„A harcok során megrongálódott”

Józsefváros a forradalom után

Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a VIII. kerületben zajlottak a legnagyobb harcok. A szovjetek is ezt a városrészt tartották a legveszélyesebbnek, ezért a pusztítás is itt volt a legnagyobb mértékű. A forradalom leverése után a mindennapi élet megindítása, a rend helyreállítása, az újjáépítés mindenhol a tanácsok feladata volt. Melyek voltak a harci események utáni legsürgősebb teendők? Hogyan próbálták meg a helyzetet rendezni? Ezekre a kérdésekre adnak választ a VIII. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottságának jegyzőkönyvei 1956 végéről és 1957 elejéről.

Források

Jegyzőkönyvek a főváros VIII. kerületi Tanácsának 1956. november-decemberi üléseiről

  

1.
1956. november 27

Jegyzőkönyv

Felvétetett a VIII. kerületi Tanács 1956. november 27-én délelőtt 11 órai kezdettel a VIII. kerület Tanács épületében (Baross u. 65. I. em. 112.) alatt tartott ülésén.

Jelen vannak: Barabás Bertalanné VB elnök, Klement Ödön VB elnökhelyettes, Váradi Andorné VB titkár, Benedek József, Farkas József, Kovács Zsigmondné, dr. Martos Ernő, Oláh Sándor VB tagok

Távol vannak: Farkas Jenőné, Kocsis Károlyné, Suhajda József, Végh Tivadar, Vida Miklós VB tagok

Elnök Barabás Bertalanné

Barabás Bertalanné VIII. ker. Tanács VB elnöke tájékoztatja a Végrehajtó Bizottságot a kerületben lévő helyzetről és az elkövetkezendő feladatokról.

A bevezetőben arról beszél, hogy november 8-án, amikor egy pár ember a Tanács épületében megjelent az egész kerületben csak romot és az élet legelemibb jeleit sem találta. November 10-én az apparátus kb. 60%-a megjelent és elindult felmérni a kerületet ért károkat. A nyers felmérés alapján megállapítottuk, hogy kb. 1300 ház sérült meg, és 6 ezer lakás, kb. 1500 család elhelyezése állt előttünk. Az összes KÖZÉRT-ünk közül 15 maradt ép. Az összes RÖLTEX, Háztartási Boltok és egyéb boltok is kiégtek és legnagyobb részük ki volt rabolva. Ebben a helyzetben az élet szükségleteinek megfelelő csoportokat hoztunk létre az apparátusban: hajléktalanok elhelyezése, szociális, műszaki, egészségügyi, oktatási csoportok, anyakönyvi részleg.

A legsürgősebbnek láttuk a lakosság élelem elosztását megszervezni. Ezt részben a felsőbb szervek segítségével, részben a falusi lakosság azonnali segítségnyújtásával megindítottuk, úgy hogy az első napokban a szükségletnek 8-10%-át tudtuk a lakosságnak biztosítani. Hasonlóképpen azonnal beindítottuk a romaletakarítási munkát, buzdítottuk a lakosságot a legnagyobb öntevékenységre és ennek eredménye nem is maradt el.

Az egész apparátus dolgozóiról, akik megjelentek, csak a legnagyobb elismerés hangján lehet szólni. Áldozatot, fáradtságot nem ismerve járták a kerületet, elmentek más kerületbe, hogy segíteni tudjunk a sokat szenvedett VIII. kerület dolgozóin.

Ma már más a helyzet. Az elmúlt napokban azonnali intézkedésekre kényszeríttetek bennünket és ennek eredménye, hogy a kerületben az 1500 hajléktalan család közül már idáig 600 családot el tudtunk helyezni. Ehhez segített a Városi Tanács, segítettek más kerületek és sokat segített az a rádió felhívás, amelyre a lakosság legszélesebb rétege reagált, és perceken belül igen sok olyan címet közöltek, melyek ki nem használt vagy régen üresen álló lakásokra vonatkoztak.

A közellátás vonala is rendeződött, bár nem minden üzletet tudtunk megnyitni, de már az üzletek 85%-a működésben van, és az áru mennyisége is megközelíti az október 23-a előtti árumennyiséget.

