Boszorkányüldözés, avagy egy orvos százados küzdelme rendfokozatának visszaszerzéséért 1956 után

„Magyar Honvédelmi Miniszter Úr! Alulírott dr. Széll Endre ózdi lakos városi kórházi osztályvezető főorvos azon tiszteletteljes kérelemmel fordulok Miniszter úrhoz, hogy nekem a tartalékos orvosszázadosi rendfokozatot visszaadni szíveskedjék, amitől 1958. február 28-án megfosztottak."

6.

Vélemények, javaslatok dr. Széll Endréről

1960. január

Felülvizsgálati lap

 

Dr. Széll Endre (1905., Börötzffy Erzsébet) volt tartalékos szds.

 

Munkahelye Ózdi Városi Kórház orr-fül-gége orvos

Nevezett a Városi Kórház Orr-Fül-Gége osztályán dolgozik, mint főorvos. A beosztását jó látja el. Az ellenforradalom alatt fegyveres tevékenységben nem vett részt, azonban, mint eszmei irányító tevékenykedett a Városi Kórháznál. Állandóan kapcsolata volt az ellenforradalmárokkal, és irányította őket.

főorvos ellen bírósági eljárást indítottak ellenforradalmi tevékenységéért, azonban nevezett védelmére állt fel. Az ellenforradalom alatt hívének vallotta magát. Támogatta Mindszenty elveit. Fiát utasította, hogy adjon fel Mindszenty részére dísztáviratot, hogy foglalja el régi beosztását. A Horthy hadseregben 15. éven keresztül, mint hivatásos tisztiorvos tevékenykedett. Túl klerikális beállítottságú az egész családja. Rendszeresen járnak templomba. A politikai álláspontjait csak szűk baráti körben nyilvánítja.

 

Ózd, 1960. 01. 27.

 

Jordán Gábor szds. szü. fő ti.

Kacsó Albert szds. kieg. pk.

 

***

 

Belügyminisztérium véleménye

Nevezett személy a birtokunkban lévő adatok szerint az ellenforradalom ideje alatt feleségével együtt utasították gyerekeit, hogy azonnal állítsanak össze egy dísztáviratot és küldjék el Mindszentynek, hogy vállalja el a miniszteri tárcát. 1958. évben a

és társainak kivégzése után felesége olyan kijelentést tett, mellyel ő maga is egyetértett, hogy azt az embert akasztották fel, aki az „igazságért és a nép érdekeiért harcolt a jólétért". Ugyanakkor megjegyezték, hogy azt az embert kellene felakasztani, aki Nagy Imrét felakasztatta. A fentieket figyelembe véve és azt, hogy jelenleg az ózdi Új Kórházban, mint orr, fül, gége szakfőorvos dolgozik, mely beosztását jól lássa el [!], javasoljuk rendfokozatának visszaadását azzal a megjegyzéssel, hogy nevezett személyt a megbízhatatlanok csoportjába sorolják be.

 

Ózd, 1960. január 27.

 

Hegedűs János

 

***

 

Bizottság véleménye és javaslata:

A Bizottság megvizsgálta a nevezett kérelmét és a beszerzett vélemények, valamint a javaslatok alapján a következő döntést hozta:

Nevezett jelenleg az Ózd Városi Kórház orr, fül, gége szakfőorvosa. Egyedüli szakorvos, aki Ózd város és járás területén, mint kiváló szakorvos végzi munkáját. Munkája ellen semmiféle kifogás nem merült fel, azt legjobb tudása szerint személyekre való megkülönböztetés nélkül odaadóan végzi. Az 1958-ban hozott lefokozási javaslatnál a BM által rögzített tények helytállóak, azonban nem lett figyelembe véve, hogy nevezett, mint orr, fül, gége szakfőorvos komoly polgári beosztásban van, és esetleges lefokozása kihatna a munkájára, ami hátrányos lenne Ózd város egészségügyi ellátására is. Ezt bizonyítja nevezett két esetben beadott rendfokozat visszaadási kérelme is.

A fentiek alapján, mivel nevezett Ózd város és járásának egyetlen orr, fül, gége szakfőorvosa és munkáját kifogástalanul látja el, a Kiegészítő Parancsnokság részére a sorkötelesek szakorvosi vizsgálatát is rendszeresen ő hajtja végre, ezért javasoljuk századosi rendfokozatának visszaadását.

 

Ózd, 1960. január 28.

 

Kacsó Albert szds. kieg. pk.

