Éberség a hetvenes években

A közölt források szocializmusban elvárható éberség különböző szintjeit kívánják érzékeltetni. Az egyik a rendszerellenes papi agitálás veszélyére hívta fel az illetékesek figyelmét. Az Artex vállalat által Egyesült Államokba exportált történelmi Magyarországot és a koronás címert ábrázoló falicsempék pedig a „proletár internacionalizmus" érdekeivel ellentétes folyamatok elindítására alkalmasak. A harmadik dokumentumban Megyeri Károly a Magyar Televízió elnökhelyettese az 1956-os forradalom 20. évfordulója kapcsán külföldi forgatócsoportok fokozott ellenőrzésére hívja fel a figyelmet.

Feljegyzés

Külügyminisztérium                  
V. Területi Osztály
69/8/1972. 
Komócsin Zoltán elvtárs
Gyenes András elvtárs
Nagy János elvtárs
Saját

Feljegyzés

Washingtoni nagykövetségünk jelentette, hogy Sz. K. magyar származású amerikai üzletember magyar falicsempéket is árul üzletében. A csempék között olyan is van, amely az első világháború előtti Magyarország térképét ábrázolja a koronás-angyalos címerrel és az akkori vármegyék címerével. Nagykövetségünk munkatársa Sz. üzletében azt a felvilágosítást kapta, hogy az említett falicsempét is Magyarországról, az ARTEX-től vásárolták.

A Külügyminisztérium a Külkereskedelmi Minisztériumon keresztül az ARTEX-től (:Laborc Pál vezérigazgató helyettes:) a következő felvilágosítást kapta ez ügyben:

"A levélben említett díszcsempéket az Iparművészeti Vállalat hozza Magyarországon és exportra forgalomba és ezek között szerepelnek azok a falicsempék is, amelyekből ha 6 darabot megfelelően összeállítva kasíroznak, akkor látható Magyarországnak az első világháború előtti időben kiadott térképének reprodukciója."

Az ARTEX azt is közölte, hogy a fentebb említett Sz. K. 1971 nyarán rendelt az ARTEX-től népművészeti cikkeket és különböző díszcsempéket, köztük az említett térképet ábrázoló díszcsempéket is. Az ARTEX szerint egyszeri üzletről van szó, amelyet azóta sem folytattak és a jövőben sem fognak folytatni.

Időközben washingtoni nagykövetünk Gyenes András elvtársnak is jelentette a fenti ügyet és felküldte a kifogásolt falicsempék egy példányát is.

Budapest, 1972. május 8.

Embassy Of The Hungarian People"s Republic
2437 Fifteenth Streeet, Northwest
Washington, D.C. 2009

15/F/1972.

 Washington, 1972. április 19.
Mell.: 2 csomag

Gyenes András elvtárs
MSZMP KB Külügyi Osztály vezetője

Budapest

Kedves Gyenes Elvtárs!

Mellékelten küldök Neked intézkedés és bűnjel céljából néhány olyan csempét, amelyet az ARTEX Külkereskedelmi Vállalat szocialista iparunk termékeként árusít az Egyesült Államok területén. A csempék politikai tartalma (Nagy-Magyarország címere, Magyarország politikai beosztásának átmeneti térképe, A budai királyi vár) mint propaganda hazánkban politikai bűncselekményként üldözendő, és aligha találunk magyarázatot arra, hogy néhány ezer vagy tízezer dollárért egyes gazdasági vezetők miért vállalkoznak ilyen feladatra.

A politikai beosztásról szóló térkép, miután időpont megjelölés sincs azon, alkalmas arra, hogy soviniszta, irregenta érzelmeket szítson, és nem csodálkozhatnánk, ha a szomszédos szocialista országok, beleértve a szovjetuniót jegyzékben tiltakoznának emiatt. Hihetetlen, hogy 1971-ben ilyet gyártani és eladni merészel valaki is hazánkban. Csak megjegyzem, hogy az árusító üzlet New Yorkban a 2 Avenue-n Szarka elvtárs szomszédságában van. Szarka elvtárs bár látta, de elképzelhetetlennek tartotta, hogy ezt a mai Magyarországon termelték. Az ügyben írtunk jelentést az 1/1-1/1972 adm. Számon, amelyre olyan választ kaptunk, hogy az ARTEX egyszeri üzletéről volt szó. Az üzletben közölték velünk, hogy rövidesen újabb szállítmány érkezik, mert jelentős az érdeklődés, és nagyobb mennyiségben is el tudják adni. (egy csempe 2.9 dollár). A mi szempontunkból teljesen mindegy, hogy csak egy szállítmányról volt szó, hiszen itt olyan politikai elvek propagálását segítjük elő, amely ellen minden kommunista harcol, mert az ellentétes a Magyar Népköztársaság érdekeivel, a proletár internacionalizmussal egyaránt. Bizonyára párttag is akad azok között, akik a munka folyamatában részt vettek és felelősek a döntésért, hogy ilyen terméket gyártottak és eladtak.

Elnézést, hogy látszólag jelentéktelen ügyben zavarlak, de úgy érzem, hogy ez olyan politikai kérdés, amely megérdemel egy alaposabb kivizsgálást és felelősségrevonást.

 Kívánok jó egészséget,
elvtársi üdvözlettel,

ARTEX
Külkereskedelmi Vállalat
Budapest V., Münnich Ferenc utca 31

MSZMP
Központi Bizottsága
Végi István elvtárs részére
Budapest V.
Széchenyi rakpart 19.

Kedves Végi elvtárs!

Mellékelten küldöm a magyar falicsempe export üggyel kapcsolatosan kiadott szigorú utasításomat, továbbá az eljáró export ügyintéző felé kiadott szigorú figyelmeztetésemet.
Ugyanakkor fel szeretném hívni az Ön figyelmét is arra, hogy a külkereskedelemnek csak korlátozott lehetősége van megakadályozni hasonló hibák elkövetését. A Képzőművészeti Alaphoz tartozó zsűrik pozitívabb magatartása és az Iparművészeti Vállalat hatékony együttműködése szükséges ahhoz, hogy az Artex felé vitatható, politikai szempontból kérdéses alkotásokat ne ajánljon fel exportra.

Elvtársi üdvözlettel:
Lakos Gyula vezérigazgató

 

 MellékletBudapest, 1972. május 16.

UTASÍTÁS

A képzőművészeti és iparművészeti jellegű cikkek exportjánál a továbbiak során kiemelt figyelmet kell szentelni annak, hogy kellő módon meg lehessen győződni arról, hogy az adott tárgy - kereskedelmi jellegén túlmenően - politikai vagy más veszélyt az ország számára nem jelent. A jelenlegi export lebonyolítási rendszerben, miután vállalatunk az iparművészeti cikkekben bizományosi tevékenységet folytat az Iparművészeti Vállalat számára, rendkívül fontos, hogy minden esetben, amikor új cikkek kerülnek bemutatásra export értékesítés céljából, illetékes szakembereink és üzletkötőink győződjenek meg arról, hogy az értékesítésre bemintázott export cikk politikai vagy más szempontból kifogás alá nem esik.

Hivatkozni kívánok a közelmúltban az Artex által az Iparművészeti Vállalat megbízása alapján exportált magyar falicsempék ügyére, ami az országnak politikai kárt okozott, s ami elkerülhető lett volna, ha az ügyintézésben eljárók nagyobb gondosságot tanúsítottak volna. Ezek a falicsempék, ha hat darabot összeraknak és kasíroznak, Magyarországnak az első világháború előtti időben kiadott térképét mutatják. Tekintettel arra, hogy a képzőművészeti és iparművészeti alkotások exportjával törvény foglalkozik, ennek keretén belül a Képzőművészeti Alap fennhatósága alatt az exportra kerülő tárgyakat zsűrizik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a zsűrik ezen tárgyaknál csupán azok művészeti vonatkozásait veszik figyelembe, és nem ügyelnek arra, hogy a nevezett képzőművészeti vagy iparművészeti cikk esetleges exportja az országnak más vonatkozásban, politikai jellegű kárt ne okozzon.

