A punk és skinhead zene a nyolcvanas évek elején

A Mos-OI! zenekar koncertje és pere 1983-ban

„Idős nyugdíjas vagyok, és nagyon féltem az unokámat. Egy éve teljesen kivetkőzött magából, „punk" lett. A ruházata és az egész magatartása borzasztó. Állandóan pank [!] koncertekre jár, és a magnóján ilyeneket hallgat. Ha a barátai feljönnek, fasiszta dolgokról beszélnek, szidják a rendszert, a kommunistákat és mindenféle vad dolgokat terveznek. Egészen kivetkőznek magukból és fasiszta ordítózásokat [!] csinálnak. Közöttük van a Mosoly [!] nevű zenekar, akiknek a cigányokról meg a rendőrségről szóló száma a mellékelt kazettán van."

Részlet az énekes kihallgatási jegyzőkönyvéből

1983. június 11.

 

„KÉRDÉS: Nyilatkozzon azzal kapcsolatban, hogy az 5. tételszám alatt lefoglalt nagy alakú kockás füzetben lévő „Skinhead" rajzolatban elhelyezett kisméretű horogkereszteket, „Zieg Heil", „Heil Gestapo No Moscwa" feliratokat ki rajzolta?

FELELET: A rajzot a feliratokkal együtt én rajzoltam, ez mintegy szimbolikusan ábrázolja a Skinhead mozgalom szélsőséges (újfasiszta) szárnyát. A Mosoly együttes skinhead együttes, van is olyan számunk, hogy „Éljenek a skinheadek". Megítélésem szerint mi a skinhead mozgalomnak nem az újfasiszta, hanem az új hullámos vonalát vittük. Számaink szövege, bár kemény, de nem újfasiszta, hanem nacionalista.

KÉRDÉS: Nyilatkozzon azzal kapcsolatban, hogy a „Bevándorlók bére" c[ímű] szám kezdő sora: „Fehérnek születtem, árja vagyok" mennyiben minősül csak nacionalista jellegűnek, mióta árja a magyarság?

FELELET: Mi ezt a gondolatot átvitt értelemben vettük, úgy, hogy Magyarországon a magyarok, mint itt lakók joggal elvárhatják, hogy az itt tanuló, dolgozó arabok viselkedjenek rendesen, ahogy nekünk kéne náluk, a magyar nép ennek az országnak a gazdája, és ebben az értelemben árja, vagyis elsőrendű. Mi úgy értettük ezeket a számokat, hogy ha valamely más nép (arab, román, stb.) vagy népcsoport (cigány) megsért bennünket, akármilyen módon vagy mértékben, jogunk van visszaütni.

KÉRDÉS: Ez a visszaütés akár - a számok szövegéből is adódóan - a kiirtásig is terjedhet?

FELELET: A számok szövegéből adódóan ez akár az elpusztításig is terjedhet, amilyen a sértés olyannak vagy súlyosabbnak kell lenni a válasznak is.

Ebből a válaszomból adódik, hogy gyakorlatilag a számokkal is egyet értettem, legfeljebb egyes megfogalmazásokkal nem (pl. nem lehet lángszórónk), de a téma jól lett megfogva és megfelelően lett kifejtve, avval mindannyian egyet értettünk.

[...]

KÉRDÉS: Nyilatkozzon azzal kapcsolatban, hogy védelmére mit tud előadni?

FELELET: Mi egyrészt azért írtuk és adtuk elő ezeket a számokat, mert konfliktusaink voltak arabokkal, cigányokkal, rendőrökkel és túlzó formában panaszkodtunk erről, kissé túlzó formában. Sok barátunk volt, akik különböző együttesekben játszanak, volt egy olyan elképzelésünk, hogy az együttessel kiemelkedhetünk a többiek közül, részben zeneileg, részben a szöveg kapcsán. Utólag elítélem ezt a dolgot, de ezen változtatni már nem tudok."

[...]

 

ÁBTL V-164.258 [Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 164.258 számú vizsgálati dosszié]. Eredeti, géppel írt és aláírt tisztázat.

Ezen a napon történt augusztus 21.

1959

Eisenhower amerikai elnök rendelete értelmében Hawaii az USA 50. tagállamává válik.

1965

Samu, az előember csontjait megtalálják a vértesszőlősi ásatáson

1968

A 20-ról 21-re virradó éjjel megkezdődik a Varsói Szerződés csapatainak inváziója Csehszlovákia ellen Magyarország részvételével.

1968

A Varsói Szerződés csapatai leverik a „prágai tavaszt”. A demokratikus ellenzék teljesen feladta a rendszer megreformálhatóságának...Tovább

1982

Ifjúsági búcsút tartottak a Bács-Kiskun megyei Hajóson, ahol Paskai Lász-ló mutatott be szentmisét.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Rendszerváltás, 1989–1990
 

„Kérlek, ez egy új török hódoltság… Addig tart, amíg a Szovjetunió tart!” – mondta a szovjet megszállás nyomán előállt magyarországi helyzetről Szekfű Gyula történész, moszkvai követ 1946 karácsonyán régi ismerősének, Kovács Imre népi írónak. Jóslata szerencsére csak részben vált be: a szovjet uralom nem 150, hanem „csak” 45 évig tartott, ugyanakkor Moszkva hegemóniájának megszűnése valóban mélyreható politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális változásokat idézett elő nemcsak Magyarországon, hanem a térség többi államában is.

Az 1989–1990-ben végbement rendszerváltás vagy rendszerváltozás mindenekelőtt azt jelentette, hogy az addigi egypárti diktatúrát a politikai pluralizmus, pontosabban a parlamenti demokrácia, a központi tervgazdálkodást a piaci szabad verseny, a marxista ideológia egyeduralmát pedig a szellemi sokszínűség váltotta fel. 

Az átmenet egyik előfeltétele a szovjet csapatok kivonása volt. Mihail Gorbacsov, a reformer pártfőtitkár a szovjet haderőnek a térségből való részleges kivonására már 1988 decemberében, az ENSZ New York-i közgyűlésén ígéretet tett, és 1989. április 25-én valóban elindult haza az első szovjet alakulat. Ez összhangban állt a társadalom túlnyomó többségének akaratával: a Budapesten, 1989. március 15-én megtartott több tízezres tüntetésen Cserhalmi György színész olvasta fel a 12 pontban összefoglalt ellenzéki állásfoglalást, amely többek között a semleges, független Magyarország megteremtését és a szovjet csapatok teljes kivonását követelte.

A rendszerváltást leginkább meghatározó események közé tartozott két „politikai” temetés: 1989. június 16-án, 31 évvel a kivégzés után temették Nagy Imrét, Gimes Miklóst, Losonczy Gézát, Maléter Pált, Szilágyi Józsefet és az 1956-os forradalom névtelen mártírjait, néhány héttel később, július 14-én pedig Kádár Jánost, akivel együtt a róla elnevezett korszak is a múlté lett. Két fontos jogi aktust is meg kell említenünk: a korábbi állampárt, az MSZMP megszüntetését az 1989. október 6–8-án tartott kongresszuson, valamint a Magyar Köztársaság kikiáltását október 23-án. 

A rendszerváltást az 1990 márciusában lebonyolított első szabad országgyűlési választás, és az ugyanazon év őszén megtartott önkormányzati választás zárta le. Az utolsó szovjet katona Záhonynál, 1991. június 19-én hagyta el Magyarországot.

 Az ArchívNet idei 2. számában két írás foglalkozik a rendszerváltással: Jobst Ágnes az állambiztonsági szervek körében végbement rendszerváltást vizsgálja, Garadnai Zoltán pedig a korabeli magyar külpolitika változásait láttatja francia szemszögből. Az összeállítás másik két dokumentumközlése a magyar feminista mozgalom történetével, illetve 1949-ben Magyarországra került görög menekültek sorsával foglalkozik.

 

Budapest, 2019. június 28.

 

A szerkesztők