Népvédelmi propaganda a Turul Szövetségben
A Turul Szövetség, a két világháború közötti időszak legerősebb társadalmi- és egyetemi szervezeteként jelentős befolyással rendelkezett a korszak közgondolkodására, és szolid érdekérvényesítő képessége folytán – különösen Gömbös Gyula és Darányi Kálmán miniszterelnöksége alatt – bizonyos fokig alakította a politikai döntéseket is.
2.
Memorandum a Turul Szövetség „Magyar Egészség Vonat" kiállításról
1936. április 17.
TURUL SZÖVETSÉG
MAGYAR EGÉSZSÉG VONAT
PROPAGANDÁJA
Iroda: Budapest,
IV. [V.], Petőfi Sándor u. 9.
Telefon: 893-60
MEMORANDUM
a Turul Szövetség által rendezendő Magyar Egészség Vonat
propaganda kiállítás ügyében
A Turul Szövetség, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Bajtársi Egyesületek Országos Központja a m. kir. kereskedelemügyi Miniszter Úr Őnagyméltósága támogatásával a m. kir. Államvasutak által rendelkezésre bocsátott 23 egységes típusú, termékké átalakított személykocsiból álló, a magyar népegészség érdekeit szolgáló, látványos kiállítást tartalmazó kiállítási vonatot indít útnak, mely két turnusban járja be az országot és cca. 61 városban mutatja be a vidék közönségének ezt a kiállítást.
Külföldön, Belgiumban, Hollandiában, Angliában és Franciaországban már évek óta járnak kultúra, a forgalom és a propagandaügy szolgálatában álló hasonló kiállítási vonatok, melyek önmagukat fenntartva, országaiknak jelentős szolgálatot tesznek. Magyarországon most tette lehetővé a MÁV, hogy mi is követhessük a modern példát, és ezzel az újszerű kiállítási és propaganda objektummal lépjünk a magyar közönség elé és ezzel egyben szolgálhassuk a magyar vidék, elsősorban a magyar városok forgalmi, idegenforgalmi, egészségügyi és kulturális céljait.
A kiállítási vonat
A Turul Szövetség kiállítási vonata a MÁV által kijelölt és erre a célra alkalmas
23 kocsiból áll, melyek darabonként 15 m, összesen 345 m hosszúságban, egyirányú közlekedés mellett 21 teremben mutatják be a kiállítás anyagát, a népélelmezés, lakás, vízellátás, anya- és csecsemővédelem, a betegségek elleni védekezés, iskola egészségügy, egészséges táplálkozás stb. stb. tárgyköreit, valamint az egészségüggyel kapcsolatos mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi vonatkozásokat és végül az egészségügyi intézmények munkáját. A kiállítási vonat hossza kb. a hosszának felel meg, tehát impozáns terjedelmű. Belső felépítésében, kiképzésében és megoldásaiban a modern kiállítási művészet és tudomány minden eszközét, a technika és elsősorban a fénytechnika minden vívmányát felhasználjuk ahhoz, hogy minden tekintetben elsőrendűt produkáljunk és a külföldi példákat is felülmúljuk. A Turul Szövetség múlt évi egészségügyi kiállításának, Tudományos Riportkiállításának , mely európai sikert aratott, példája volt az ilyen kiállításnak. Ezt a példát akarjuk továbbfejleszteni és tökéletesíteni a kiállítási vonaton. Maga a kiállítás az egységes hatás céljából kizárólagosan mesterséges világítással nyer megoldást. Reflektorok, rejtett világító-testek teszik lehetővé a kis terület perspektívájának a közönség számára művészi hatást nyújtó kihasználását. E tekintetben a kiállítás rendkívül hatásos és maradandó élmény lesz minden látogató számára.A kiállítás menetrendje.
A Magyar Egészség Vonat építését és az abban elhelyezett kiállítás művészi és technikai kiképzését úgy óhajtjuk befejezni, hogy ez a budapesti Szent István-hét ünnepségei alatt, 1936. évi augusztus hó 15-én rendkívüli ünnepélyes keretek között legyen felavatható. Ezeknek az ünnepségeknek fényét mindenesetre emelni fogja az, hogy a Miniszterelnök úr Őnagyméltósága és a kormány teljes támogatását helyezte kilátásba.
A megnyitás után 8 nappal a budapesti közönségnek és a Szent István-heti külföldi vendégeknek mutatnók be a kiállítást és onnan indulna el az őszi körútra. Az őszi körút a Dunántúl és részben az Alföld városait járná be. Útvonala: Budapest
- Celldömölk - Sopron - Szombathely - Körmend - Zalaegerszeg - Nagykanizsa - Kaposvár - Barcs - Szigetvár - Pécs - Szekszárd - Baja - Bácsalmás - Kiskunhalas - Kiskőrös - Kalocsa - Fülöpszállás - Kunszentmiklós - Kecskemét - Lajosmizse - Cegléd - Budapest ny. p.u. Ez a turnus 27 vidéki állomást foglal magában, nagyobb városokban két-három nap, kisebb helyeken egy nap az időzése. 52 kiállítási napot vesz igénybe. E turnusban a vonat 1439 km-t tesz meg. A téli szünet után ugyancsak Budapest ny. p.u.- ról indul ki a tavaszi útvonalra, amely az Alföldet, Tiszántúlt és a Felvidéket foglalja magában. Útvonalai: Kiskunfélegyháza - Csongrád - Szentes - Hódmezővásárhely - Szeged - Orosháza - Békéscsaba - Gyula - Gyoma - Mezőtúr - Szolnok - Kisújszállás - Karcag - Debrecen - Hajdúböszörmény - Nyíregyháza - Szerencs - Sárospatak - Sátoraljaújhely - Miskolc - Eger - Gyöngyös -Hatvan - Salgótarján - Aszód - Balassagyarmat - Vác - Budapest. E turnusban 27 állomáson 52 kiállítási napot tölt el a vonat és 1324 km-es távolságot fut be. Összesen tehát Budapestet nem számítva 54 vidéki állomás, 106 kiállítási nap és 2763 km a két turnus teljesítménye. Meg kell jegyeznünk, hogy az állomások a MÁV kijelölése szerint állapíttattak meg. Ugyanis a vonat csak a technikai befogadásra alkalmas pályaudvarokon állhat meg.A vonatkiállítás propagandája.
A vonatkiállítás a M. Á. V. felügyelete alatt külön műszaki és felügyelő személyzettel van ellátva, mely egyúttal a kiállítási közönségnek a szükséges magyarázatokat is tudja nyújtani. A személyzet részére külön hálókocsi lesz a szerelvényhez csatolva. Itt említjük meg, hogy egy külön vasúti kocsiban saját áramfejlesztő telepével szolgáltatja a kiállítási vonat az egész kiállítás világítási áramszükségletét.
A Magyar Egészség Vonat propagandáját a legszélesebb körben indítjuk meg. Felhasználjuk a modern propaganda minden eszközét: sajtót, plakátot, röpiratot, rádiót, mozit, a szín és fényhatásokat, melyek egyébként a kiállítás művészi részében is döntő tényezői lesznek a sikernek. Az egyes állomáshelyek környékét külön autókaraván járja be előzetesen, mely rádió és reklámkocsikkal felszerelve adja hírül az egyes kiállítási helyek környékén, minden faluban a kiállítás idejét és részletes programját. Ez az újszerű propaganda egyben megfelelő közérdekű egyéb propaganda-szolgáltatásokra is alkalmas.
A vidéki kiállítások programja.
Az egyes városokban (kiállítási helyeken) nemcsak a vonatkiállítást óhajtjuk bemutatni, hanem a vármegyékkel, az érdekelt városokkal (nagyközségekkel), a Magyar Városok Szövetségével, továbbá a helyi kulturális, társadalmi, mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi érdekeltségekkel, valamint a Turul Szövetség ottani szervezeteivel együttműködésben olyan program összeállítását vettük tervbe, amely alkalmas arra, hogy a népegészségügy szolgálata mellett a helyi érdekeket, főként a forgalmat megfelelően szolgálja. A kereskedelemügyi minisztérium részéről megvan a hajlandóság, hogy a MÁV-val együttesen később összeállítandó pontos menetrend- szerinti napoknak megfelelően az egyes helyekre félárú menetjegy-kedvezményt biztosíthassunk a vonatkiállításra utazók számára. Mindez hatalmas szervezetet és még nagyobb szervezést igényel s ezért már eleve kérjük az összes érdekelteket, hogy a Turul Szövetség központi propaganda irodája (Budapest, IV. [V.] Petőfi Sándor u. 9. Telefon: 893-60) részéről ez ügyben érkező megkereséseket ez ügy érdekében sürgősen és mindenkor érdemben elintézni szíveskedjenek. A központi propaganda iroda minden tekintetben és azonnal készséggel nyújt felvilágosítást az érdeklődőknek, s csak azt kéri, hogy e nagyszabású országos akcióban úgy a hatóságok, mint az érdekeltségek a leg messzebbmenő támogatásban részesítsék.
Budapest, 1936. április 17.
TURUL SZÖVETSÉG
A MAGYAR EGYETEMI ÉS FŐISKOLAI
BAJTÁRSI EGYESÜLETEK ORSZÁGOS
KÖZPONTJA
[Dérczy Ferenc - szignó] [Dr. Végváry József - szignó]
országos vezér fővezér
országgyűlési képviselő
Jelzet: MOL K 148 934. cs. 17. t. 3055. sz. Turul Szövetség Magyar Nép Hete, 11-14.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 20.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő