(1952–1982)

30 év a katolikus gimnáziumok életében

Két jelentés tükrében

„A politikai-erkölcsi nevelés fontos területét, az osztályfőnöki órák[at] erősen felhasználják saját céljaik érdekében, pl. Esztergomban, ahol az osztályfőnöki óra egyenesen romboló hatású ifjainkra. A tanár arról beszélt, hogy a tanuláshoz intuíció, diszponáltság kell, vannak időszakok, amikor képtelen tanulni az ember. Negyedév után az azt megelőző idegizgalom feloldódik, s a diákok energiája egy természetes és érthető gátlástalanságban tör ki.”

 

Források

1.

Jelentés a katolikus gimnáziumok helyzetéről
1952. december 12. 

 

I. Jelenleg 8 katolikus általános gimnázium működik

 

A tanulók létszáma 2073. A tanulók 12,1%-a munkás, 20%-a paraszt, 22,1%-a értelmiségi, 32%-a egyéb, 8,8%-a az X-kategóriába tartozik.

Legtöbb munkás és paraszt tanuló a IV. évfolyamon tanul. Együttes számuk a tanulók taglétszámának 44%-a. I-IV. évfolyamban összesen 770 munkás, paraszt tanuló jár, az összes tanulók 37%-a. A helyszíni vizsgálatok ugyan azt mutatják, hogy az iskolák nem mérlegelték pontosan a szociális származást és egyes esetekben kulákok is kerültek a dolgozó parasztok kategóriájába. Ugyanígy az egyebek sorából a munkás tanulók közé. Mégis igen sok a munkás, paraszt származású tanulók száma.

Az elmúlt tanévhez viszonyítva a tanulók száma ebben az esztendőben 174-el növekedett.

 

II. Az iskolák oktató-személyzete

1. A tanárok magatartása

Nyíltan nem ellenséges, sőt hajbókoló. A látogatások alkalmával általában kínos előzékenységet és udvariasságot mutatnak. A rendszeres állami ellenőrzés azonban szemmel láthatóan idegesíti őket (Esztergom, budapesti piarista gimnázium).

Látszólag szívesen meghallgatják a tanácsokat és kifejezik, hogy szeretnének mentől több látogatást és irányítást kapni. Valójában azonban a legjobb esetben kívülállók és az elhallgatás súlyos fegyverét használják. Fenti megállapításokat az óralátogatásokról, faliújságon rögzített megfigyelések támasztják alá. Legjellemzőbben a szentendrei ferences gimnázium

következő szavai igazolják: „Új rendszerbe kerültünk". - Az esztergomi nevelők személyes beszélgetés során kifejezésre juttatják elveiket, melyekre jellemző a „politikamentesség", a tudománytalanság, nyíltan hangoztatják a tudományoknak az élettől való és az egyes tudományágaknak egymástól való függetlenségét („a kémia független a többi természettudományoktól").

Általában hangoztatják, hogy nincs lehetőségük részt venni állami továbbképzésben, ezzel mintegy munkájuk hibájáért a felelősséget az államra akarják hárítani. Az esztergomi tanárok tapasztalatszerzés ürügyén szeretnének befurakodni az állami iskolákba. Ezt azzal leplezik, hogy nem akarnak lemaradni.

2. Tanárok felkészültsége

Szakmailag általában széleskörű tárgyi tudást mutatnak, azonban idealista felfogásuk az egész oktató-nevelőmunkájuk tartalmát alapvetően áthatja, még ha egyes anyagrészleteket a legújabb tudományos indokolással magyaráznak meg. Felkészültségük sok esetben csak egyes szakkönyvek elolvasásáig terjed. A jelenlegi nemzetközi eseményekkel nincsenek tisztában, illetve elhallgatják, nem használják fel ezeket, újságot általában nem olvasnak.

