Szigorúan titkos "magyar-angol"

„A beszervezési beszélgetés terve: A beszélgetés elején általános személyi kérdéseket beszélnénk meg vele, majd fokozatosan áttérünk politikai kérdések tárgyalására. A beszélgetések ezen részében igyekszünk tőle reánézve kompromittáló adatokat szerezni. Igyekszünk politikai beállítottságát konkrétan megállapítani. A beszélgetés ezen részénél segítségét kérjük a Magyar Népköztársaság részére politikai információk adására. Az erre a kérdésre való reagálásától tesszük függővé a vele való további mélyebb értelmű politikai beszélgetést, illetve a segítségadás konkrét formában való feltárását.”

Feljegyzések J. W. beszervezési kísérletével kapcsolatban 1.

Belügyminisztérium
II/4. alosztály
Szigorúan titkos!

Tárgy: Javaslat "Müller Johann" nyugatnémet újságíró meghívására. 

Feljegyzés
Budapest, 1954. november 4-én.

Beszervezés céljából foglalkozunk "Müller Johann" nyugatnémet újságíró személyével, aki ez év májusában a magyar-angol labdarúgó mérkőzés idején járt először Magyarországon. Ez alkalommal "Bögi" fedőnevu titkos munkatárson keresztül ismerkedtünk meg vele. "Müller" igen lojálisnak mutatkozott a Magyar Népköztársasággal szemben és a "Hamburger Abendblatt" c. nyugatnémet sportújságban írt cikkeiben igen pozitívan nyilatkozott Magyarországról, főleg a magyar sportról.

"Müllerrel" budapesti tartózkodása alkalmával megismerkedett Ágoston Kálmán áv. fhdgy. elvtárs "Bögi" titkos munkatárs segítségével. Együtt vacsoráztak, majd másnap a KÜM. egyik tolmácsával együtt látogatást tettek a Sztálinvárosban és a Balatonnál. A megbeszélések alkalmával "Müller" az alábbiakat mondta el magáról:

"Müller Johann" J... J... W... 46 éves, német nemzetiségu, nyugatnémet állampolgár, nős, két gyermeke van, iskolai végzettsége érettségi, foglalkozása: a Hamburgban megjelenő "Hamburgger Abendblatt" c. nyugatnémet sportújság sportrovat-vezetője, hamburgi lakos.

Apja újságíró és lapkiadó volt Hamburgban. Apja még a II. világháború előtt meghalt. "Müller" már középiskolás korában cikkeket írt a hamburgi lapokban a helyi labdarúgó-mérkőzésekről. 25 éve hivatásos újságíró. A II. világháború alatt katona volt és a balti államokban teljesített szolgálatot.

"Müller" a hitleri idők alatt nem volt tagja a náci pártnak. Abban az időben is újságíróként tevékenykedett és több alkalommal felszólították a náci pártba való belépésre, de ő, több társával együtt megtagadta ezt. Később nem is erőltették a belépésre.

A beszélgetések alatt "Müller" kijelentette, hogy nem tartozik ma sem egyetlen német politikai csoportosuláshoz sem, csak egy katonai bajtársi egyesület tagja formálisan. Ebbe is azért lépett be, mert az alakulatához tartozó többi bajtárs is belépett.

A beszélgetések során "Müller" kijelentette, hogy politikával ma sem foglalkozik, a Szovjetuniót csak a háborúból ismeri és ezért nem tud tárgyilagos képet nyerni róla. Megemlítette, hogy az amerikaiakat "van szerencséje" most már évek óta saját tapasztalataiból ismerni és már nagyon unja őket.

Kifejtette "Müller", hogy egységes Németországot szeretne megszállás nélkül. Adenauer politikájával - mint mondotta - azért nem ért egyet, mert túlságosan kiszolgáltatja az amerikaiakat.

A beszélgetés során megállapítható volt, hogy "Müller" erősen német nacionalista érzelmu. Igen büszke Nyugat-németország háború utáni nagyarányú ipari fejlődésére. Politikailag az Adenauer kormánykoalícióhoz áll legközelebb. Az új fasiszta pártokat a "birodalmi pártot" és a birodalmi ifjúsági szervezetet határozottan elítéli.

