Népvédelmi propaganda a Turul Szövetségben

A Turul Szövetség, a két világháború közötti időszak legerősebb társadalmi- és egyetemi szervezeteként jelentős befolyással rendelkezett a korszak közgondolkodására, és szolid érdekérvényesítő képessége folytán – különösen Gömbös Gyula és Darányi Kálmán miniszterelnöksége alatt – bizonyos fokig alakította a politikai döntéseket is.

Források

1.  

Memorandum a Turul Szövetség propaganda akciójáról

1936. július 10.

 

TURUL SZÖVETSÉG

1936. évi

PROPAGANDA AKCIÓJA

 

Központi iroda:

Budapest, IV. [V.] Petőfi S. u. 9.

Telefon: 893-60.

MEMORANDUM

A Turul Szövetség 1936. évi

propaganda akciója ügyében.

 

A Turul Szövetség a múlt évi nagyjelentőségű Magyar Egészség Hetének folytatásaképpen az 1936. évben két nagyjelentőségű propagandaakció megvalósítását vette tervbe, s azokhoz megnyerte az összes illetékes helyek legteljesebb támogatását:

I. A Magyar Egészség Vonatát indítja ez évi augusztus 15-én útnak, mely az első magyar vonatkiállítás keretében a magyar egészség problémáit közvetlenül a vidék lakosságához viszi el.

Részleteit a mellékelt

tartalmazza.

Itt csak azt kívánjuk hangsúlyozni, hogy ez a kiterjesztett értelemben vett egészségügyi vonat-kiállítás magában foglalja

az egészségügyi intézmények

az egészségügyi ipar

az egészségügyi kereskedelem

reprezentatív, nívós, művészi bemutatója mellett

a népegészségügyi tudomány újszerű riportját

a maga meggyőző adataival és megoldásai formáival.

A Magyar Egészség Vonata nem foglalkozik az árusítással, de 60 állomás helyével kiválóan alkalmas, olcsóságánál, újszerűségénél fogva is, a komoly reklámértéket jelentő kereskedelmi és ipari propagandára.

Olcsóságának jellemzésére csak azt említjük meg, hogy a cca. 60 állomáson való bemutatás állomásonként és négyzetméterenként 9,35 P[engő]be, a 106 kiállítási napot figyelembe véve egy-egy napra négyszögméterenként mindössze 4,85 P-be kerül s ezért adjuk a propagandán felül a 2767 kilométeres vontatást, a kiállítási terület teljes építkezését, oldalfal és mennyezet kiképzéssel (esetleg üvegezett kirakatokkal), teljes elektromos berendezéssel, áramszolgáltatással, színes világítással stb. Hozzátesszük még, hogy Budapesten a Szent István-hét forgalmában 8 napos bemutatója lesz a vonatnak. Ezek a helydíjárak a szokásos áraknak alig egynegyedét teszik ki.

Egyébként a vonat-kiállítás teljes reprezentatív jellegét a rendelkezésre álló kevés hely s a magas nemzeti és erkölcsi célok is előírják.

II. Az ősszel rendezendő Magyar Föld Hete és a Turul Szövetség másik nagy propaganda akciója, melyet szeptember 26 és október 5 között rendezünk meg. Ennek keretében az Országos Mezőgazdasági Kamarával karöltve megrendezzük:

az Őszi Termény és Exportkiállítást és a Magyar Föld és Népe kiállítást, mely utóbbi

a népegészségügy

a néptáplálkozás

a szociális vonatkozások

és gazdasági problémák

tudományos és művészi riportját vetíti a szemlélő elé, és nívójával, hatásában felül fogja múlni a múlt évi kiállításunkat.

Egészen újszerű fénypropagandánk első nagyszabású magyar kezdeményezés lesz, mely a kiállításon résztvevő vállalatok számára a modern reklám minden előnyét biztosítja.

A tavalyi siker után a magyar közvélemény máris várakozással tekint ez évi rendezésünk elé és a kiállítás látogatottságát biztosítja az e célra engedélyezett félárú vasúti jegy.

Az Őszi Termény és Export kiállítás magában foglalja a magyar föld terményeinek összes

termelési

feldolgozási és

értékesítési vonatkozásait.

Ehhez képest nem maradhat el onnan az ezekben résztvevő

ipar és

kereskedelem

egyetlen reprezentáns vállalata sem, annyival is inkább, mert

a külföldiek látogatására

az export és

propagandalehetőségekre

a legnagyobb súlyt helyezzük, és mindent elkövetünk a tömegsiker biztosítására is.

Ebben a két propaganda akciónkban kérjük a szakmai érdek-képviseletek megértését, támogatását és a reprezentatív részvételét, külön hangsúlyozván, hogy szigorú elvünk értelmében a két akció közül csak az egyikre kérjük egy-egy vállalat bekapcsolódását, nehogy bárkit is két helyen terheljünk meg.

