Horthy Miklós katonái Rákosi Magyarországán

Akik megúszták egy „fasiszta ének”eléneklését

"A nyomozás során megállapítást nyert, hogy a gyanúsítottak erősen italos állapotban haladtak végig a vádbeli időben a falun, és ilyen állapotban énekelték a fenti nótát. Ezen tényállás azonban, figyelembe véve az eset kísérő körülményeit, valamint a gyanúsítottak osztályhelyzetét, az izgatás bűntettének tényálladéki elemeit nem merítik ki, és az eljárást a rendelkező rész értelmébe meg kellett szüntetni.”

2. Környezettanulmányok a vádlottakról

1951. március 1.

Horváth István környezettanulmánya

Horváth István Fertődön 1916. évi április hó 29-én szül. nős, földműves, apja: néhai István, anyja: Kuslits Magdolna, Fertőd Tőzeggyár-majori lakos. Iskolai végzettsége 6 elemi, szülei foglalkozása a múltban gazdasági cselédek, jelenleg földhözjuttatott parasztok. 4 testvérje van földművesek, pártonkívüliek, politikával nem foglalkoznak. Katona volt, kitüntetési nincsenek. Nyugaton nem volt. Előző foglalkozása gazdasági cseléd volt, Tőzeggyár-majorba[n]. Jelenleg is Tőzeggyár-majorba[n] dolgozik. A felszabadulás előtt politikai pártnak vagy egyesületnek tagja nem volt, jelenleg is pártonkívüli, DÉFOSZ tag. Párt vagy tömegszervezeti munkát nem végez. Becsületes munkás, a demokráciával szembeni kötelességének mindenben eleget tesz. Felesége származása: gazdasági családból származik, vagyona nincs.
2 éves kisgyermeke van. Baráti köre nincs. Vagyona. 8 hold juttatott föld. 2 drb. ló, 2 drb. tehén. Büntetve nem volt, káros szenvedélyei nincsenek. Munkáját becsületesen látja el, a majorban szorgalmas, becsületes, józan embernek ismerik. Nyílt és őszinte jellemű.

Kópházi Imre környezettanulmánya

Kópházi Imre Fertőd Tőzeggyár-majorba 1921. évi november hó 11-én szül. nős, földműves, apja: néhai Sándor, anyja: Katona Mária, Fertőd Tőzeggyár-majori lakos. Iskolai végzettsége 6 elemi. Szülei foglalkozása a múltban gazdasági cselédek voltak, jelenleg földművesek. 2 testvére van, földműves foglalkozásúak, pártonkívüliek. Katona volt, kitüntetései nincsenek. Nyugaton nem volt. Előző munkahelye Tőzeggyár-major, gazdasági cseléd, jelenleg is Tőzeggyár-majorba[n], mint földműves dolgozik. A felszabadulás előtt politikai pártnak, vagy egyesületnek tagja nem volt, jelenleg is párton kívüli, DÉFOSZ tag. Pártmunkát vagy tömegszervezeti munkát nem végez. A demokráciával szembeni kötelezettségének eleget tesz. Felesége vagyontalan, gazdasági cseléd családból származik. 1 gyermeke van, 2 éves. Szoros baráti kapcsolatot senkivel sem tart fenn. Vagyona: 8 hold juttatott föld, 2 drb. ló, 2 drb. tehén. Bűntetve nem volt, káros szenvedélyei nincsenek. Munkáját becsületesen látja el, a majorba józan életű, szorgalmas, megbízható embernek ismerik. Nyílt és őszinte jellemű.

