Népvédelmi propaganda a Turul Szövetségben

A Turul Szövetség, a két világháború közötti időszak legerősebb társadalmi- és egyetemi szervezeteként jelentős befolyással rendelkezett a korszak közgondolkodására, és szolid érdekérvényesítő képessége folytán – különösen Gömbös Gyula és Darányi Kálmán miniszterelnöksége alatt – bizonyos fokig alakította a politikai döntéseket is.

2.

Memorandum a Turul Szövetség „Magyar Egészség Vonat" kiállításról

1936. április 17.

 

TURUL SZÖVETSÉG

MAGYAR EGÉSZSÉG VONAT

PROPAGANDÁJA

 

Iroda: Budapest,

IV. [V.], Petőfi Sándor u. 9.

Telefon: 893-60

 

MEMORANDUM

a Turul Szövetség által rendezendő Magyar Egészség Vonat

propaganda kiállítás ügyében

 

A Turul Szövetség, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Bajtársi Egyesületek Országos Központja a m. kir. kereskedelemügyi Miniszter Úr Őnagyméltósága támogatásával a m. kir. Államvasutak által rendelkezésre bocsátott 23 egységes típusú, termékké átalakított személykocsiból álló, a magyar népegészség érdekeit szolgáló, látványos kiállítást tartalmazó kiállítási vonatot indít útnak, mely két turnusban járja be az országot és cca. 61 városban mutatja be a vidék közönségének ezt a kiállítást.

Külföldön, Belgiumban, Hollandiában, Angliában és Franciaországban már évek óta járnak kultúra, a forgalom és a propagandaügy szolgálatában álló hasonló kiállítási vonatok, melyek önmagukat fenntartva, országaiknak jelentős szolgálatot tesznek. Magyarországon most tette lehetővé a MÁV, hogy mi is követhessük a modern példát, és ezzel az újszerű kiállítási és propaganda objektummal lépjünk a magyar közönség elé és ezzel egyben szolgálhassuk a magyar vidék, elsősorban a magyar városok forgalmi, idegenforgalmi, egészségügyi és kulturális céljait.

A kiállítási vonat

A Turul Szövetség kiállítási vonata a MÁV által kijelölt és erre a célra alkalmas

23 kocsiból áll, melyek darabonként 15 m, összesen 345 m hosszúságban, egyirányú közlekedés mellett 21 teremben mutatják be a kiállítás anyagát, a népélelmezés, lakás, vízellátás, anya- és csecsemővédelem, a betegségek elleni védekezés, iskola egészségügy, egészséges táplálkozás stb. stb. tárgyköreit, valamint az egészségüggyel kapcsolatos mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi vonatkozásokat és végül az egészségügyi intézmények munkáját. A kiállítási vonat hossza kb. a hosszának felel meg, tehát impozáns terjedelmű. Belső felépítésében, kiképzésében és megoldásaiban a modern kiállítási művészet és tudomány minden eszközét, a technika és elsősorban a fénytechnika minden vívmányát felhasználjuk ahhoz, hogy minden tekintetben elsőrendűt produkáljunk és a külföldi példákat is felülmúljuk. A Turul Szövetség múlt évi egészségügyi kiállításának, Tudományos Riportkiállításának , mely európai sikert aratott, példája volt az ilyen kiállításnak. Ezt a példát akarjuk továbbfejleszteni és tökéletesíteni a kiállítási vonaton. Maga a kiállítás az egységes hatás céljából kizárólagosan mesterséges világítással nyer megoldást. Reflektorok, rejtett világító-testek teszik lehetővé a kis terület perspektívájának a közönség számára művészi hatást nyújtó kihasználását. E tekintetben a kiállítás rendkívül hatásos és maradandó élmény lesz minden látogató számára.

A kiállítás menetrendje.

A Magyar Egészség Vonat építését és az abban elhelyezett kiállítás művészi és technikai kiképzését úgy óhajtjuk befejezni, hogy ez a budapesti Szent István-hét ünnepségei alatt, 1936. évi augusztus hó 15-én rendkívüli ünnepélyes keretek között legyen felavatható. Ezeknek az ünnepségeknek fényét mindenesetre emelni fogja az, hogy a Miniszterelnök úr Őnagyméltósága és a kormány teljes támogatását helyezte kilátásba.

