Szigorúan titkos "magyar-angol"

„A beszervezési beszélgetés terve: A beszélgetés elején általános személyi kérdéseket beszélnénk meg vele, majd fokozatosan áttérünk politikai kérdések tárgyalására. A beszélgetések ezen részében igyekszünk tőle reánézve kompromittáló adatokat szerezni. Igyekszünk politikai beállítottságát konkrétan megállapítani. A beszélgetés ezen részénél segítségét kérjük a Magyar Népköztársaság részére politikai információk adására. Az erre a kérdésre való reagálásától tesszük függővé a vele való további mélyebb értelmű politikai beszélgetést, illetve a segítségadás konkrét formában való feltárását.”

Feljegyzések J. W. beszervezési kísérletével kapcsolatban 2.

Belügyminisztérium                   
II/4. alosztály
Szigorúan titkos!

Tárgy: "Müller Johann" beszervezési javaslata. 

Feljegyzés
Budapest, 1954. november hó 4-én.

"Müller Johann" 46 éves, német nemzetiségu, nyugatnémet állampolgár, iskolai végzettsége: érettségi, foglalkozása: a Hamburgban megjelenő "Hamburger Abendblatt" c. nyugatnémet újság sport-rovatvezetője, nős, két gyermeke van, hamburgi lakos.

Nevezett ez év májusában a magyar-angol labdarúgó-mérkőzés idején járt először Magyarországon. Ez alkalommal megszerveztük személyes tanulmányozását. A tanulmányozás eredményeképpen megállapítható volt, hogy igen lojálisan viszonylott a Magyar Népköztársasággal szemben és kimenetele után cikkeiben pozitív, elismerő hangon nyilatkozott Magyarországról, főleg a magyar sportról.

"Müller" erősen német nacionalista érzelmu, tipikus német, katonás, határozott jellemu, magabiztos. Öntelt, igen okosnak tartja magát. Nagy újságírói tapasztalata van, sportvonalon igen jártas.

A beszervezés célja, hogy politikai, gazdasági, muszaki-tudományos hírszerző munkánkban felhasználjuk. Olyan körökből szerezzünk rajta keresztül adatokat, akik Nyugat-németországban a politikai irányvonal meghatározásában, valamint a politikai élet irányításában tevékenyen részt vesznek.

Beszervezését - amennyiben a tanulmányozás vele szemben felhasználható pressziót hozna ki - pressziós alapon hajtanánk végre. Ha a személyes tanulmányozás során pressziós adatok birtokába nem jutnánk, akkor a Magyarország iránti szimpátia, valamint a kialakult személyes kapcsolat kihasználásával kísérelnénk meg beszervezését.

A beszervezést Fehárvári Antal áv. örgy. elvtárs és Ágoston Kálmán áv. fhdgy elvtársak hajtanák végre a "Müller"-rel történt többszöri beszélgetés után, vagyis magyarországi tartózkodása idején.

A meghívás módja a IV. osztályon keresztül Barcs Sándor MTI. vezető bevonásával meghívjuk Magyarországra a magyar-osztrák mérkőzés idejére. Megérkezése után szállodában felkeresnénk és viszonoznánk az Ágoston elvtársnak adott ajándékot. Ezen a beszélgetésen Ágoston fhdgy. elvtárs venne részt és ugyanakkor megbeszélné "Müller"-rel, hogy bemutat egy olyan barátját, aki németül jól tud beszélni. Ezután egy megbeszélt időpontban bemutatná Fehérvári Antal áv. örgy. elvtársat.

A beszervezési beszélgetés terve: A beszélgetés elején általános személyi kérdéseket beszélnénk meg vele, majd fokozatosan áttérünk politikai kérdések tárgyalására. A beszélgetések ezen részében igyekszünk tőle reánézve kompromittáló adatokat szerezni. Igyekszünk politikai beállítottságát konkrétan megállapítani. A beszélgetés ezen részénél segítségét kérjük a Magyar Népköztársaság részére politikai információk adására. Az erre a kérdésre való reagálásától tesszük függővé a vele való további mélyebb értelmu politikai beszélgetést, illetve a segítségadás konkrét formában való feltárását.

Amennyiben részünkre helyesen reagál, a beszervezését végrehajtjuk. A beszervezésnél a legmegfelelőbb érveket használjuk.

A beszervezés után nyilatkozatot csak abban az esetben iratunk vele, ha ez nem váltana ki "Müller"-nél különösebb meghátrálást, vagy aggodalmat.

Ha a velünk való együttmuködést nem vállalja, úgy azzal térünk ki, hogy csak általános sportvonatkozású kérdésekről szerettünk volna vele beszélni és máskor is szívesen látjuk és amennyiben lehetőség lesz rá, máskor is szeretnénk vele találkozni.

Az összeköttetést időnkénti Magyarországra való beutazása alkalmával személyes találkozókon keresztül tartjuk.