Az erre vonatkozó elhatároló terveinket az egyes érdekképviseletekkel külön részletesen fogjuk közölni.

Közelebbről az a kérésünk, hogy az egyes érdekképviseletek - méltányolván kitűzött nagy nemzeti céljainkat s a közre hasznos munkásságunkat - a hozzájuk tartozó számba vehető vállalatokat külön-külön szakmai értekezletre összehívni s azon bennünket teljes súllyal támogatni és sikerünket biztosítani szíveskedjenek.

Ezeken az értekezleteken terjesztjük elő az egyes szakmákat érintő részletterveinket.

A Turul Szövetség hatalmas munkát vállalt, s ezt csak teljes sikerrel lehet megoldanunk. Ehhez kérünk megértést az összes érdekeltségek részéről, melyek bizonyára méltányolják azt, hogy akcióink a magyar egészség mellett forgalmat, a gazdasági élet minden vonatkozását vannak hivatva eredményesen szolgálni.

Budapest, 1936. július 10.

TURUL SZÖVETSÉG

A MAGYAR EGYETEMI ÉS FŐISKOLAI

BAJTÁRSI EGYESÜLETEK ORSZÁGOS KÖZPONTJA

 

[Dérczy Ferenc szignó]                                                         [Dr. Végváry József szignó]

orsz. vezér                                                                             fővezér,

országgyűlési képviselő.

 

Jelzet: MOL K 148 934. cs. 17. t. 3055. sz. Turul Szövetség Magyar Nép Hete, 7-10.

  

Ezen a napon történt február 26.

1945

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány közzétette az 528/1945. sz. rendele-tét, amelynek értelmében feloszlatta a fasiszta pártokat és egyesülete-...Tovább

1952

Elkészül Nagy-Britannia első atombombája.

1957

Az MSZMP IKB határozott a KISZ felállításáról. Földes László vezetésével bizottságot jelöltek ki, amelynek feladata a hasonló szovjet...Tovább

1993

– Terrorista bombamerénylet a New York-i Világkereskedelmi Központban (WTC): ezer sebesült és öt halálos áldozat.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 15 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

„Mire a falevelek lehullanak, győztes katonáim itthon lesznek” – nyilatkozta magabiztosan, a gyors győzelem reményében II. Vilmos német császár 1914 nyarán. A háború kitörésének híre Magyarországon is osztatlan lelkesedést váltott ki. A harctérre induló katonákat a diadalmas hazatérés reményében zászlókkal, rezesbandával, ünnepélyes szónoklatokkal búcsúztatták. A lelkesedést azonban a háború elhúzódása, a harctereken elszenvedett vereségek és a végső győzelembe vetett hit szertefoszlása nyomán egyre inkább a kiábrándulás, a csalódás érzése váltotta fel. A súlyos anyagi és emberveszteségek mellett a háború a hátországot sem kímélte. A lakosság életkörülményei jelentősen romlottak, és 1917-től rendszeressé váltak a tüntetések, sztrájkok.
A társadalmi elégedetlenség fokozódása mellett a nemzetiségi ellentétek is kiéleződtek. A nemzetiségek politikai elitjei egyre inkább az önálló állam megteremtését, illetve az anyaországhoz való csatlakozást tekintették fő céljuknak. Az emigráns cseh és horvát politikusok a Monarchia teljes feldarabolását követelték. E programot az antanthatalmak képviselői kezdetben erős fenntartásokkal fogadták, 1918 tavaszától azonban már támogatták. A környező kisállamok – Szerbia, Románia – irredenta tevékenysége erősödött Magyarország irányába. Az 1918. október végi őszirózsás forradalom nyomán hatalomra került antantbarát és pacifista Károlyi Mihály kormánya nem lépett fel a világháborúból vesztesként kikerült ország területére minden irányból benyomuló szerb, cseh és román hadseregekkel szemben. Károlyi úgy vélte, hogy ezzel csak rontaná Magyarország esélyeit az eljövendő békekonferencián.  
Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés előírásai igazságtalanok, kirívóan durvák és elvszerűtlenek voltak: Magyarország területének több mint kétharmadát és lakosságának közel kétharmadát veszítette el úgy, hogy az elcsatolt részeken több mint 3 millió magyar is élt, egy részük közvetlenül az új határ közelében. Az ország nem várt szétdarabolása sokkhatást váltott ki a magyar lakosság körében, és ennek következményei mind a mai napig érezhetőek.
Az ArchívNet idei 5–6. összevont számának fő témája tehát: „I. világháború, forradalmak, Trianon”. „Technikai” okok miatt az összeállítást két önálló részre kellett bontanunk. Így az első öt írást tartalmazó 5-ös szám 2017. december 14-én, míg a szintén öt dokumentumközlésből álló 6-os 2017. december 28-án jelenik meg.

Budapest, 2017. december 14.

A szerkesztők