A megnyitás után 8 nappal a budapesti közönségnek és a Szent István-heti külföldi vendégeknek mutatnók be a kiállítást és onnan indulna el az őszi körútra. Az őszi körút a Dunántúl és részben az Alföld városait járná be. Útvonala: Budapest

- Celldömölk - Sopron - Szombathely - Körmend - Zalaegerszeg - Nagykanizsa - Kaposvár - Barcs - Szigetvár - Pécs - Szekszárd - Baja - Bácsalmás - Kiskunhalas - Kiskőrös - Kalocsa - Fülöpszállás - Kunszentmiklós - Kecskemét - Lajosmizse - Cegléd - Budapest ny. p.u. Ez a turnus 27 vidéki állomást foglal magában, nagyobb városokban két-három nap, kisebb helyeken egy nap az időzése. 52 kiállítási napot vesz igénybe. E turnusban a vonat 1439 km-t tesz meg. A téli szünet után ugyancsak Budapest ny. p.u.- ról indul ki a tavaszi útvonalra, amely az Alföldet, Tiszántúlt és a Felvidéket foglalja magában. Útvonalai: Kiskunfélegyháza - Csongrád - Szentes - Hódmezővásárhely - Szeged - Orosháza - Békéscsaba - Gyula - Gyoma - Mezőtúr - Szolnok - Kisújszállás - Karcag - Debrecen - Hajdúböszörmény - Nyíregyháza - Szerencs - Sárospatak - Sátoraljaújhely - Miskolc - Eger - Gyöngyös -Hatvan - Salgótarján - Aszód - Balassagyarmat - Vác - Budapest. E turnusban 27 állomáson 52 kiállítási napot tölt el a vonat és 1324 km-es távolságot fut be. Összesen tehát Budapestet nem számítva 54 vidéki állomás, 106 kiállítási nap és 2763 km a két turnus teljesítménye. Meg kell jegyeznünk, hogy az állomások a MÁV kijelölése szerint állapíttattak meg. Ugyanis a vonat csak a technikai befogadásra alkalmas pályaudvarokon állhat meg.

A vonatkiállítás propagandája.

A vonatkiállítás a M. Á. V. felügyelete alatt külön műszaki és felügyelő személyzettel van ellátva, mely egyúttal a kiállítási közönségnek a szükséges magyarázatokat is tudja nyújtani. A személyzet részére külön hálókocsi lesz a szerelvényhez csatolva. Itt említjük meg, hogy egy külön vasúti kocsiban saját áramfejlesztő telepével szolgáltatja a kiállítási vonat az egész kiállítás világítási áramszükségletét.

A Magyar Egészség Vonat propagandáját a legszélesebb körben indítjuk meg. Felhasználjuk a modern propaganda minden eszközét: sajtót, plakátot, röpiratot, rádiót, mozit, a szín és fényhatásokat, melyek egyébként a kiállítás művészi részében is döntő tényezői lesznek a sikernek. Az egyes állomáshelyek környékét külön autókaraván járja be előzetesen, mely rádió és reklámkocsikkal felszerelve adja hírül az egyes kiállítási helyek környékén, minden faluban a kiállítás idejét és részletes programját. Ez az újszerű propaganda egyben megfelelő közérdekű egyéb propaganda-szolgáltatásokra is alkalmas.

A vidéki kiállítások programja.

Az egyes városokban (kiállítási helyeken) nemcsak a vonatkiállítást óhajtjuk bemutatni, hanem a vármegyékkel, az érdekelt városokkal (nagyközségekkel), a Magyar Városok Szövetségével, továbbá a helyi kulturális, társadalmi, mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi érdekeltségekkel, valamint a Turul Szövetség ottani szervezeteivel együttműködésben olyan program összeállítását vettük tervbe, amely alkalmas arra, hogy a népegészségügy szolgálata mellett a helyi érdekeket, főként a forgalmat megfelelően szolgálja. A kereskedelemügyi minisztérium részéről megvan a hajlandóság, hogy a MÁV-val együttesen később összeállítandó pontos menetrend- szerinti napoknak megfelelően az egyes helyekre félárú menetjegy-kedvezményt biztosíthassunk a vonatkiállításra utazók számára. Mindez hatalmas szervezetet és még nagyobb szervezést igényel s ezért már eleve kérjük az összes érdekelteket, hogy a Turul Szövetség  központi propaganda irodája (Budapest, IV. [V.] Petőfi Sándor u. 9. Telefon: 893-60) részéről ez ügyben érkező megkereséseket ez ügy érdekében sürgősen és mindenkor érdemben elintézni szíveskedjenek. A központi propaganda iroda minden tekintetben és azonnal készséggel nyújt felvilágosítást az érdeklődőknek, s csak azt kéri, hogy e nagyszabású országos akcióban úgy a hatóságok, mint az érdekeltségek a leg messzebbmenő támogatásban részesítsék.