"Müller" tipikus német, katonás, határozott, túlságosan hangosan beszél, nagyon magabiztosan viselkedik. Mindenről megdönthetetlen véleménye van. Öntelt, igen okosnak tartja magát. Ennek ellenére általános muveltsége alacsony, túlságosan okosnak nem mondható. Az bizonyos, hogy nagy újságírói tapasztalata van, és ez átsegíti sok nehézségen. Sportvonalon igen nagy tapasztalatokkal bír, nagy jártasságot mutat.

A személyes megbeszélések során az is megállapítható volt, hogy "Müller" a magyar sport lelkes híve. A helsinki Olimpiász óta a magyar labdarúgó válogatott valamennyi nemzetközi mérkőzésén részt vett. Helsinkiben megismerkedett Barcs Sándorral, az MTI vezetőjével, akinek a legutóbbi budapesti tartózkodása alkalmával egy öngyújtót küldött ajándékba.

"Müller" az V. labdarúgó világbajnokság idején három hétig Svájcban tartózkodott. Abban az időben tervbe vette, hogy az idén ősszel sorra kerülő magyar-osztrák, vagy magyar-olasz mérkőzésre Magyarországra be fog utazni.

Javaslom, hogy november 14-én sorra kerülő magyar-osztrák nemzetközi labdarúgó-mérkőzésre hívjuk meg "Müller"-t Barcs Sándor elvtárson keresztül. A meghívásnak ez a módja "Müller" részéről már ismert, mert a magyar-angol mérkőzés idején is Barcs elvtárs hívta meg őt.

A kapcsolatfelvételre lehetőséget nyújt az a körülmény, hogy "Müller" budapesti tartózkodása alkalmával Ágoston Kálmán áv. fhdgy. elvtárs (Kovács Gyula fedőnéven) mint az MTI. munkatársa két alkalommal hosszabb beszélgetést folytatott vele. "Müller" átadta névjegyét és közölte, hogy nagyon örülne, ha Svájcban is találkoznának. (Mint ismeretes, erre nem került sor.) Kijelentette, hogy szívesen tenne máskor is látogatást Magyarországra.

"Müller" beutazása után a kapcsolatot könnyen meg lehetne teremteni vele, azzal az ürüggyel, hogy Ágoston fhdgy. elvtárs viszonozza az ajándékozást. ("Müller" Ágoston elvtársnak itt tartózkodása alkalmával csekély ajándékot adott. Ez alapul szolgálhat arra, hogy ha "Müller" beutazik, Ágoston elvtárs felkeresi őt a szállodában és viszonozza az ajándékot.

A kapcsolatfelvétel után Ágoston áv. fhdgy. elvtárs bemutatná "Müller"-t Fehérvári Antal áv. örgy. elvtársnak, mint barátját, aki németül beszélgetni tud.

"Müller" jelenlegi meghívásának célja volna, hogy a kapcsolatot elmélyítenénk vele és tanulmányozását tovább folytatnánk, illetve amennyiben erre lehetőség kínálkozna, a beszervezését végrehajtanánk. A tanulmányozás célja, hogy lehetőségeit lemérjük, megállapítsuk személyi körülményeit, politikai állásfoglalását és azt, hogy van-e lehetőség beszervezésének végrehajtására.

"Müller" meghívását a IV. osztályon Póta áv. örgy. elvtárson keresztül lehetne Barcs Sándor felé továbbítani, miután a IV. osztály kapcsolatban áll Barcs Sándorral.

A fenti indokok alapján kérem "Müller" nyugatnémet újságíró meghívását engedélyezni, illetve a fent leírt formában a tanulmányozását lefolytatni. Beszervezését a tanulmányozás eredményétől tesszük függővé.

 Katona Mihály áv. fhdgy.
II/4. alosztály

Nyt.sz: 8/343
Készítette: KM/KJ-né.
Készült: 2 pld. 3.old.

ÁSZTL 3.2.4. K-364 21-22. old.

Ezen a napon történt november 12.