Jordán Gábor szds. szü. fő ti.

Istók László városi pb. titkár

Bodó József r. fhdgy. BM Pol. kir. részéről

 

 

Ezen a napon történt november 22.

1906

Az SOS-t hivatalos nemzetközi segélykérő jelzéssé nyilvánítja a Nemzetközi Rádió-távírási Konvenció (International Radio Telegraphic...Tovább

1934

A Népszövetségben Belgrád megvádolja Magyarországot az I. Sándor elleni királygyilkosságban való részvétellel.

1941

Megalakult a Cserkész Országos Nagytanács, amelyben a jobbratolódás ellenzőinek néhány képviselője is szerepet kapott.

1942

Sztálingrádnál a szovjet túlerő bekeríti a 6. német hadsereget.

1943

Libanon függetlenné válik Franciaországtól.

  •  
  • 1 / 3
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Személyes sorsok, egyéni életutak – II.

 

A történelem iránt érdeklődők körében egyre nagyobb figyelem övezi a személyes sorsok, az egyéni életpályák alakulását. Jogos elvárás, hogy a múltat kutató szakemberek – történészek, levéltárosok – ne csak a nagy társadalmi, gazdasági, politikai összefüggéseket vizsgálják, hanem emellett a „megélt történelem sokszínűségét” is bemutassák. Hiszen a kortársi tapasztalatok közvetítésével, egy-egy életút részletes megrajzolásával közelebb hozhatják a rég letűnt korszakokat, azok változatos mindennapjait. Az ún. „nagy személyiségek” életrajzai mellett a hétköznapi emberek sorsa is érdeklődésre tarthat számot. Izgalmas feladat nyomon követni, hogy a múltban ki miként cselekedett egy adott élethelyzetben, milyen döntéseket hozott, hogyan vélekedett egy bizonyos történelmi eseményről, vagy milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Mindenki a saját tapasztalatai alapján élte meg az ország sorsfordító pillanatait vagy hosszabb-rövidebb korszakait: a 20. századnál maradva például az első világháborút, az összeomlást, Trianont, a második világháborút, a holokausztot, a több évtizedes kommunista diktatúrát és szovjet megszállást, majd pedig a rendszerváltást s az azt követő éveket.

Az ArchívNet idei 3–4. számának témája: „Személyes sorsok, egyéni életutak”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: a 3-as szeptember 2-án, míg a 4-es október 15-én. A most megjelenő 4. számban egymástól teljesen eltérő személyes sorsokkal ismerkedhetünk meg. Első írásunk szerzője, Veres Emese-Gyöngyvér az első világháborús barcasági csángó hősök nyomait követve jutott el a bécsi hadtörténeti levéltárba, ahol ráakadt a nagyszebeni August von Spiess ezredes mindeddig ismeretlen, német nyelvű hadinaplóira. Ezekből közlünk most egy rövid, magyarra lefordított részt. Cseres Judit és Gergely Ferenc a több mint negyedszázada elhunyt Kossuth-díjas író, Cseres Tibor 1956-os naplójegyzeteit adja közre. Ezek hűen tükrözik az író akkori lelki állapotát, a forradalom és szabadságharc eseményeihez való viszonyát. Garadnai Zoltán és Illyés Mária forrásközlése egy másik neves író, Illyés Gyula François Mitterrand francia elnökkel való 1982. július 9-i négyszemközti találkozóját ismerteti francia források alapján. Az eddigieknél árnyaltabb megvilágításba helyezi a francia elnök ott elhangzott szavait, és bemutatja Illyés Gyula szerepét a magyar–francia kapcsolatok történetében. Zubovits Fedor, a legendás katona, feltaláló, diplomata, sport- és közéleti ember gazdag életpályájáról korábban már több írás is megjelent az ArchívNetben. Kazareczki Noémi ezúttal a huszárkapitány lovagias afférjait és peres ügyeit tárja az olvasó elé. Összeállításunkat Salga Kristóf zárja, aki egy régiségpiacon vásárolt könyv lapjai közül véletlenül előkerült két magánlevelet ismertet. Mindkettőt Magyarországról kitelepített németek írták szigetcsépi ismerőseiknek 1948-ban. E levelek is tanúsítják, hogy a hazájukból elűzött németek nem szakították meg a kapcsolatot Magyarországgal, és továbbra is összeköttetésben maradtak korábbi jó ismerőseikkel, barátaikkal.

Budapest, 2019. október 15.

A szerkesztők