Magyar Tájékoztató Könyvtár Genfben (1943–1948)

1943-ban magyar kultuszkormányzat svájci székhellyel egy tájékoztató jellegű, a nemzetközi társadalmi és politikai életben is kiemelt szerepet játszó könyvtár felállítását határozta el. A háború után úgy tűnt, hogy munkája kibővül, hiszen a magyar kultuszminisztérium fokozatos kiépítése és fejlesztése mellett döntött. 1948 márciusától azonban a könyvtár kénytelen volt szüneteltetni munkáját, majd októberben kulturpolitikai és az államháztartás gazdasági szempontjait tekintetbe vevő megfontolásokból a kultusztárca vezetője rendeletileg is felszámolta a fontos missziót betöltő intézményt.

Források 

Feljegyzés a Könyvtár 1944 végi állapotáról és a további működés lehetőségeiről
1944. december 5.

A Genfben létesített Magyar Ház, amelynek Avenue de Champel 11/bis sz[ám] alatti villába[n] lévő helyiségeibe a genfi magyar tudományos könyvtár is elhelyezést nyert, a magyar királyi Külügyminisztérium 1944. március 29-én kelt 1408. számú claris-táviratában adott rendelete értelmében működését 1944. június hó 30-án beszüntette.

A Magyar Ház elhelyezésére szolgáló villa bérlete ennek folytán 1944. április 3-án felmondatott, és az ugyanott működő könyvtár anyaga ládákba csomagolva a magyar királyi Külügyminisztériumnak a berni magyar királyi követség akkori vezetőjéhez intézett 2093. számú claris-táviratában adott rendelete értelmében a Quai Wilson 33. számú házban az annak idején Honti Ferenc sajtó előadó részére iroda céljára bérelt üres helyiségekbe helyezte el. Ezek a helyiségek ugyanis Hontinak az 1944. március 19-i események következtében bejelentett disszidálása miatt nem vétettek általa használatba, és üresen állottak. A könyvtár ezen új helyiségekbe[n] nem volt megnyitható, mert ennek vezetője, Dr. Baross György kultuszminiszteri tanácsos, aki e megbízatása alól egyébként a 2124/1944 eln[öki] számú kultuszminiszteri rendelettel felmentetett, súlyosan megbetegedett, a tanulmányi kiküldetésben Genfben tartózkodó dr. Vaska Gyula egyetemi fogalmazó pedig, aki Baross felmentésekor annak utódjául jelöltetett ki, a megbízatást nem vállalta el. Folyó év végén Genfbe történt megérkezésem után a Genfben és Lausanne-ba egyetemi tanulmányokat folytató magyar ifjak részéről és más oldalról is azzal a kéréssel fordultak hozzám, hassak oda, hogy a könyvtár hívatásának vissza adassék, illetve annak anyaga a tanuló ifjúság számára hozzáférhetővé tétessék.

A könyvtár újra való megnyitását szorgalmazók azzal érveltek, hogy a tanuló ifjúság körében nagy az érdeklődés a könyvtár iránt, a könyvanyag tanulmányozásának az ifjúság nagy hasznát venné, és ezért nem volna ésszerű, hogy a könyvek továbbra is ládákba zárva őriztessenek, amely ládák használatáért a ládákat kölcsönző szállítócég részére még használati díjat is kell fizetni.

A könyvtár újból való megnyitásának gyakorlati megvalósítása akként képzeltetett el, hogy a könyvtár részére a kultuszminisztérium által rendelkezésre bocsátott ellátmány terhére olcsó bérű új helyiség béreltetnék, úgy, hogy ily módon a könyvtár állandó felügyelet alatt volna.
Megjegyeztetik, hogy a könyvtár anyagának az új helyiségbe leendő elhelyezése lehetővé tenné, hogy a főkonzulátus a Quai Wilson 33. szám alatti ház földszintjén lévő helyiségeket, amelyekbe a könyvtár anyagát tartalmazó ládák ez idő szerint el vannak helyezve, egyébként azonban használaton kívül állanak, felmondja, és ezáltal egy meglehetősen magas bérlettől mentesüljön.

A többi irányba eszközölt érdeklődés eredményeként szerzett információk szerint a könyvtár kezelőjéül oly személy jöhetne tekintetbe, aki a könyvtárral már régebben kapcsolatban állott, a könyvtár kezelésével járó munkakört tehát ismeri, és emellett arra is alkalmas, hogy az ifjúság körében mutatkozó áramlatokkal számolva, a könyvtár működésének zavartalan menetét biztosítani tudja.