Gál András környezettanulmánya

Gál András Fertőd, Tőzeggyár-majorba 1921. évi november 20-án szül. nős, földműves, apja: József, anyja: Horváth Erzsébet, Fertőd Tőzeggyár-majori lakos. Iskolai végzettsége 6 elemi. Szülei foglalkozása a múltban gazdasági cselédek voltak, jelenleg földművesek. 8 testvérje van, mely közül 2 géplakatos, 6 pedig földműves foglalkozású, pártonkívüliek. Katona volt, kitűntetési nincsenek. Nyugaton nem volt. Előző munkahelye Fertőd-Tözeggyár-major (gazdasági cseléd), jelenleg is Tőzeggyár-majorba[n], mint földműves dolgozik. A felszabadulás előtt politikai pártnak, vagy egyesületnek tagja nem volt, jelenleg is pártonkívüli, DÉFOSZ-tag. Pártmunkát vagy tömegszervezeti munkát nem végez. A mai rendszerrel szembeni magatartása kielégítő, kötelességének mindenben eleget tesz. Felesége vagyontalan, gazdasági cseléd családból származik. 1 gyereke van, 3 éves. Szoros baráti kapcsolatot nem tart fenn. Vagyona: 8 hold juttatott föld, 2 drb ló, 2 drb tehén. Bűntetve nem volt, káros szenvedélyei nincsenek. Munkáját becsületesen látja el. A majorban józan életű, szorgalmas, megbízható embernek ismerik. Jelleme nyílt és őszinte.

Ézsöl István környezettanulmánya

Ézsöl István Kapuváron 1915. évi január hó 15-én szül. nős, földműves, apja: István, anyja: Budai Emerencia, Fertőd Tőzeggyár-majori lakos, Iskolai végzettsége 6 elemi. Szülei a múltban gazdasági cselédek voltak, jelenleg földművesek. 5 testvérje van, mely közül egy katonai szolgálatot teljesít, a többi földműves foglalkozású, pártonkívüli. Katona volt, kitüntetései nincsenek. Nyugaton volt 1945. január 16-tól 1946. április 22-ig. Zárt katonai alakulattal vitték ki nyugatra (Franciaország). Előző munkahelye Tőzeggyár-major (gazdasági cseléd), jelenleg is Tőzeggyár-majorban, mint földműves dolgozik. A felszabadulás előtt politikai pártnak vagy egyesületnek tagja nem volt, jelenleg MDP tag 1947 óta. Politikai munkát vagy tömegszervezeti munkát nem végez. A mai rendszerrel szembeni magatartása kielégítő, kötelességének mindenben eleget tesz. 2 gyermeke van, az egyik 2, a másik 1 éves. Szoros baráti kapcsolatot nem tart fenn, vagyona: 9 hold föld, 1 drb ló, 1 drb tehén. Bűntetve nem volt, káros szenvedélyei nincsenek. Felesége vagyontalan, gazdasági cseléd családból származik. Nevezett munkáját becsületesen látja el, a majorban szorgalmas, megbízható embernek ismerik. Jelleme egyenes őszinte.

Cirok József környezettanulmánya

Cirok József Fertőd Tőzeggyár-majorba 1920. február hó 17-én szül. nős, földműves, apja: Pál, anyja: néhai Kiss Julianna, Fertőd Tőzeggyár-majori lakos. Iskolai végzettsége 6 elemi. Szülei a múltban gazdasági cselédek voltak, jelenleg földműveléssel foglalkoznak. 5 testvérje van, akik szintén földműveléssel foglalkoznak, párton kívüliek. Katona volt, kitüntetései nincsenek. Nyugaton nem volt. Előző munkahelye Tőzeggyár-major (gazdasági cseléd), jelenlegi munkahelye szintén Tőzeggyár-major, földműves. A felszabadulás előtt politikai pártnak vagy egyesületnek tagja nem volt, jelenleg is párton kívüli, DEFOSZ tag. Pártmunkát vagy tömegszervezeti munkát nem végez. A mai rendszerrel szembeni magatartása kielégítő, kötelezettségeinek mindenben eleget tesz. Felesége vagyontalan, gazdasági cseléd családból származik. 1 gyermeke van 2 éves. Szoros baráti kapcsolatot nem tart fenn. Vagyona: 3 hold juttatott föld, 1 drb. ló, 1 drb. tehén. Büntetve nem volt, káros szenvedélyei nincsenek. Munkáját becsületesen látja el, a majorban szorgalmas, becsületes, józan embernek ismerik. Jelleme nyílt és őszinte.