Sok problémát okoz még a kerületben felgyülemlett rengeteg törmelék és szemét, amely ugyan idáig még járványt nem okozott, azonban, ha ezen gyökeresen segíteni nem tudunk, járvány törhet ki. Ennek elkerülése érdekében próbáljuk a tanácstagokat, lakóbizottságokat és a kerületben lévő üzemeket is mozgósítani, hogy a hivatalos apparátuson túl a társadalom is megmozduljon a romeltakarítás érdekében.

A házak rendbehozásánál is az élet már megindult. Ezidáig 25 nagy vállalat dolgozik a kerületben, több száz mérnök méri fel a kerület kárait és nap mint nap jelentkeznek vidéki építő vállalatok, amelyek a VIII. kerület újjáépítését akarják segíteni, meggyorsítani.

Iskoláink mindegyike megrongálódott. A 20 általános iskolából 15 olyan, amelyeket csak üveg, vagy kisebb kár ért, 5 általános iskolánk igen súlyosan megsérült. Tanítás még ezideig egyáltalán nem folyt, még a napközi otthonokat sem tudtuk beindítani. Akadályozta a munka megindítását, hogy bár mi pontosan és alaposan felmértük az iskolákban keletkezett károkat a Városi Tanács oktatási osztálya velünk szemben bizalmatlan volt - érthetetlen módon - ők maguk újra ugyanazokat az iskolákat felmérték és csak utána voltak hajlandók üveg és egyéb szükségletet kielégíteni. Véleményem szerint ilyen módszerekre semmi szükség nincsen és nem is tarthatók fenn hosszú ideig.

Az iskolák rendbe hozásánál a munka beindult, és úgy számítjuk, hogy december 4-én a napköziket be tudjuk indítani, az óvodákat szintén, és megszerveztük az 1-2 órás oktatást minden iskolában, hogy valamelyest a tanulmányi eredményt tartani tudjuk.

Probléma mutatkozott még az Ingatlankezelő Vállalat vezetésében, amely a Végrehajtó Bizottság részéről régen ismert kérdés. Ezt mi jeleztük a Lakásgazdálkodási Igazgatóság felé, ott viszont konkrét intézkedés ilyen irányban nem történt. Ezért kénytelenek voltunk teljes jogkörrel a műszaki osztály főmérnökét, Frigyesi Tibort lerendelni az IKV-hoz, hogy alapos tájékozódást nyerjünk az ottani eseményekről. Még a mai napig sem látjuk biztosítva Horváth Zoltán vezetésével a VIII. kerület újjáépítésének zavartalanságát.

Befejezésül be szeretném még jelenteni, hogy dr. Szappanos Gyula az egészségügyi osztály vezetője állásáról lemondott és én javaslom, hogy a Végrehajtó Bizottság a lemondást fogadja el. Helyette javaslom dr. Bisits László főorvost osztályvezetőnek, aki az elmúlt és a jelen időszakban is a legnagyobb aktivitással segíti kerületünk egészségügyének helyreállítását. Alkalmasnak tartom az osztály vezetésére. Ehhez persze kérjük a Városi Tanács egészségügyi osztály vezetőjének hozzájárulását is.

Hozzászólások:

Kocsis Károlyné: A kerületben felhalmozódott szemét, törmelék elszállítása érdekében modern szemétszállító kocsikat bocsásson a Fővárosi Tanács a rendelkezésünkre.

Oláh Sándor: A Fővárosi Tanácsnál vannak még mindig bürokraták, akik gátolják a kibontakozást. A VB-nek meg kell ezt akadályozni, ha másként nem a kormányhoz kell fordulni, hogy biztosítani tudjuk a Tanács nagyobb önállóságát.

Dr. Martos Ernő: A közbiztonságot csak az utcai világítás biztosításával lehet megoldani. Az utcák ½ 6 órakor már vaksötétek, nincs utcai világítás és a lakások ablakaiból sem szűrődik ki semmi fény. Az emberek félnek a fegyveres erőktől,_ és az utcák teljesen kihaltak.
A törmelék és szemét elszállítására véleménye szerint nem lesz elég 4 hét. A lakosságot most már nehéz lesz erre a munkára megmozgatni, mert már mindenki dolgozik. Jelenleg járványveszélytől nem kell tartani.
A Vöröskereszt ruhaelosztásával kapcsolatban olyan hangok hallatszanak, hogy a ruha elosztásával foglalkozók kicserélik a jó ruhát rosszra, és azt adják a rászorultaknak. Véleménye szerint jó lenne megnézni, hogy milyen minőségű ruhát oszt a Vöröskereszt.