Dr. Baross György osztálytanácsos még mindig bizonytalan egészségi állapota miatt a könyvtár vezetőjéül nem jöhet tekintetbe. A fent említett szempontokat figyelembe véve a könyvtár kezelésével járó teendők ellátására Dr. Vaska Gyula egyetemi fogalmazó látszanék legalkalmasabbnak, aki még a könyvtár létesítése után személyesen Genfben járt Paikert Géza kultuszminiszteri tanácsos jóváhagyásával 1943. augusztus 27-én létrejött szabályzat értelmében, amely a magyar Ház és a könyvtár jogviszonyát rendezte, a könyvtár akkori vezetőjének, Baross osztálytanácsosnak helyetteséül jelöltetett ki, és a könyvtárba annak idején működött is.

A könyvtári anyag a könyvtár fenntartási költségeire kiutalt kultuszminisztériumi ellátmány kincstári tulajdon lévén, mindenképpen szükséges volna, ha a könyvtár megnyitása esetén annak működése állandó ellenőrzés alatt tartassék oly célból, hogy a könyvtár anyaga hiánytalanul megóvassék, és hogy az ellátmány rendeltetésének megfelelően használtassék fel. A könyvtár működésének ellenőrzése legcélszerűbben bizottságilag látszanék megoldhatónak, még pedig oly bizottság útján, amelybe olyanok is részt vesznek, akik az egyetemi tanulóifjúság különböző csoportjaival állandó kapcsolatot tartanak fenn.

A fentiekben ismertetett konsziderációk [meggondolások] szem előtt tartásával folytatott tárgyalások a következőket eredményezték:

1.) Az újra megnyitandó könyvtár működésének ellenőrzésére egy háromtagú bizottság alakult, melynek tagja: b[á[r]ó] Radvánszky Antal, a Magyar Nemzeti Bank volt vezértitkára, Kosinszky Imre pénzügyminisztériumi titkár és alulírott Bartheldy Tibor. E bizottság feladata a könyvtár adminisztrációjának minden vonatkozásban való ellenőrzése, különös tekintettel arra, hogy a könyvtár anyaga megóvassék, és a könyvtár fenntartási költségeire kiutalt kultuszminisztériumi ellátmány megfelelően használtassék fel.

A bizottság - mihelyt a könyvtár új helyiségének kibérlésére sor kerül - ezen ellátmány jelenleg mutatkozó maradvány összegét, mely eddig a főkonzulátus által letétként kezeltetett, a főkonzulátustól nyugta ellenében átveszi, és bankfolyószámlán helyezi el. A bankfolyószámlára helyezett összeg felett a bizottság mindhárom tagjának együttes aláírásával diszponál, és fedezi abból a könyvtárral kapcsolatba felmerülő költségeket.

2.) A könyvtár kezelőjéül dr. Vaska Gyula jelöltetett ki, aki tartozik a könyvtár kezelésével és nyilvántartásával járó teendőket ellátni, és a könyvtárral kapcsolatos kiadásokról felfektetendő számadásokat Kosinszky Imre közvetlen ellenőrzése mellett vezetni.

3.) A könyvtár számára tekintetbe jövő új helyiség kiválasztását Kosinszky Imre és Vaska Gyula végzik, amelynél a takarékosság legmesszebb menő figyelembe vételével tartoznak eljárni. A könyvtár könyvanyagát tartalmazó 29 darab lezárt ládát nyugta ellenében Vaska Gyula veszi át a főkonzulátustól, és gondoskodik annak elszállításáról, mihelyt a könyvtár részére bérlendő új helyiség rendelkezésre áll.

1. így a magyar tudományos könyvtár céljára a könyvtár a kultuszminisztérium által kiutalt és a főkonzulátuson letétként kezelt ellátmány maradványának br. Radvánszky Antal, Kosinszky Imre és Bartheldy Tibor együttes aláírásával ellátott nyugta ellenében,

2. a könyvtár anyagát tartalmazó lezárt 29 ládának Vaska Gyula nyugtája ellenében annakidején leendő szíves kiszolgáltatása végett.

Genf, 1944. december 5-én

Bartheldy Tibor

Jelzet: MOL K 107-V-7-13-1945 (Magyar Országos Levéltár, Külügyminisztérium, Népszövetségi képviselet és genfi főkonzulátus). Eredeti, géppel írt tisztázat.