Németh H. Géza környezettanulmánya

Németh H Géza Csapodon 1921. évi február hó 23-án szül. nős, földműves, apja: Ferenc, anyja: Katona Anna, Fertőd Tőzeggyár-majori lakos.
Iskolai végzettsége 6 elemi. Szülei foglalkozása a múltban gazdasági cseléd, jelenleg pedig földműveléssel foglalkoznak. 2 testvérje van, földműves foglalkozásúak, pártonkívüliek. Katona volt, kitüntetései nincsenek. 1945 évben szolgált a demokratikus hadseregben. Nyugaton nem volt. Előző munkahelye Tőzeggyár-major /gazdasági cseléd/, jelenleg is Tőzeggyár-majorba, mint földműves dolgozik. A felszabadulás előtt politikai pártnak, vagy egyesületnek tagja nem volt, jelenleg is pártonkívüli, DÉFOSZ tag. Politikai munkát vagy tömegszervezeti munkát nem végez. A mai rendszerrel szembeni magatartása kielégítő, kötelességét mindenben teljesíti. Felesége vagyontalan, gazdasági cseléd családból származik. 1 gyermeke van, egy éves. Baráti kapcsolatot szorosan senkivel sem tart fenn. Vagyona: § [!] hold jutatott föld, 2 drb. szarvasmarha, Büntetve nem volt, káros szenvedélyei nincsenek. Munkáját becsületesen látja el, a majorba szorgalmas, megbízható embernek ismerik. Jelleme egyenes, őszinte.

Cserepes Mihály környezettanulmánya

Cserepes Mihály Kapuváron 1921. évi június hó 24-én szül., nős, földműves, apja: néhai Mihály, anyja: Papp Veronika, Fertőd Tőzeggyár-majori lakos.
Iskolai végzettsége 6 elemi. Szülei foglalkozása a múltban gazdasági cselédek voltak, jelenleg földműveléssel foglalkoznak. 3 testvérje van, mely közül kettő földműves felesége, egy pedig állami gazdaságban dolgozik, MDP tag, a másik kettő pedig pártonkívüli. Katona volt, kitüntetései nincsenek. Nyugaton nem volt. Előző munkahelye Fertőd Tőzeggyár-major (gazdasági cseléd), jelenleg Tőzeggyár-majorba földműveléssel foglalkozik. A felszabadulás előtt politikai pártnak vagy egyesületnek tagja nem volt, jelenleg MDP tag 1945 óta, valamint az EPOSZ-nak tagja. Pártmunkát vagy tömegszervezeti munkát nem végez. A mai rendszerrel szembeni magatartása kielégítő, kötelességeinek mindenben eleget tesz. Felesége vagyontalan, gazdasági cseléd családból származik. 2 gyermeke van 4 és 7 évesek. Baráti kapcsolatot szorosan senkivel sem tart fenn. Vagyona: 9 hold juttatott föld, 2 drb. ló, 2 drb. tehén. Büntetve nem volt, káros szenvedélyei nincsenek. Munkáját becsületesen látja el, a majorba szorgalmas megbízható embernek ismerik. Jelleme egyenes, őszinte.

Tarcsai Géza környezettanulmánya

Tarcsai Géza Fertőd Tőzegmajorba 1918. évi november hó 10-én szül. nős, földműves, apja: néhai Lajos, anyja: Bognár Emília, Fertőd Tőzeggyár-majori lakos.
Iskolai végzettsége 6 elemi. Szülei a múltban gazdasági cselédek voltak, jelenleg földműveléssel foglalkoznak. Testvérjei nincsenek. Katona volt, kitüntetési nincsenek. Nyugaton nem volt. Előző munkahelye Fertőd Tőzeggyár-major /gazdasági cseléd/, jelenleg is Tőzeggyár-majorba, mint földműves dolgozik. A felszabadulás előtt politikai pártnak vagy egyesületnek tagja nem volt, jelenleg MDP tag, 1945 óta. A pártba[n], mint propagandista tevékenykedik. Tömegszervezetnek nem tagja és tömegszervezeti munkát nem végez. A mai rendszerrel szembeni magatartása kielégítő, kötelességét mindenben teljesíti. Felesége vagyontalan, gazdasági cseléd családból származik. 4 gyermeke van, 7-6-4 és 2 évesek. Baráti kapcsolatot szorosan nem tart fenn, a párttitkár Farkas Ferenc és a többi vezetőséggel érintkezik legtöbbet. Vagyona: 9 hold juttatott föld, 2 db ló, 2 db tehén. Büntetve nem volt, káros szenvedélyei nincsenek. Munkáját becsületesen látja el, a majorba szorgalmas, megbízható embernek ismerik. Jelleme egyenes, őszinte.