Barabás Bertalanné: A szemétszállításnál teherkocsikra egyáltalán nem számíthatunk. Meg kell valósítani, hogy kiskocsikon hordják ki a szemet, amíg más módunk nincs rá. Ez a módszer 1945-ben is bevált. A lakóbizottság elnöke, vagy bárki a házból ‑ aki elég aktív - élére állhat ennek az akciónak.
A szovjet szemétszállító kocsikkal kapcsolatban, a VB-nek állást kell foglalni a Városi Tanácsnál, hogy a kocsiknak a VIII. kerület kapja meg a nagy részét.
Helyes, amit Oláh elvtárs mondott, hogy tegyünk észrevételt a Fővárosi Tanácsnál. Az oktatási osztállyal kapcsolatban csak akkor hitték el, hogy mennyi üvegre van szükségünk, amikor maguk is lemérték. Vértes a Fővárosi Tanácsnál már elfogad fellebbezést és általunk hajléktalanok részére kiutalt helyiségekre és meg akarja akadályozni, hogy az igénybe vegyük. [!?] Ilyen emberekre semmi szükségünk nincs, az ilyen bürokratikus ügyintézést meg kell szüntetni.
Nagy mennyiségű üveg van raktárainkban, azonban szállítási nehézségekkel küzdünk.
A VB utasítsa a műszaki és közlekedési osztályt, hogy állapítsa meg, hogy a legszükségesebb a közvilágítás megjavítása és a legrövidebb időn belül ideiglenesen állítsák helyre. Erről az osztályvezető 3 napon belül adjon jelentést.
Helyesnek tartja felhívni a Városi Tanács és a Kormány figyelmét arra, hogy a nagyüzemek - Mávag, Ganz stb. - olyan munkásaikat, akiket jelenleg foglalkoztatni nem tudnak, adják át a kerületnek a romok eltakarítására. A munkások ugyanezt a fizetést kapják, mint amikor üzemükben dolgoznak, a differenciát - a két munkabér közt fennállna - a Kormány valamilyen formában biztosítsa.
A ruhaelosztásra felhívjuk a Vöröskereszt figyelmét, hogy csak megfelelő minőség esetén kezdje el az osztást.

Benedek József: Minden vállalatot fel kell szólítani, hogy minden héten egy-egy napra adja oda teherautóját szemétfuvarozásra. A szemét fel és lerakásához a lakosság adjon segítséget. A Gázművek teherautóját vasárnapra átadja szemétszállításra.
Felhívja a figyelmet arra, hogy a kerületben használaton kívüli gázlámpák is vannak, melyek üzemeltetéséhez csak az szükséges, hogy a Fővárosi Tanács azt engedélyezze.

Váradi Andorné: A Hazafias Népfront Országos Bizottsága indít egy mozgalmat, melynek lényege, hogy vidéki tatarozó brigádokat, munkaerőket küldenek fel. Ez munkaszakaszok kialakítását teszi lehetővé. Pl. egy tatarozó vállalat felelős lesz a József krt. egy konkrét részének rendbe hozásáért. Részletes tárgyalások most folynak.
A tanácstagoknak levelet kell írni, melyben kérnénk őket, hogy segítsenek a VB-nek a szemét eltakarításának kérdését megoldani. Meg kell jelölni minden tömbön belül egy központi helyet, ahová a lakosság a szemetet összegyűjtheti. Egyelőre a legsúlyosabban sérült főútvonalak tanácstagjainak írjunk, József krt., Baross utca, Rákóczi út és Üllői útra.

Farkas József: Szükségesnek tartja a Lakóbizottsági Híradó kiadását, hogy a legfontosabb dolgokról értesüljön a lakosság.
A házakból a házak elé ideiglenesen vezessenek ki áramot, addig amíg a közvilágítást véglegesen meg lehetne oldani.

