Éberség a hetvenes években

A közölt források szocializmusban elvárható éberség különböző szintjeit kívánják érzékeltetni. Az egyik a rendszerellenes papi agitálás veszélyére hívta fel az illetékesek figyelmét. Az Artex vállalat által Egyesült Államokba exportált történelmi Magyarországot és a koronás címert ábrázoló falicsempék pedig a „proletár internacionalizmus" érdekeivel ellentétes folyamatok elindítására alkalmasak. A harmadik dokumentumban Megyeri Károly a Magyar Televízió elnökhelyettese az 1956-os forradalom 20. évfordulója kapcsán külföldi forgatócsoportok fokozott ellenőrzésére hívja fel a figyelmet.

Források  

Levél a televíziónak

MAGYAR TELEVÍZIÓ

 

Grósz Károly elvtársnak
Az MSZMP KB Agit. Prop. Osztálya
Vezetőjének

BUDAPEST

Kedves Grósz elvtárs!

Az ellenforradalom 20. évfordulója alkalmából több külföldi tv forgatást tervez Magyarországon. Véleményünk szerint a beutazások és forgatások fokozott ellenőrzést igényelnek. Ezzel kapcsolatosan mellékelünk néhány javaslatot.

Budapest, 1976. julius 9.

                      Elvtársi üdvözlettel

Megyeri Károly

JAVASLAT

Az utóbbi időben több nyugati tv-szervezet vagy azok nevében fellépő személy olyan témában fordult a magyar szervekhez forgatási engedélyért, amelyekből feltételezhető, hogy a nyugati propaganda szervek aktívan hozzáláttak az 1956-os magyarországi ellenforradalom 20. évfordulójához felhasználható anyagok gyűjtéséhez. Íme a példák:

 Schreiber - Antenne 2 (Franciaország) - elutasítva
Kanadai forgatócsoport (egyik befejezte a forgatást, a másik július végén, augusztus elején kezdi)
BBC - Panoráma forgatócsoport

Várható, hogy a következő két hónapban ez a tendencia felerősödik. Sőt, az MTV Film és Koprodukciós Főosztály egyik vezetője szerint "minden nyugati forgatócsoport most már ezzel a témával foglalkozik". (Nincs kizárva, hogy augusztusban és szeptemberben követik ezt a hullámot a nyugati újságírók is.)

A forgatási engedélyek beszerzése ugyanakkor olyan légkörben történik, amikor a szocialista országok erőteljesen bizonyítják a "harmadik kosár" kérdésében Helsinkiben elfoglalt álláspontjuk helytállóságát és igen sok vonatkozásban komoly könnyítéseket biztosítanak a nyugati kultúra-, sajtó- és propaganda szervek, ezen belül tömegkommunikációs szervek képviselőinek beutazásának engedélyezésében. Utalni kell pl. a legújabb vízum-kiadási rendelkezésre, amely a napokban lépett érvényben osztrák-magyar viszonylatban.

A mai nemzetközi helyzetben, a szocialista közösség és ezen belül hazánk érdekeinek ártana, ha olyan rendszabályokat vezetnénk be, amelyek kihatással lehetnének az államközi kapcsolatokra és amelyeket a nyugati propaganda erőteljesen kihasználhatna ellenünk.

Mindezzel együtt szükségesnek látszik politikailag ellensúlyozni a nyugati forgatócsoportok olyan irányú "évfordulós" tevékenységét, amely módot adhat arra, hogy a nálunk készült anyaggal ellenünk folytassanak propagandát, méghozzá a közismerten nagyszámú tv-nyilvánosság előtt. Indokolttá teszik az ellenintézkedések meghozatalát a legutóbbi lengyelországi események is.

Miután a forgatási engedélyek megadásának megszigorítása jelen körülmények között nem lenne célravezető, javasoljuk a forgatócsoportok "hazai ellátásának" új módon történő megszervezését. Hangsúlyozni kell, hogy ez az intézkedés csupán ideiglenes jellegű lehet és nincs is mód arra, hogy e gyakorlatot általánossá tegyük.

Javasoljuk:

  • Kérjük meg az illetékes szervet, hogy legyen a KB Agit. Prop. Osztályán egy felelős, kihez minden sajtó- és propaganda szerv köteles az olyan beutazási szándékot bejelenteni, amelynél erősen feltételezhető, hogy a 20. évfordulóhoz kapcsolódik. (Ez a KÜM-re, illetve a külképviseletekre is vonatkozik.)
  • A bejelentő köteles minden rendelkezésre álló információt is megadni, amely egyrészt alátámasztja a feltételezést, másrészt tartalmazza az állásfoglalását a beutazással, illetve a szükséges intézkedésekkel kapcsolatosan.
  • A kijelölt KB-munkatárs a KÜM Sajtófőosztályának és az érdekelt szerv bevonásával hozzondöntést a beutazási engedély megadásának kérdésében.
  • Az Ujságíró Szövetség bevonásával alakuljon egy külön ujságíró brigád, amely politikailag képzett és tapasztalt, nyelveket tudó ujságírókból áll, akik kísérőként dolgozhatnának a beutazó csoportok mellett. Ez lehetővé tenné, hogy az általunk kijelölt gyártásvezető segítőtársat kapna. Egyuttal lehetővé tenné, hogy szükség esetén - párhuzamos anyagot is készítsünk.
  • A fogadó szervnek nagyobb gondot kell fordítani az ilyen forgatócsoportok magyarországi tartózkodásának megszervezésére. Olyan programot kell számukra kialakítani, amely lehetővé teszi, hogy fokozottabb mértékben politikailag befolyásolhassuk őket.
  • Az ilyen forgatócsoportok által kiválasztott interjualanyok megkeresésénél igen körültekintően kell eljárni. Minden olyan esetben, amikor jelentős illetve fontos beosztásban levő személyről van szó, külön kell konzultálni, hogy milyen módon történjék az interju megszervezése vagy elutasítása. (A BBC pl. Rényi elvtárssal tervez interjut készíteni, amihez Rényi elvtárs elvi hozzájárulását már megkapták. Ezen interju kapcsán, feltételezésünk szerint, be szeretnénk jutni a Népszabadság székházába, nyomdájába, stb.)
  • A szolgáltatások biztosításáért felelős szerv köteles fokozottabb mértékben betartani mindazokat a rendszabályokat, amelyek vonatkoznak az illetékes belügyminisztériumi és külügyminisztériumi szervekkel való kapcsolattartásra. Különösen vonatkozik ez a bejelentési kötelezettségek teljesítésére.
  • Megfontolandó, hogy erre az időszakra - akár átmenetileg - nem lenne-e célravezető felemelni a szolgáltatások árát.
  • Minden érdekelt szerv dolgozza ki az ezzel kapcsolatos belső rendszabályokat és azokról a szerv vezetője tájékoztassa a KB illetékes osztályát, valamint a KÜM Sajtófőosztályt és a Belügyminisztériumot.