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt december 13.

1903

Megalakult Debrecenben a Bethlen Gábor Kör, amely az 1920-as évektől a Turullal „szemben álló egyetemi hallgatók gyűjtőhelye” lett.

1915

Az első világháború keleti frontján osztrák–magyar és német csapatok elfoglalják Grodno erődjét

1937

A japán csapatok elfoglalják Nanjing (Nanking) kínai várost. Kezdetét veszi a hat hétig tartó mészárlás, amikor 25000 lakost ölnek meg

1941

Magyarország hadat üzen az Amerikai Egyesült Államoknak

1966

Az amerikai hadsereg megkezdi Hanoi bombázását

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Földkérdés, paraszti társadalom – I.

„Parasztság és magyarság a történelem ábráján gyökeresen egybefonódott” – írta a Magyar Országos Levéltár egykori munkatársa, Szabó István történész egyik tanulmányában. A magyar népi mozgalom képviselőihez hasonlóan ő is úgy vélte, hogy a parasztság felemelése, helyzetének gyökeres javítása nélkül nem lehet megteremteni az új Magyarországot. A magyarság jövője attól függ – állapította meg –, hogy mennyire sikerül a parasztságot „nemcsak formailag, de kultúrában, szellemben a nemzet tagjává tenni, sőt annak vezetését kezébe adni”.

A parasztság évszázadokon át a magyar társadalom legkiszolgáltatottabb rétege volt. Történetének egyik meghatározó vonását a földéhség képezte: nagyon sokan még az 1848-as jobbágyfelszabadítást követően sem jutottak saját földhöz. Vágyálom maradt Németh László Kert-Magyarországról alkotott szép elképzelése, mely szerint a társadalmi kiegyenlítődés jegyében jól gazdálkodó kisbirtokok, tökéletesen ápolt kertek ezrei lepik el az országot, és ezáltal új kultúrtáj jelenik meg. A valóságban ennek pont az ellenkezője következett be a két világháború közötti időszakban. Amint azt Kovács Imre is megírta 1937-ben megjelent, nagy visszhangot – és a hatalom éles tiltakozását – kiváltó szociográfiájában (A néma forradalom), a korabeli agrárlakosság 40%-a nem rendelkezett földtulajdonnal. Az öt kataszteri holdon aluli törpebirtokosokkal, a bérlőkkel és a mezőgazdasági munkásokkal együtt számuk elérte a hárommilliót. A hárommillió agrárproletár a mezőgazdasággal foglalkozók több mint kétharmadát, az egész magyar társadalom mintegy harmadát tette ki. „Magyarország – proletárország” – vonta le keserű következtetését Kovács Imre.

A második világháború befejezését követően úgy tűnt, reális esély van a krónikus földéhség csillapítására. Az 1945-ös földreform során elkobozták a nagyobb birtokokat, és csaknem 650 ezer embert juttattak több mint hárommillió kataszteri holdhoz. Ez a kisgazdaságok számára kedvező időszak azonban igen rövidnek bizonyult, mivel nemsokára megindult a „téeszesítés” folyamata, és az új földtulajdonosokat néhány év leforgása alatt szovjet típusú termelőszövetkezetekbe kényszerítették. Tömegessé vált a földtől való menekülés, a hagyományos paraszti társadalom és életforma pedig eltűnt.

Az ArchívNet idei 5–6. számának témája: „Földkérdés, paraszti társadalom”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: az 5-ös december 6-án, míg a 6-os ugyanezen hónap 20-án. A most megjelenő 5. szám első írásának szerzője, Makó Imre az első világháború, az 1918–1919-es forradalmak és az idegen megszállás paraszti társadalomra gyakorolt hatását mutatja be Hódmezővásárhely példáján. Szakál Imre a csehszlovák kormányok két világháború közötti kárpátaljai telepítési politikáját szemlélteti, míg Bartha Ákos – szintén a két világháború közötti időszak vonatkozásában – a földreform és zsidókérdés összefüggéseit taglalja. Balázs Gábor az 1945-ös földreformot és ennek kapcsán az Országos Földhivatal tárgyalótanácsainak működését elemzi, Varga Zsuzsa pedig a kollektivizálás előestéjén, 1949-ben keletkezett, a paraszti társadalomról szóló izgalmas rendőrségi „pillanatfelvételt” közöl.

 

Budapest, 2019. december 6.

A szerkesztők