövője attól függ – állapította meg –, hogy mennyire sikerül a parasztságot „nemcsak formailag, de kultúrában, szellemben a nemzet tagjává tenni, sőt annak vezetését kezébe adni”.

A parasztság évszázadokon át a magyar társadalom legkiszolgáltatottabb rétege volt. Történetének egyik meghatározó vonását a földéhség képezte: nagyon sokan még az 1848-as jobbágyfelszabadítást követően sem jutottak saját földhöz. Vágyálom maradt Németh László Kert-Magyarországról alkotott szép elképzelése, mely szerint a társadalmi kiegyenlítődés jegyében jól gazdálkodó kisbirtokok, tökéletesen ápolt kertek ezrei lepik el az országot, és ezáltal új kultúrtáj jelenik meg. A valóságban ennek pont az ellenkezője következett be a két világháború közötti időszakban. Amint azt Kovács Imre is megírta 1937-ben megjelent, nagy visszhangot – és a hatalom éles tiltakozását – kiváltó szociográfiájában (A néma forradalom), a korabeli agrárlakosság 40%-a nem rendelkezett földtulajdonnal. Az öt kataszteri holdon aluli törpebirtokosokkal, a bérlőkkel és a mezőgazdasági munkásokkal együtt számuk elérte a hárommilliót. A hárommillió agrárproletár a mezőgazdasággal foglalkozók több mint kétharmadát, az egész magyar társadalom mintegy harmadát tette ki. „Magyarország – proletárország” – vonta le keserű következtetését Kovács Imre.

A második világháború befejezését követően úgy tűnt, reális esély van a krónikus földéhség csillapítására. Az 1945-ös földreform során elkobozták a nagyobb birtokokat, és csaknem 650 ezer embert juttattak több mint hárommillió kataszteri holdhoz. Ez a kisgazdaságok számára kedvező időszak azonban igen rövidnek bizonyult, mivel nemsokára megindult a „téeszesítés” folyamata, és az új földtulajdonosokat néhány év leforgása alatt szovjet típusú termelőszövetkezetekbe kényszerítették. Tömegessé vált a földtől való menekülés, a hagyományos paraszti társadalom és életforma pedig eltűnt.

Az ArchívNet idei 5–6. számának témája: „Földkérdés, paraszti társadalom”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: az 5-ös december 6-án, míg a 6-os ugyanezen hónap 20-án. A most megjelenő 5. szám első írásának szerzője, Makó Imre az első világháború, az 1918–1919-es forradalmak és az idegen megszállás paraszti társadalomra gyakorolt hatását mutatja be Hódmezővásárhely példáján. Szakál Imre a csehszlovák kormányok két világháború közötti kárpátaljai telepítési politikáját szemlélteti, míg Bartha Ákos – szintén a két világháború közötti időszak vonatkozásában – a földreform és zsidókérdés összefüggéseit taglalja. Balázs Gábor az 1945-ös földreformot és ennek kapcsán az Országos Földhivatal tárgyalótanácsainak működését elemzi, Varga Zsuzsa pedig a kollektivizálás előestéjén, 1949-ben keletkezett, a paraszti társadalomról szóló izgalmas rendőrségi „pillanatfelvételt” közöl.

 

Budapest, 2019. december 6.

A szerkesztők