 

Ezen a napon történt november 21.

1905

Megjelenik az "Annalen der Physik"-ben Albert Einstein negyedik dolgozata „Függ-e a test tehetetlensége az energiájától?” címmel, és benne...Tovább

1910

Megzületik Both Béla magyar rendező, színművész (Bacsó Péter "A tanú" című filmjében Bástya elvtárs alakítója) († 2002).

1916

I. Ferenc József, az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója, osztrák császár, magyar és cseh király halála után IV. Károly lesz az utolsó...Tovább

1956

Romániába, Snagovba viszik Nagy Imrét és társait.

1956

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megakadályozza az Országos Munkástanács megalakulását.

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Személyes sorsok, egyéni életutak – II.

 

A történelem iránt érdeklődők körében egyre nagyobb figyelem övezi a személyes sorsok, az egyéni életpályák alakulását. Jogos elvárás, hogy a múltat kutató szakemberek – történészek, levéltárosok – ne csak a nagy társadalmi, gazdasági, politikai összefüggéseket vizsgálják, hanem emellett a „megélt történelem sokszínűségét” is bemutassák. Hiszen a kortársi tapasztalatok közvetítésével, egy-egy életút részletes megrajzolásával közelebb hozhatják a rég letűnt korszakokat, azok változatos mindennapjait. Az ún. „nagy személyiségek” életrajzai mellett a hétköznapi emberek sorsa is érdeklődésre tarthat számot. Izgalmas feladat nyomon követni, hogy a múltban ki miként cselekedett egy adott élethelyzetben, milyen döntéseket hozott, hogyan vélekedett egy bizonyos történelmi eseményről, vagy milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Mindenki a saját tapasztalatai alapján élte meg az ország sorsfordító pillanatait vagy hosszabb-rövidebb korszakait: a 20. századnál maradva például az első világháborút, az összeomlást, Trianont, a második világháborút, a holokausztot, a több évtizedes kommunista diktatúrát és szovjet megszállást, majd pedig a rendszerváltást s az azt követő éveket.

Az ArchívNet idei 3–4. számának témája: „Személyes sorsok, egyéni életutak”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: a 3-as szeptember 2-án, míg a 4-es október 15-én. A most megjelenő 4. számban egymástól teljesen eltérő személyes sorsokkal ismerkedhetünk meg. Első írásunk szerzője, Veres Emese-Gyöngyvér az első világháborús barcasági csángó hősök nyomait követve jutott el a bécsi hadtörténeti levéltárba, ahol ráakadt a nagyszebeni August von Spiess ezredes mindeddig ismeretlen, német nyelvű hadinaplóira. Ezekből közlünk most egy rövid, magyarra lefordított részt. Cseres Judit és Gergely Ferenc a több mint negyedszázada elhunyt Kossuth-díjas író, Cseres Tibor 1956-os naplójegyzeteit adja közre. Ezek hűen tükrözik az író akkori lelki állapotát, a forradalom és szabadságharc eseményeihez való viszonyát. Garadnai Zoltán és Illyés Mária forrásközlése egy másik neves író, Illyés Gyula François Mitterrand francia elnökkel való 1982. július 9-i négyszemközti találkozóját ismerteti francia források alapján. Az eddigieknél árnyaltabb megvilágításba helyezi a francia elnök ott elhangzott szavait, és bemutatja Illyés Gyula szerepét a magyar–francia kapcsolatok történetében. Zubovits Fedor, a legendás katona, feltaláló, diplomata, sport- és közéleti ember gazdag életpályájáról korábban már több írás is megjelent az ArchívNetben. Kazareczki Noémi ezúttal a huszárkapitány lovagias afférjait és peres ügyeit tárja az olvasó elé. Összeállításunkat Salga Kristóf zárja, aki egy régiségpiacon vásárolt könyv lapjai közül véletlenül előkerült két magánlevelet ismertet. Mindkettőt Magyarországról kitelepített németek írták szigetcsépi ismerőseiknek 1948-ban. E levelek is tanúsítják, hogy a hazájukból elűzött németek nem szakították meg a kapcsolatot Magyarországgal, és továbbra is összeköttetésben maradtak korábbi jó ismerőseikkel, barátaikkal.

Budapest, 2019. október 15.

A szerkesztők