3. A vezetés

Az igazgatók személye nem mindenütt megfelelő. A szentendrei ferences gimnázium igazgatója pedagógiához nem értő egyházi jogász. Az oktató-nevelő munka irányítását nem végzi szakszerűen. A pannonhalmi gimnázium

helyett az igazgatóhelyettes végzi az irányító munkát. Nagyobb részben azonban az igazgatók jó felkészültséget és hozzáértést mutatnak. Az állami kiadványokat ([Közoktatásügyi] Közlöny, Köznevelés stb.) ismerik, a rendeleteket azonban nem mindenben hajtják végre. - egyházi főhatósága nem véletlenül állította az esztergomi iskola élére, olaszországi „száműzetése" után. Ravasz, magát mindenképpen haladó nevelőnek feltüntetni akaró ember. Nem riad vissza attól sem, hogy a maga mulasztásait a többi rendtársa rovására mentegesse. Jó szervezési készséggel és kitűnő üzleti érzékkel rendelkezik, még ma is nagyarányú iskolafejlesztési terveket forgat a fejében. - A debreceni gimnázium nagy lojalitást mutat az állam iránt, és mint a vezetés nehézségét panaszolta, hogy a nevelők közül néhányan, főleg az idősebbek újságot nem olvasnak, fogalmuk sincs, hogy mi történik a világban, állítása szerint sok baja van a nevelőkkel, mert nagyon vaskalaposak.

4. Rendeletek végrehajtása

A Katolikus Középiskolai Főhatóság rendelete szerint be kell számolni a főhatóság felé a K. M. [Közoktatásügyi Minisztérium] által kiadott intézkedések végrehajtásáról. Ha nem hajtották végre, meg kell ezt okolniuk. A rendeletek végrehajtása nem mindenütt kielégítő. Az iskolai munkatervek például nem épülnek a tanévnyitó rendeletünkre, az osztályozási rendelet végrehajtása is hiányos. Az iskolák az egyházi főhatóság által kiadott és a K. M. [Közoktatásügyi Minisztérium] által jóváhagyott Rendtartás alapján dolgoznak. Szigorú egyházi szellemben készült házirendjük van. Az esztergomi iskolában az iskolai és a kollégiumi házirend teljes mértékben ellentétben van egymással.

5. Munkaterv

Munkatervet minden iskolánál találunk, de ezek igen változatos képet mutatnak. A munkatervek nagy részében hiányzik az erkölcsi-politikai nevelési rész, vagy csak címszerűen van benne, de tartalmában csak „erkölcsi" nevelésről beszél (tanulók közösségi nevelése párokban). A hazafiasság kérdését is érinti néhány munkaterv, de az igazi hazafiság kérdésével nem foglalkoznak. Döntő hangsúly a külső renden van. Gondosan kerülik a munkatervek mindazokat a kérdéseket, melyek a kommunista ember kialakításával foglalkoznának. Erkölcsi nevelés alatt csak a tanulás terén mutatkozó lazaságok felszámolását, az iskola vagyonának fokozottabb mértékű tiszteletben tartását értik. A budapesti piarista gimnáziumban a szocialista tulajdon védelme csak az iskola berendezési tárgyaira vonatkozik, mint az egyház és a szülők adományozásából kapott „külön közösségi" tulajdonra. A tanulók felelősségtudatra nevelése a piarista gimnázium hírnevének öregbítésére vonatkozik. A munkás és paraszt tanulókkal való foglalkozás általában szerepel a munkatervekben. A debreceni és pannonhalmi gimnáziumban foglalkoznak a gyenge bejáró tanulókkal, akik közül több parasztszármazású.

A szentendrei ferences gimnázium jó munkatervet készített, azonban a gyakorlatban nem használják fel, megállapításai a felügyelet felé való megnyilatkozások csupán.

Ezen a napon történt március 28.

1914

Bohumil Hrabal cseh író (†1997)Tovább

1943

Sergey Rachmaninov orosz zeneszerző, zongoraművész, karmester (*1873)Tovább

1945

A visszavonuló német csapatok felrobbantják a komáromi Duna-hidat.Tovább

1955

Nagy Imre miniszterelnök Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének írt levelében formálisan is kénytelen volt lemondani miniszterelnöki...Tovább

1969

Dwight David Eisenhower tábornok, az Amerikai Egyesült Államok 34. elnöke, hivatalban 1953–1961-ig (*1890)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő