A pokol fedőneve: Waldsee. Magyar foglyok levelei Auschwitzból

Az Auschwitzból magyarországi rokonokhoz, szeretteikhez küldött Waldsee-levelek elsődleges célja az volt, hogy - hamis látszatot keltve - megnyugtassák az otthon maradottakat, hogy jól vannak, életük nem forog veszélyben. Az SS természetesen szigorú cenzúrát alkalmazott, s ennek egyik jeleként a levelek mindig ceruzával íródtak. Az otthoni címekre, esetleg munkaszolgálatos táborba szóló roppant szűkszavú írásokban a foglyok minden esetben csak a legfontosabb, és pedig mindig pozitív információt közölhettek.

Források

 

1. a+b
Bonyhádi és budapesti lakosok levelezése, Waldsee említésével, 1944. szeptember 26.
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény: 2011.1675.1.

 

2.a+b
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény: 2011.443.11.

 

3.a+b
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény: 2011.443.16.

 

4.a+b 
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény: 2011.25.1.

 

5.a+b
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény: 2013.82.2.

 

6.a+b
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény: 2011.574.1.

 

7.a+b+c
A lágerek felszabadulása után a magyar foglyok hazatérése több hónapig is eltarthatott,
a felszabadított raboknak ezalatt lehetőség nyílott levelet írni szülőhazájukba is.
Erről tanúskodik az Auschwitzban, 1945 februárjában magyar fogoly által írott levél.
A küldeményt Láng Irén budapesti, Szív utca 50. sz. alatti lakos címére küldte Schrank Imre,
felszabadult fogoly, az auschwitzi 21. blokk lakója.
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény: 2011.472.1.

 

8.a+b
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény: 2011.811.

  

 

Átiratok szövegei:

 

  1.  a + b.

Liebe Schwester!

Bin gesund [und] fühle mich gut Schreibe mir in deutscher Sprache.

Grüsst und Küsst Dich

Viola

 

Kedves Nővérem!

Egészséges vagyok [és] jól érzem magam. Írj nekem németül.

Üdvözöl és csókol,

Violád

 

  1. a + b.

Liebe Schwester!

Ich bin gesund schreibe mir bitte bald in deutscher Sprache.

Ich küsse dich

Manci

 

Drága Nővérem!

Egészséges vagyok. Írj nekem kérlek mihamarabb német nyelven.

Csókollak

Manci

 

  1. a +b.

Liebe Frau!

Ich fühle mich gut. Küsse dich

Feri

 

Drága Feleségem!

Jól érzem magam. Csókol

Feri

 

  1. a + b.

Ich bin gesund und hoffe ich bei euch und alles in Ordnung ist.

Nächtenmals hoffe Ich bei uns mehr schreiben können.

Viele Küsse,

Elemér

 

Legközelebb, remélem, többet tudunk írni.

Sokszor csókol,

Elemér

 

  1. a + b.

Mein lieber Bräutigam

Ich bin glücklich angekommen und bin gesund.

Viele Küsse von Deine

Vera

 

Drága vőlegényem!

Szerencsésen megérkeztem és egészséges vagyok.

Sok csók a Te

Verádtól

 

 

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt november 21.

1905

Megjelenik az "Annalen der Physik"-ben Albert Einstein negyedik dolgozata „Függ-e a test tehetetlensége az energiájától?” címmel, és benne...Tovább

1910

Megzületik Both Béla magyar rendező, színművész (Bacsó Péter "A tanú" című filmjében Bástya elvtárs alakítója) († 2002).

1916

I. Ferenc József, az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója, osztrák császár, magyar és cseh király halála után IV. Károly lesz az utolsó...Tovább

1956

Romániába, Snagovba viszik Nagy Imrét és társait.

1956

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megakadályozza az Országos Munkástanács megalakulását.

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Személyes sorsok, egyéni életutak – II.

 

A történelem iránt érdeklődők körében egyre nagyobb figyelem övezi a személyes sorsok, az egyéni életpályák alakulását. Jogos elvárás, hogy a múltat kutató szakemberek – történészek, levéltárosok – ne csak a nagy társadalmi, gazdasági, politikai összefüggéseket vizsgálják, hanem emellett a „megélt történelem sokszínűségét” is bemutassák. Hiszen a kortársi tapasztalatok közvetítésével, egy-egy életút részletes megrajzolásával közelebb hozhatják a rég letűnt korszakokat, azok változatos mindennapjait. Az ún. „nagy személyiségek” életrajzai mellett a hétköznapi emberek sorsa is érdeklődésre tarthat számot. Izgalmas feladat nyomon követni, hogy a múltban ki miként cselekedett egy adott élethelyzetben, milyen döntéseket hozott, hogyan vélekedett egy bizonyos történelmi eseményről, vagy milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Mindenki a saját tapasztalatai alapján élte meg az ország sorsfordító pillanatait vagy hosszabb-rövidebb korszakait: a 20. századnál maradva például az első világháborút, az összeomlást, Trianont, a második világháborút, a holokausztot, a több évtizedes kommunista diktatúrát és szovjet megszállást, majd pedig a rendszerváltást s az azt követő éveket.

Az ArchívNet idei 3–4. számának témája: „Személyes sorsok, egyéni életutak”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: a 3-as szeptember 2-án, míg a 4-es október 15-én. A most megjelenő 4. számban egymástól teljesen eltérő személyes sorsokkal ismerkedhetünk meg. Első írásunk szerzője, Veres Emese-Gyöngyvér az első világháborús barcasági csángó hősök nyomait követve jutott el a bécsi hadtörténeti levéltárba, ahol ráakadt a nagyszebeni August von Spiess ezredes mindeddig ismeretlen, német nyelvű hadinaplóira. Ezekből közlünk most egy rövid, magyarra lefordított részt. Cseres Judit és Gergely Ferenc a több mint negyedszázada elhunyt Kossuth-díjas író, Cseres Tibor 1956-os naplójegyzeteit adja közre. Ezek hűen tükrözik az író akkori lelki állapotát, a forradalom és szabadságharc eseményeihez való viszonyát. Garadnai Zoltán és Illyés Mária forrásközlése egy másik neves író, Illyés Gyula François Mitterrand francia elnökkel való 1982. július 9-i négyszemközti találkozóját ismerteti francia források alapján. Az eddigieknél árnyaltabb megvilágításba helyezi a francia elnök ott elhangzott szavait, és bemutatja Illyés Gyula szerepét a magyar–francia kapcsolatok történetében. Zubovits Fedor, a legendás katona, feltaláló, diplomata, sport- és közéleti ember gazdag életpályájáról korábban már több írás is megjelent az ArchívNetben. Kazareczki Noémi ezúttal a huszárkapitány lovagias afférjait és peres ügyeit tárja az olvasó elé. Összeállításunkat Salga Kristóf zárja, aki egy régiségpiacon vásárolt könyv lapjai közül véletlenül előkerült két magánlevelet ismertet. Mindkettőt Magyarországról kitelepített németek írták szigetcsépi ismerőseiknek 1948-ban. E levelek is tanúsítják, hogy a hazájukból elűzött németek nem szakították meg a kapcsolatot Magyarországgal, és továbbra is összeköttetésben maradtak korábbi jó ismerőseikkel, barátaikkal.

Budapest, 2019. október 15.

A szerkesztők