A beszervezési javaslat jóváhagyása, illetve "Müller" Magyarországra történő megérkezése után a beszervezését végrehajtjuk. Beszervezése alkalmával kioktatjuk a konspirációra. Feladatul adjuk neki, hogy írja le baráti kapcsolatait és adjon politikai információt.

Kérem "Müller Johann" beszervezésének megkísérlését, illetve végrehajtásának engedélyezését.

 Katona Mihály áv. fhdgy.
II/4. alosztály.

Nyt.sz: 8/344
Készítette: KM/KJ-né.
Készült: 2 pld. 2 old.

ÁSZTL 3.2.4. K-364 23. old.

Ezen a napon történt november 14.

1925

Statáriális bíróság elé állítják lázadás bűntettével vádolva az augusztus 22-én elfogott Rákosi Mátyást, Gőgös Ignácot, Hámán Katót, Vas...Tovább

1965

A vietnami háborúban elkezdődik a „Ia Drang”-i csata, az első jelentősebb ütközet az amerikai és észak-vietnami erők között.

1972

az MSZMP KB ülésén Kádár János keményvonalas beszéde, a reform visszafordítása, a visszarendeződés kezdete. Kádár Moszkva és a „...Tovább

1988

November 14-ről 15-re virradó éjszaka a Palesztin Nemzeti Tanács kikiáltja a független palesztin államot az Izrael által megszállt...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Személyes sorsok, egyéni életutak – II.

 

A történelem iránt érdeklődők körében egyre nagyobb figyelem övezi a személyes sorsok, az egyéni életpályák alakulását. Jogos elvárás, hogy a múltat kutató szakemberek – történészek, levéltárosok – ne csak a nagy társadalmi, gazdasági, politikai összefüggéseket vizsgálják, hanem emellett a „megélt történelem sokszínűségét” is bemutassák. Hiszen a kortársi tapasztalatok közvetítésével, egy-egy életút részletes megrajzolásával közelebb hozhatják a rég letűnt korszakokat, azok változatos mindennapjait. Az ún. „nagy személyiségek” életrajzai mellett a hétköznapi emberek sorsa is érdeklődésre tarthat számot. Izgalmas feladat nyomon követni, hogy a múltban ki miként cselekedett egy adott élethelyzetben, milyen döntéseket hozott, hogyan vélekedett egy bizonyos történelmi eseményről, vagy milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Mindenki a saját tapasztalatai alapján élte meg az ország sorsfordító pillanatait vagy hosszabb-rövidebb korszakait: a 20. századnál maradva például az első világháborút, az összeomlást, Trianont, a második világháborút, a holokausztot, a több évtizedes kommunista diktatúrát és szovjet megszállást, majd pedig a rendszerváltást s az azt követő éveket.

Az ArchívNet idei 3–4. számának témája: „Személyes sorsok, egyéni életutak”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: a 3-as szeptember 2-án, míg a 4-es október 15-én. A most megjelenő 4. számban egymástól teljesen eltérő személyes sorsokkal ismerkedhetünk meg. Első írásunk szerzője, Veres Emese-Gyöngyvér az első világháborús barcasági csángó hősök nyomait követve jutott el a bécsi hadtörténeti levéltárba, ahol ráakadt a nagyszebeni August von Spiess ezredes mindeddig ismeretlen, német nyelvű hadinaplóira. Ezekből közlünk most egy rövid, magyarra lefordított részt. Cseres Judit és Gergely Ferenc a több mint negyedszázada elhunyt Kossuth-díjas író, Cseres Tibor 1956-os naplójegyzeteit adja közre. Ezek hűen tükrözik az író akkori lelki állapotát, a forradalom és szabadságharc eseményeihez való viszonyát. Garadnai Zoltán és Illyés Mária forrásközlése egy másik neves író, Illyés Gyula François Mitterrand francia elnökkel való 1982. július 9-i négyszemközti találkozóját ismerteti francia források alapján. Az eddigieknél árnyaltabb megvilágításba helyezi a francia elnök ott elhangzott szavait, és bemutatja Illyés Gyula szerepét a magyar–francia kapcsolatok történetében. Zubovits Fedor, a legendás katona, feltaláló, diplomata, sport- és közéleti ember gazdag életpályájáról korábban már több írás is megjelent az ArchívNetben. Kazareczki Noémi ezúttal a huszárkapitány lovagias afférjait és peres ügyeit tárja az olvasó elé. Összeállításunkat Salga Kristóf zárja, aki egy régiségpiacon vásárolt könyv lapjai közül véletlenül előkerült két magánlevelet ismertet. Mindkettőt Magyarországról kitelepített németek írták szigetcsépi ismerőseiknek 1948-ban. E levelek is tanúsítják, hogy a hazájukból elűzött németek nem szakították meg a kapcsolatot Magyarországgal, és továbbra is összeköttetésben maradtak korábbi jó ismerőseikkel, barátaikkal.

Budapest, 2019. október 15.

A szerkesztők