Népvédelmi propaganda a Turul Szövetségben

A Turul Szövetség, a két világháború közötti időszak legerősebb társadalmi- és egyetemi szervezeteként jelentős befolyással rendelkezett a korszak közgondolkodására, és szolid érdekérvényesítő képessége folytán – különösen Gömbös Gyula és Darányi Kálmán miniszterelnöksége alatt – bizonyos fokig alakította a politikai döntéseket is.

Akciók: a Magyar Egészség Hete, az Egészségvonat és a Magyar Nép Hete

A Turul Szövetség fővezérsége ezért olyan akciósorozatra szánta el magát, amely egyezett fajvédő-nacionalista törekvésekkel, de hatottak rá a népieknek a parasztság problémáira radikálisan rámutató elképzelései is. Dérczy Ferenc országos vezér elnökletével 1935 nyarán programiroda létesült, amelynek keretében országos méretű szociális felmérést és anyaggyűjtést rendeztek, amelynek során a devianciák (egyke, tisztálkodási- étkezési- és lakhatási szokások stb.) vizsgálatára helyezték a hangsúlyt. Ezzel párhuzamosan a kormányzattal egyeztettek egy őszre tervezett nagyszabású - a gyűjtésekre alapozó - propaganda akció ügyében. A munkálatok Kozma Miklós belügyminiszter és Szily Kálmán kultuszállamtitkár hathatós támogatásában

A Magyar Egészség Hete névre keresztelt program október 20 és 28. között valósult meg. Ennek keretében a városligeti Iparcsarnokban Népegészségügyi kiállítást tartottak, mely hatalmas tömegeket vonzott. Az ötletes, tematikus pavilonokba rejtett, látványelemekkel tűzdelt tárlat Koncepcióját Végváry és Dérczy alakították ki. Szendy Károly polgármester segített összehozni a tárlatot, tudományos anyagát pedig Antal Lajos főorvos és Born József tisztiorvosok dolgozták ki a Turul bajtársainak előzetes falufelméréseit is Legerősebb eleme a magyarság népegészségügyi viszonyait bemutató pavilon volt, amely nemcsak a népegészségügyi helyzetet dokumentálta, de rá is mutatott a gyógyítás módjára: egészségesebb birtokmegoszlás, telepítés, egészségvédelem, az egészségbiztosítás kiterjesztése, iskolai sportoktatás erősítése. Igaz, a zsidóságot ezúttal is a bajok egyik fő okaként bélyegezték meg. A Hét ezzel párhuzamos eseménye egy nemkülönben sikeres, az Orvosegyesület székházában (Szentkirályi u. 21.) megtartott tudományos előadássorozat volt, neves tudósok bevonásával. A Hét záróeseménye a Vigadóban, politikai és gazdasági vezetők részvételével tartott Turul Szövetség „népegészségügyi dísztábora" volt. A kormány, valamint számos állami vállalat által támogatott Magyar Egészség Hetét elénk sajtókíséret övezte, amely nemcsak a Turul Szövetség megítélésére hatott pozitívan, de szolid propagandát jelentett a falusi nép problémáinak is. A Turul központi hetilapjában, a Bajtársban a népegészségügyi kérdések mellett egyértelműen megjelentek a szövetség mögöttes céljai is. Kostyál László a gömbösi politikát dicsőítő cikket közölt, amely ugyanakkor a rendezvénysorozat lényegén, és erősen fajvédő, antiszemita jelleget sugárzott.

 

Egészségügyi kiállítás a Turul Szövetség rendezésében az Iparcsarnokban

1935. október. Magyar Világhíradó 609. Forrás: Filmhíradók Online

 

A szövetség fővezérsége meglovagolta a sikert: elhatározták, hogy a kiállítási anyagot újra hasznosítják, mégpedig úgy, hogy vonatszerelvényre szerelve, lerövidítve országszerte vándoroltatni

Ezért a következő év első felében megalakult az Egészség Vonata Rendezőbizottsága, melynek sikerült elérnie, hogy a MÁV-tól kölcsönkapjanak egy 23 vagonból álló szerelvényt. Lobbijuk ismét azért lehetett sikeres, mert a kormányzat felismerte a Turulban lévő propagandalehetőségeket, Gömbös, Kozma és Winchkler István kereskedelemügyi miniszter is nagyon jó véleménnyel voltak az előző évi kiállításról. Az egykori egyetemi diákvezér, Bornemisza Géza miniszter elnökletével 1936 júniusában az Iparügyi Minisztériumban, július 21-én pedig a Közegészségügyi Intézetben tárgyaltak róla, ahol az iparügyi miniszter, illetve Mikecz Ödön, a miniszterelnökség sajtóosztályának vezetője támogatásáról a Rendezőbizottságot. (Az említett politikusok egytől-egyig a Turul Szövetség dominus tagjai voltak.) Ennek megtörténte után Végváry és Dérczy irányításával a Magyar Egészség Vonata néven propagandaakció vette kezdetét, védnökségét Szendy Károly budapesti polgármester és Kozma Miklós vállalta magára. A Gyermekvédő Liga által rendelkezésre bocsátott, 23 vagonból álló szerelvény 1936 októberében néhány hét alatt 35 állomáson állt meg, ahol az érdeklődők 20 filléres jegy megváltása ellenében megtekinthették a tárlatot, meghallgathatták a vonatot kísérő turulisták és orvosok népegészségügyi előadásait, melyekben központi szerepet kapott a telepítés, azaz a föld nélküli parasztság kisbirtokhoz Minden állomáson ajándékokat adtak a legegészségesebb családnak és gyermeknek, egy aznap született gyermek számára pedig életbiztosítási kötvényt, sőt, a MÁV is kedvezményeket biztosított. Ugyanakkor pozitívumnak tekinthető, hogy a bajtársaknak a vonat pénzkereseti lehetőséget , mert részt vehettek a kiállítás installációinak elkészítésében, a plakátok kivitelezésében és a vonat kísérésében. Az akció reklámbevételekből fedezett költségei 25 000 pengőre rúgtak.