 

Budapest, 1936. április 17.

 

TURUL SZÖVETSÉG

A MAGYAR EGYETEMI ÉS FŐISKOLAI

BAJTÁRSI EGYESÜLETEK ORSZÁGOS

KÖZPONTJA

 

[Dérczy Ferenc - szignó]                                          [Dr. Végváry József - szignó]

országos vezér                                                           fővezér

országgyűlési képviselő

 

Jelzet: MOL K 148 934. cs. 17. t. 3055. sz. Turul Szövetség Magyar Nép Hete, 11-14.  
 

Ezen a napon történt február 26.

1945

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány közzétette az 528/1945. sz. rendele-tét, amelynek értelmében feloszlatta a fasiszta pártokat és egyesülete-...Tovább

1952

Elkészül Nagy-Britannia első atombombája.

1957

Az MSZMP IKB határozott a KISZ felállításáról. Földes László vezetésével bizottságot jelöltek ki, amelynek feladata a hasonló szovjet...Tovább

1993

– Terrorista bombamerénylet a New York-i Világkereskedelmi Központban (WTC): ezer sebesült és öt halálos áldozat.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 15 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

„Mire a falevelek lehullanak, győztes katonáim itthon lesznek” – nyilatkozta magabiztosan, a gyors győzelem reményében II. Vilmos német császár 1914 nyarán. A háború kitörésének híre Magyarországon is osztatlan lelkesedést váltott ki. A harctérre induló katonákat a diadalmas hazatérés reményében zászlókkal, rezesbandával, ünnepélyes szónoklatokkal búcsúztatták. A lelkesedést azonban a háború elhúzódása, a harctereken elszenvedett vereségek és a végső győzelembe vetett hit szertefoszlása nyomán egyre inkább a kiábrándulás, a csalódás érzése váltotta fel. A súlyos anyagi és emberveszteségek mellett a háború a hátországot sem kímélte. A lakosság életkörülményei jelentősen romlottak, és 1917-től rendszeressé váltak a tüntetések, sztrájkok.
A társadalmi elégedetlenség fokozódása mellett a nemzetiségi ellentétek is kiéleződtek. A nemzetiségek politikai elitjei egyre inkább az önálló állam megteremtését, illetve az anyaországhoz való csatlakozást tekintették fő céljuknak. Az emigráns cseh és horvát politikusok a Monarchia teljes feldarabolását követelték. E programot az antanthatalmak képviselői kezdetben erős fenntartásokkal fogadták, 1918 tavaszától azonban már támogatták. A környező kisállamok – Szerbia, Románia – irredenta tevékenysége erősödött Magyarország irányába. Az 1918. október végi őszirózsás forradalom nyomán hatalomra került antantbarát és pacifista Károlyi Mihály kormánya nem lépett fel a világháborúból vesztesként kikerült ország területére minden irányból benyomuló szerb, cseh és román hadseregekkel szemben. Károlyi úgy vélte, hogy ezzel csak rontaná Magyarország esélyeit az eljövendő békekonferencián.  
Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés előírásai igazságtalanok, kirívóan durvák és elvszerűtlenek voltak: Magyarország területének több mint kétharmadát és lakosságának közel kétharmadát veszítette el úgy, hogy az elcsatolt részeken több mint 3 millió magyar is élt, egy részük közvetlenül az új határ közelében. Az ország nem várt szétdarabolása sokkhatást váltott ki a magyar lakosság körében, és ennek következményei mind a mai napig érezhetőek.
Az ArchívNet idei 5–6. összevont számának fő témája tehát: „I. világháború, forradalmak, Trianon”. „Technikai” okok miatt az összeállítást két önálló részre kellett bontanunk. Így az első öt írást tartalmazó 5-ös szám 2017. december 14-én, míg a szintén öt dokumentumközlésből álló 6-os 2017. december 28-án jelenik meg.

Budapest, 2017. december 14.

A szerkesztők