1917

Megkezdődik az I. Piavei csata

1918

Ausztriában kikiáltják a köztársaságot.

1944

A 4. Ukrán Front Katonai Tanácsa kiadja a 0036-os, szigorúan titkos parancsát, amely alapján elhurcolják Kárpátaljáról a 18-50 év közötti...Tovább

1956

A Kádár-kormány az ENSZ Magyarországgal kapcsolatos határozatait az ország belügyeibe való beavatkozásnak minősíti.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Személyes sorsok, egyéni életutak – II.

 

A történelem iránt érdeklődők körében egyre nagyobb figyelem övezi a személyes sorsok, az egyéni életpályák alakulását. Jogos elvárás, hogy a múltat kutató szakemberek – történészek, levéltárosok – ne csak a nagy társadalmi, gazdasági, politikai összefüggéseket vizsgálják, hanem emellett a „megélt történelem sokszínűségét” is bemutassák. Hiszen a kortársi tapasztalatok közvetítésével, egy-egy életút részletes megrajzolásával közelebb hozhatják a rég letűnt korszakokat, azok változatos mindennapjait. Az ún. „nagy személyiségek” életrajzai mellett a hétköznapi emberek sorsa is érdeklődésre tarthat számot. Izgalmas feladat nyomon követni, hogy a múltban ki miként cselekedett egy adott élethelyzetben, milyen döntéseket hozott, hogyan vélekedett egy bizonyos történelmi eseményről, vagy milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Mindenki a saját tapasztalatai alapján élte meg az ország sorsfordító pillanatait vagy hosszabb-rövidebb korszakait: a 20. századnál maradva például az első világháborút, az összeomlást, Trianont, a második világháborút, a holokausztot, a több évtizedes kommunista diktatúrát és szovjet megszállást, majd pedig a rendszerváltást s az azt követő éveket.

Az ArchívNet idei 3–4. számának témája: „Személyes sorsok, egyéni életutak”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: a 3-as szeptember 2-án, míg a 4-es október 15-én. A most megjelenő 4. számban egymástól teljesen eltérő személyes sorsokkal ismerkedhetünk meg. Első írásunk szerzője, Veres Emese-Gyöngyvér az első világháborús barcasági csángó hősök nyomait követve jutott el a bécsi hadtörténeti levéltárba, ahol ráakadt a nagyszebeni August von Spiess ezredes mindeddig ismeretlen, német nyelvű hadinaplóira. Ezekből közlünk most egy rövid, magyarra lefordított részt. Cseres Judit és Gergely Ferenc a több mint negyedszázada elhunyt Kossuth-díjas író, Cseres Tibor 1956-os naplójegyzeteit adja közre. Ezek hűen tükrözik az író akkori lelki állapotát, a forradalom és szabadságharc eseményeihez való viszonyát. Garadnai Zoltán és Illyés Mária forrásközlése egy másik neves író, Illyés Gyula François Mitterrand francia elnökkel való 1982. július 9-i négyszemközti találkozóját ismerteti francia források alapján. Az eddigieknél árnyaltabb megvilágításba helyezi a francia elnök ott elhangzott szavait, és bemutatja Illyés Gyula szerepét a magyar–francia kapcsolatok történetében. Zubovits Fedor, a legendás katona, feltaláló, diplomata, sport- és közéleti ember gazdag életpályájáról korábban már több írás is megjelent az ArchívNetben. Kazareczki Noémi ezúttal a huszárkapitány lovagias afférjait és peres ügyeit tárja az olvasó elé. Összeállításunkat Salga Kristóf zárja, aki egy régiségpiacon vásárolt könyv lapjai közül véletlenül előkerült két magánlevelet ismertet. Mindkettőt Magyarországról kitelepített németek írták szigetcsépi ismerőseiknek 1948-ban. E levelek is tanúsítják, hogy a hazájukból elűzött németek nem szakították meg a kapcsolatot Magyarországgal, és továbbra is összeköttetésben maradtak korábbi jó ismerőseikkel, barátaikkal.

Budapest, 2019. október 15.

A szerkesztők