Az egészségvonat plakátja.

Nemzeti Újság, Képes Melléklet, 1936. augusztus 2.

A Magyar Nép Hete plakátja

Függetlenség, Képes Melléklet, 1936. szeptember. 8.

 

Végváry és Dérczy folyamatosan tájékoztatta Kozmát a Magyar Egészség Vonatáról, a készülő Magyar Nép Hetéről egyaránt. A vonaton látható volt annak a mintaháznak a modellje, amit Tibolddarócon épített a kormány egy barlanglakó családnak; a rádió és az MTI bőségesen

mindkét akcióról.

A Magyar Egészség Vonata bevezette az előző év folytatásának tekinthető testvérakciót: a Magyar Nép Hetét, amelynek gondolata már 1935-ben, a Magyar Egészség Hete idején megfogalmazódott, forgatókönyve pedig az előző évi propagandaakciót másolta. Ez esetben is sikerült megnyerni a kormányzat támogatását és szponzorációs pénzekhez jutnia. Programját az 1936. július 16-ai, az Iparügyi minisztériumban, a belügyminisztérium képviselőivel tartott

véglegesítették. A koordináló rendezőbizottság élén álló Dérczy Ferenc külön propagandakönyvet [popup title="jelentetett meg" format="Default click" activate="click" close text="Turul Szövetség. A Magyar Nép Hete program. Kiállítás, kongresszus, előadások. 1936. október 2–11. Bp., Turul Sajtóvállalat Kft, [1936.]"] az alkalomra. Az 1936. október 1. és 8. közötti rendezvényre a Turul Szövetség az Iparügyi Minisztériumtól és magánvállalatoktól kapott jelentős (sajnos nem ismert) összeget. Ez tette lehetővé, hogy a 6000 m2-es Iparcsarnokban rendezett, 340 pavilonból álló és másfél száz hazai cég és közintézmény „népvédelmi tevékenységét" taglaló kiállítást rendezzenek a Turul Szövetség tagjainak bevonásával. A tárlattal egy időben október 5-e és 10-e között Nép-Föld-Egészség címmel konferenciát tartottak a Magyar Mérnök és Építész Egylet termében (Budapest, IV. [ma V.] Reáltanoda u. 13-15.), ahol a népvédelemről tudományos és ismeretterjesztő előadást tartott a népi írók, a falukutatók és a népegészségügyi szakemberek színe-java.

 

A Magyar Nép Hete megnyitására érkező belügyminisztert a „Turul Szövetség" vezérei fogadták

1936. október. Magyar Világhíradó 659. Forrás: Filmhíradók Online

 

Tagadhatatlan azonban, hogy a Magyar Nép Hete rendezvénysorozatot már nem övezte akkora társadalmi lelkesedés, és a sajtóvisszhang is visszafogottabb volt a korábbinál. Ennek egyik oka, hogy október 5-én zajlott Budapesten a falu problémáival súlyozottan foglalkozó katolikus nagygyűlés, a másik pedig Gömbös Gyula október 1-jén bekövetkezett halála. Sokan a gömbösi társadalompolitika újabb erőtlen kísérletének, sőt egyik propagandafogásának

az egészet. Másutt a Turul önreklámjának aposztrofálták, s ilyen a falunak is elege van. Emellett a kiállítás jobboldalról is bírálatot kapott, mondván a mondanivaló nem elég „nemzeti" és zsidó szerzők is benne. A mezőgazdasági munkásság és cselédség sorsát tényszerű adatokkal ábrázoló viszont szakmai és közéleti szimpátia övezte.

Az alább bemutatott két forrás egyedülálló, hiszen nem maradt fenn más ilyen részletes

a Turul Szövetség népvédelmi propagandájáról, amely hitelesen adja vissza a Turul Szövetség ezirányú céljait. A szervezet bármennyire is erős gyökerekkel kapaszkodott ekkorra a népiek követeléseihez, nem tudott elszakadni a mögötte mindvégig jelenlévő fajvédelmi töltettől, ami ugyanakkor propagandájának gátló tényezőjévé is vált.

Ezen a napon történt március 28.

1977

Népszínház név alatt összevonják az Állami Déryné Színházat és a Huszonötödik Színházat.Tovább

1979

Az egyesült államokbeli Three Mile Island-i atomerőmű hűtőrendszere meghibásodik. A baleset a környezet nukleáris szennyeződéséhez vezet...Tovább

1985

Marc Chagall orosz zsidó származású, francia szürrealista festőművész (*1887)Tovább

  • <
  • 2 / 2
  •  

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő