Diplomáciai lépések

 

A javaslat indokoltságát az is mutatta, hogy az elkövetkezendő hetekben a román álláspont a KGST központjában megkeményedett, ugyanakkor a lengyelek határozottan felvetették egyes országok külön útjának lehetővé tételét, a csehszlovákok pedig a KGST hosszú távú komplex programjának kidolgozását. A románok a tervkoordináció területeinek szűkítésére törekedett, amibe a szovjetek hajlandók voltak belemenni.

Ugyanebben az időben aktivizálódott a KGST országok belső szakdiplomáciája is. Apró Antal, Simunek és Jarosewicz, vagyis a magyar-csehszlovák-lengyel képviselők között szeptember 13-án informális megbeszélésre került sor. Mindhárman a KGST-n belüli különválás lehetőségei keresték, és elhatározták, hogy ennek valamilyen formáját keresztülviszik a hivatalos fórumokon is.

Ami a magyar-csehszlovák kapcsolatok piaci liberalizálását illeti, ezt Apró Antal szeptember 12-én felvetette Brnóban partnerének, aki ugyan nem zárkózott el a lehetőségtől, de annak megvalósítása előtt számos kérdés tisztázását tartotta fontosnak. Kiderült, hogy a lengyelek már javaslatot tettek fogyasztási cikkek cseréjének megkönnyítésére a KGST Valutáris és Pénzügyi Állandó Bizottságában. Ezt a csehszlovákok érdekesnek minősítették, de egy sor kérdésre nem kaptak a javaslatban választ. Simunek arra bíztatta Aprót, hogy támogassák a lengyel javaslat megvalósításának előkészítését. Apró ezt megígérte.

Egyeztetés történt az NDK képviselőjével is, aki jelezte, hogy országa több kezdeményezésre készül. Az aktivitás tehát kézzel fogható volt.