Barabás Bertalanné: Javasolja, hogy a VB bízza meg titkárát, hogy vegye fel a 15 nagyüzem munkástanácsaival a kapcsolatot és kérje segítségüket - emberben, teherautóban - a szemét elszállításánál.
A gázlámpák visszaállításával kapcsolatban a Közműszolgáltatási Igazgatósághoz fogunk fordulni. Jó javaslat a kapu előtti lámpa. Az építési osztályt a VB utasítsa, hogy a meglevő villanylámpákat vizsgálja meg és ahol csak kis hiba van, két napon belül meg kell javítani.
Helyesli a tanácstagok részére levél küldését, de nem minden tanácstagnak, mert van egy pár olyan tanácstag, aki csak zavart csinál inkább, mint segít. Csak azoknak a tanácstagoknak kell írni, akik tudnak szervezni és a lakosság is szereti őket.
A Lakóbizottsági Híradó elkészítésében kéri Farkas elvtárs segítségét, mert a mi apparátusunk már nagyon igénybe van véve.

 

1956 VB sz. Határozat:

1. A VB utasítja az építési és műszaki osztályt, hogy a kerületben lévő villanylámpákat vizsgálják meg és amennyiben kisebb hibájuk van, azt javíttassák meg 2 napon belül. Vizsgálják meg annak a lehetőségét, ahol a világítást jelenleg mindenképpen megoldani nem lehet - hogy a házakból vezessenek ki áramot a házak elé, az utcák megvilágítására.
A VIII. kerületben lévő gázlámpák újbóli üzemeltetésével kapcsolatban az osztály forduljon a Közműszolgáltatási Igazgatósághoz, és kérje üzembe helyezésüket. 
       Felelős: Tasi István osztályvezető
       Határidő: azonnal

2. A VB megbízza elnökét, hogy hívja fel a Városi Tanács és a kormány figyelmét arra, hogy a kerületi nagyüzemek, a Mávag, Ganz stb. olyan munkásait, akiket jelenleg nem tudnak foglalkoztatni, adják át a kerületnek a romok eltakarításához. A munkások ugyanazt a fizetést kapják, mint amikor üzemükben dolgoznak, a differenciát a - ami a két munkabér között fennállna - a kormány valamilyen formában biztosítsa.
       Felelős: Barabás Bertalanné VB elnök
       Határidő: azonnal

3. A VB megbízza titkárát, hogy vegye fel a 15 nagyüzem munkástanácsával a kapcsolatot és kérje a segítségüket dolgozókban, teherautóban - a szemét elszállításánál. A teherautókat legalább minden héten egy napra biztosítsák. 
       Felelős: Váradi Andorné VB titkár
       Határidő: azonnal

4. A VB elfogadja dr. Szappanos Gyula egészségügyi osztályvezető lemondását. Az osztály vezetésével megbízza dr. Bisits László főorvost, azzal, hogy a VB határozatát hozza tudomására a Városi Tanács VB Egészségügyi osztályvezetőjének, és annak megerősítésére kérje fel. 
       Felelős: Barabás Bertalanné VB elnök
       Határidő: azonnal

5. A VB utasítja elnökét, hogy a Városi Tanács vezetőinek fegyelmét minden bürokratikus jelenségre hívja fel, hogy az kiküszöbölhető legyen.
       Felelős: Barabás Bertalanné VB elnök
       Határidő: folyamatosan

6. A VB szükségesnek látja a Lakóbizottsági Híradó sürgős kiadását, mely tájékoztatást nyújtana a VIII. kerület helyzetéről. 
       Felelős: Váradi Andorné VB titkár
       Határidő: december 5.

Kelt a VIII. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottságának 1956. november 27-én tartott üléséből.

(Váradi Andorné)                                                               (Barabás Bertalanné)
VIII. ker. Tanács VB titkára                                              VIII. ker. Tanács VB elnöke

Ezen a napon történt december 13.

1903

Megalakult Debrecenben a Bethlen Gábor Kör, amely az 1920-as évektől a Turullal „szemben álló egyetemi hallgatók gyűjtőhelye” lett.

