Dokumentumok a fővárosi vendéglátók államosításáról 1949–1953.

„Amikor megjött a férjem, a kávéház helyén lóistálló volt az oroszoknak, nem volt könnyű rendbe hozni a helyiséget. A férjem társban volt a bátyjával, aki nagy betegen jött haza, rövid időn belül meg is halt. A volt strómanokkal nyitotta meg az üzletet, de a kommunista párt kérte, hogy adjuk oda nekik, adnak helyette másikat. Jó adottságú helyiség volt, saroküzlet, nagy kirakatokkal, színpaddal, jól jött volna nekik. A férjem nem adta. […] Csúnyán elbántak velünk, megfenyegették a piaci árusokat, hogy aki bejön hozzánk, attól elvetetik az árusítási engedélyt.”

Akcióterv vendéglők állami átvételére

BELKERESKEDELMI MINISZTÉRIUM
Titkársága

Szigorúan bizalmas!

Határozatok
a vendéglátóipar (korcsma, vendéglő) megszüntetése tárgyában október hó 24-én megtartott értekezletről.

B u d a p e s t i a k c i ó.

  1. Dósa elvtárs október 27-én (hétfőn) megbeszélésre hívja a kerületi tanácsok vb. elnökeit. Ismerteti velük az akciót, és felhívja, hogy az előkészületeket tegyék meg. Gondoskodjanak arról, október 29-én reggel 7 órakor a tanácsok székházában megfelelő helyiség álljon rendelkezésre. Az értekezletet úgy szervezik meg, hogy az éberség követelményei a legmesszebbmenőkig érvényesüljenek. Belépésnél a megbízólevél és a személyazonosság ellenőrzése, arra illetéktelenek jelenlétének megakadályozása stb.; Dósa elvtárs átadja a tanácselnökök részére a titkárság által elkészített anyagot; megvonó határozatokat, tanácselnökökhöz intézett leiratot, beszédváltozatot stb.
  2. Az értekezletet kerületenként reggel 7 órakor kell megkezdeni. A kioktatást a tanácselnök végzi. A megbízottak kijelölése és a határozatoknak a kiküldöttek részére való átadása után 9 órakor történik az útbaindítás úgy, hogy a helyszínre 1/2 10 órakor érkezzenek.

[...]

  1. A közétkeztetési főosztály vezetője minden kerületbe a vendéglátóipari vállalatoktól annyi [!] megbízottat küld; a megbízottakat személyazonossági igazolvánnyal és az értekezleten szükséges megbízólevéllel ellátni, hogy minden tovább üzemelő üzletbe egy vendéglátóipari dolgozó menjen, aki egyben az üzletet tovább vezeti.
  2. A Pénzügyminisztérium gondoskodik arról, hogy az

I. kerületben11 fő
II.22
III.34
IV.45
V.9
VI.24
VII.44
VIII.61
IX.20
X.9
XI.22
XII.7
XIII.46
XIV.21
XV.34
XVI.15
XVIII.25
XIX.30
XX.48
XXI.26
XXII.6

pénzügyőr az értekezleten ugyancsak megbízólevéllel és személyazonossági igazolvánnyal jelenjen meg.

KerületBezárásra javasoltTovábbüzemelésre javasoltMegszűnik (összesen)
I.516
II.12021
III.72027
IV.-4545
V.336
VI.11213
VII.19625
VIII.143347
IX.-2020
X.257
XI.21820
XII.156
XIII.171229
XIV.10111
XV.14620
XVI.3912
XVII.---
XVIII.41721
XIX.12829
XX.142034
XXI.61420
XXII.-1616
Összesen134301435

Jelzet: MOL XIX-G-4-jj 36. d.

Ezen a napon történt augusztus 18.

1917

Első világháború: A tizenegyedik isonzói csata kezdete. Az olasz hadsereg nagyerejű támadása nyomán az osztrák–magyar haderő jelentős...Tovább

1919

Megalakult a Magyar Egyetemi és Főiskolai Országos Nemzeti „Turul” Szövetség Előkészítő Bizottsága.

1945

A ME 6650/1945. sz. r. értelmében elrendelték a nyolc osztályos általános iskola bevezetését. A 6660/1945. sz. r. pedig a nők számára is...Tovább

1946

Prágában tartották az első Diák- Világkongresszust, amelyen 38 ország diákszervezeteinek képviselői vettek részt. Augusztus 27-én, a...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Rendszerváltás, 1989–1990
 

„Kérlek, ez egy új török hódoltság… Addig tart, amíg a Szovjetunió tart!” – mondta a szovjet megszállás nyomán előállt magyarországi helyzetről Szekfű Gyula történész, moszkvai követ 1946 karácsonyán régi ismerősének, Kovács Imre népi írónak. Jóslata szerencsére csak részben vált be: a szovjet uralom nem 150, hanem „csak” 45 évig tartott, ugyanakkor Moszkva hegemóniájának megszűnése valóban mélyreható politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális változásokat idézett elő nemcsak Magyarországon, hanem a térség többi államában is.

Az 1989–1990-ben végbement rendszerváltás vagy rendszerváltozás mindenekelőtt azt jelentette, hogy az addigi egypárti diktatúrát a politikai pluralizmus, pontosabban a parlamenti demokrácia, a központi tervgazdálkodást a piaci szabad verseny, a marxista ideológia egyeduralmát pedig a szellemi sokszínűség váltotta fel. 

Az átmenet egyik előfeltétele a szovjet csapatok kivonása volt. Mihail Gorbacsov, a reformer pártfőtitkár a szovjet haderőnek a térségből való részleges kivonására már 1988 decemberében, az ENSZ New York-i közgyűlésén ígéretet tett, és 1989. április 25-én valóban elindult haza az első szovjet alakulat. Ez összhangban állt a társadalom túlnyomó többségének akaratával: a Budapesten, 1989. március 15-én megtartott több tízezres tüntetésen Cserhalmi György színész olvasta fel a 12 pontban összefoglalt ellenzéki állásfoglalást, amely többek között a semleges, független Magyarország megteremtését és a szovjet csapatok teljes kivonását követelte.

A rendszerváltást leginkább meghatározó események közé tartozott két „politikai” temetés: 1989. június 16-án, 31 évvel a kivégzés után temették Nagy Imrét, Gimes Miklóst, Losonczy Gézát, Maléter Pált, Szilágyi Józsefet és az 1956-os forradalom névtelen mártírjait, néhány héttel később, július 14-én pedig Kádár Jánost, akivel együtt a róla elnevezett korszak is a múlté lett. Két fontos jogi aktust is meg kell említenünk: a korábbi állampárt, az MSZMP megszüntetését az 1989. október 6–8-án tartott kongresszuson, valamint a Magyar Köztársaság kikiáltását október 23-án. 

A rendszerváltást az 1990 márciusában lebonyolított első szabad országgyűlési választás, és az ugyanazon év őszén megtartott önkormányzati választás zárta le. Az utolsó szovjet katona Záhonynál, 1991. június 19-én hagyta el Magyarországot.

 Az ArchívNet idei 2. számában két írás foglalkozik a rendszerváltással: Jobst Ágnes az állambiztonsági szervek körében végbement rendszerváltást vizsgálja, Garadnai Zoltán pedig a korabeli magyar külpolitika változásait láttatja francia szemszögből. Az összeállítás másik két dokumentumközlése a magyar feminista mozgalom történetével, illetve 1949-ben Magyarországra került görög menekültek sorsával foglalkozik.

 

Budapest, 2019. június 28.

 

A szerkesztők