Budapest, 1976. július 7.

 (Megyeri Károly)

Ezen a napon történt december 13.

1903

Megalakult Debrecenben a Bethlen Gábor Kör, amely az 1920-as évektől a Turullal „szemben álló egyetemi hallgatók gyűjtőhelye” lett.

1915

Az első világháború keleti frontján osztrák–magyar és német csapatok elfoglalják Grodno erődjét

1937

A japán csapatok elfoglalják Nanjing (Nanking) kínai várost. Kezdetét veszi a hat hétig tartó mészárlás, amikor 25000 lakost ölnek meg

1941

Magyarország hadat üzen az Amerikai Egyesült Államoknak

1966

Az amerikai hadsereg megkezdi Hanoi bombázását

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Földkérdés, paraszti társadalom – I.

„Parasztság és magyarság a történelem ábráján gyökeresen egybefonódott” – írta a Magyar Országos Levéltár egykori munkatársa, Szabó István történész egyik tanulmányában. A magyar népi mozgalom képviselőihez hasonlóan ő is úgy vélte, hogy a parasztság felemelése, helyzetének gyökeres javítása nélkül nem lehet megteremteni az új Magyarországot. A magyarság jövője attól függ – állapította meg –, hogy mennyire sikerül a parasztságot „nemcsak formailag, de kultúrában, szellemben a nemzet tagjává tenni, sőt annak vezetését kezébe adni”.

A parasztság évszázadokon át a magyar társadalom legkiszolgáltatottabb rétege volt. Történetének egyik meghatározó vonását a földéhség képezte: nagyon sokan még az 1848-as jobbágyfelszabadítást követően sem jutottak saját földhöz. Vágyálom maradt Németh László Kert-Magyarországról alkotott szép elképzelése, mely szerint a társadalmi kiegyenlítődés jegyében jól gazdálkodó kisbirtokok, tökéletesen ápolt kertek ezrei lepik el az országot, és ezáltal új kultúrtáj jelenik meg. A valóságban ennek pont az ellenkezője következett be a két világháború közötti időszakban. Amint azt Kovács Imre is megírta 1937-ben megjelent, nagy visszhangot – és a hatalom éles tiltakozását – kiváltó szociográfiájában (A néma forradalom), a korabeli agrárlakosság 40%-a nem rendelkezett földtulajdonnal. Az öt kataszteri holdon aluli törpebirtokosokkal, a bérlőkkel és a mezőgazdasági munkásokkal együtt számuk elérte a hárommilliót. A hárommillió agrárproletár a mezőgazdasággal foglalkozók több mint kétharmadát, az egész magyar társadalom mintegy harmadát tette ki. „Magyarország – proletárország” – vonta le keserű következtetését Kovács Imre.

A második világháború befejezését követően úgy tűnt, reális esély van a krónikus földéhség csillapítására. Az 1945-ös földreform során elkobozták a nagyobb birtokokat, és csaknem 650 ezer embert juttattak több mint hárommillió kataszteri holdhoz. Ez a kisgazdaságok számára kedvező időszak azonban igen rövidnek bizonyult, mivel nemsokára megindult a „téeszesítés” folyamata, és az új földtulajdonosokat néhány év leforgása alatt szovjet típusú termelőszövetkezetekbe kényszerítették. Tömegessé vált a földtől való menekülés, a hagyományos paraszti társadalom és életforma pedig eltűnt.

Az ArchívNet idei 5–6. számának témája: „Földkérdés, paraszti társadalom”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: az 5-ös december 6-án, míg a 6-os ugyanezen hónap 20-án. A most megjelenő 5. szám első írásának szerzője, Makó Imre az első világháború, az 1918–1919-es forradalmak és az idegen megszállás paraszti társadalomra gyakorolt hatását mutatja be Hódmezővásárhely példáján. Szakál Imre a csehszlovák kormányok két világháború közötti kárpátaljai telepítési politikáját szemlélteti, míg Bartha Ákos – szintén a két világháború közötti időszak vonatkozásában – a földreform és zsidókérdés összefüggéseit taglalja. Balázs Gábor az 1945-ös földreformot és ennek kapcsán az Országos Földhivatal tárgyalótanácsainak működését elemzi, Varga Zsuzsa pedig a kollektivizálás előestéjén, 1949-ben keletkezett, a paraszti társadalomról szóló izgalmas rendőrségi „pillanatfelvételt” közöl.

 

Budapest, 2019. december 6.

A szerkesztők