1915

Az első világháború keleti frontján osztrák–magyar és német csapatok elfoglalják Grodno erődjét

1937

A japán csapatok elfoglalják Nanjing (Nanking) kínai várost. Kezdetét veszi a hat hétig tartó mészárlás, amikor 25000 lakost ölnek meg

1941

Magyarország hadat üzen az Amerikai Egyesült Államoknak

1966

Az amerikai hadsereg megkezdi Hanoi bombázását

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Földkérdés, paraszti társadalom – I.

„Parasztság és magyarság a történelem ábráján gyökeresen egybefonódott” – írta a Magyar Országos Levéltár egykori munkatársa, Szabó István történész egyik tanulmányában. A magyar népi mozgalom képviselőihez hasonlóan ő is úgy vélte, hogy a parasztság felemelése, helyzetének gyökeres javítása nélkül nem lehet megteremteni az új Magyarországot. A magyarság jövője attól függ – állapította meg –, hogy mennyire sikerül a parasztságot „nemcsak formailag, de kultúrában, szellemben a nemzet tagjává tenni, sőt annak vezetését kezébe adni”.

A parasztság évszázadokon át a magyar társadalom legkiszolgáltatottabb rétege volt. Történetének egyik meghatározó vonását a földéhség képezte: nagyon sokan még az 1848-as jobbágyfelszabadítást követően sem jutottak saját földhöz. Vágyálom maradt Németh László Kert-Magyarországról alkotott szép elképzelése, mely szerint a társadalmi kiegyenlítődés jegyében jól gazdálkodó kisbirtokok, tökéletesen ápolt kertek ezrei lepik el az országot, és ezáltal új kultúrtáj jelenik meg. A valóságban ennek pont az ellenkezője következett be a két világháború közötti időszakban. Amint azt Kovács Imre is megírta 1937-ben megjelent, nagy visszhangot – és a hatalom éles tiltakozását – kiváltó szociográfiájában (A néma forradalom), a korabeli agrárlakosság 40%-a nem rendelkezett földtulajdonnal. Az öt kataszteri holdon aluli törpebirtokosokkal, a bérlőkkel és a mezőgazdasági munkásokkal együtt számuk elérte a hárommilliót. A hárommillió agrárproletár a mezőgazdasággal foglalkozók több mint kétharmadát, az egész magyar társadalom mintegy harmadát tette ki. „Magyarország – proletárország” – vonta le keserű következtetését Kovács Imre.

A második világháború befejezését követően úgy tűnt, reális esély van a krónikus földéhség csillapítására. Az 1945-ös földreform során elkobozták a nagyobb birtokokat, és csaknem 650 ezer embert juttattak több mint hárommillió kataszteri holdhoz. Ez a kisgazdaságok számára kedvező időszak azonban igen rövidnek bizonyult, mivel nemsokára megindult a „téeszesítés” folyamata, és az új földtulajdonosokat néhány év leforgása alatt szovjet típusú termelőszövetkezetekbe kényszerítették. Tömegessé vált a földtől való menekülés, a hagyományos paraszti társadalom és életforma pedig eltűnt.

Az ArchívNet idei 5–6. számának témája: „Földkérdés, paraszti társadalom”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: az 5-ös december 6-án, míg a 6-os ugyanezen hónap 20-án. A most megjelenő 5. szám első írásának szerzője, Makó Imre az első világháború, az 1918–1919-es forradalmak és az idegen megszállás paraszti társadalomra gyakorolt hatását mutatja be Hódmezővásárhely példáján. Szakál Imre a csehszlovák kormányok két világháború közötti kárpátaljai telepítési politikáját szemlélteti, míg Bartha Ákos – szintén a két világháború közötti időszak vonatkozásában – a földreform és zsidókérdés összefüggéseit taglalja. Balázs Gábor az 1945-ös földreformot és ennek kapcsán az Országos Földhivatal tárgyalótanácsainak működését elemzi, Varga Zsuzsa pedig a kollektivizálás előestéjén, 1949-ben keletkezett, a paraszti társadalomról szóló izgalmas rendőrségi „pillanatfelvételt” közöl.

 

Budapest, 2019. december 6.

A szerkesztők