Tekintettel arra, hogy a vevőkkel való tárgyalás sok esetben az Iparművészeti Vállalat helyiségeiben történik, ahol az exportra felajánlott tárgyat a vevő, esetleg az alkotó iparművész, társaságában mutatják be, szükséges, hogy az Iparművészeti Vállalattal együttműködve valamennyi új export cikk tekintetében egy előzetes bemutatás legyen biztosítva, hogy a tárgy exportja részünkről kifogás alá ne essék. amennyiben az illetékes eljáró Artex ügyintézők úgy találják, hogy az exportra bemutatott, felajánlott tárgy politikai vagy más szempontból vitatható, kötelesek ezt megfelelő formában tudomásomra hozni, vagy távollétemben helyetteseim tudomására hozni, hogy megállapítsuk, hogy a szóban forgó tárgy exportra kerülhet-e, vagy annak további exportját megtagadjuk. Külön felhívom a figyelmet arra, hogy a nagyszámú külföldi beutazó közül, akik között sok a magyar származású, magyarul beszélő ügyfél, többen kapcsolatba kerülnek közvetlenül iparművészekkel, aminek következtében sok esetben előre megadott igényekre mutatnak be mintákat az iparművészek. Ez természetesen a fennálló rendeletnek nem felel meg, s ilyen esetekben az eljáró tisztviselő köteles nekünk jelentést tenni. Ezen utasítás alapján kérem az Iparművészeti Vállalat illetékes, felelős dolgozóival az utasítás betartásával kapcsolatos megbeszélést lefolytatni, hogy részünkről a szükséges segítséget további munkájukhoz megkapják.

Törekedni kell arra a jövőben - ha lehetőség van rá - hogy az értékesítésre kerülő tárgyak bemutatása vállalatunk tárgyaló-bemutató helyiségében történjék, így a fentiekben ismertetett veszély nagymértékben csökkenthető volna.

Ugyancsak fel kell hívni az Iparművészeti Vállalat vezetőinek figyelmét arra, hogy a tárgyak zsűrizésével kapcsolatban a maguk területén tegyenek meg mindent, hogy hasonló jellegű kár - mint amilyen a magyar falicsempe exportjánál keletkezett - a jövőben elkerülhető legyen.
Kérem, hogy fenti utasításomat a legszigorúbban tartsák be, annak ellenőrzéséről gondoskodni fogok.

 Lakos Gyula
vezérigazgató
Kapják:Svéd et.
Laborc et.
Lángh et.
Márton et.
Süléné etnő
Kácserné etnő
Osztályok ügyintézői
Budapest 1972. május 16.

Burián Marianna elvtársnő részére

Tárgy: magyar falicsempe exportja az Egyesült Államokba

Vizsgálataim során megállapítottam, hogy fenti tárgyban jelzett export eljárása során Ön nem tanúsított kellő éberséget üzletkötői tevékenységén belül, azzal, hogy ezen, politikai szempontból erősen vitatható, sőt káros cikk exportjánál nem hívta fel felettesei figyelmét az ügyre, és nem kért ezzel kapcsolatban döntést, ill. állásfoglalást a falicsempék exportja tekintetében.

Kérem Önt, hogy munkája során a jövőben nagyobb figyelmet szenteljen annak, hogy hasonló jellegű hibák elkerülhetők legyenek.

Ezzel az üggyel kapcsolatban pedig Önt szigorú figyelmeztetésben részesítem.

 Lakos Gyula
vezérigazgató

K. B. Gazdaságpolitikai Osztály

                Gpo/1866/3
Indítsunk pártvizsgálatot, utána majd állami fegyelmit.
Vonjuk be a Kerületi PB-okat is.
V. 23. Nyers Rezső

Feljegyzés
Nyers elvtárs részére

Mellékelem Végi István elvtárs és Bereczky Lóránd elvtárs (Tudományos és Kulturális Osztály munkatársa) feljegyzését, az USA-ba szállított falicsempék ügyének vizsgálatáról.

Javaslatukkal egyetértek, célszerű lenne azonban, ha a történelmi tárgyú szobor, festmény, stb. export kollekcióját a külföldiek előtt történő bemutatást megelőzően a Művelődési Minisztérium illetékesei, elsősorban a politikai vonatkozás alapján elbírálnák. (Jelenleg ez az Iparművészeti Vállalat és az illetékes külkereskedelmi vállalat "politikai érettségétől" függ.)

Budapest, 1972. május 23.

 /Káplár József/

Feljegyzés
az USA-ba szállított falicsempékről

A Hunnia House-Hunnia Travel New York-i cég képviselője, Sz. K. - aki 1969 óta van üzleti kapcsolatban az Ártex Külkereskedelmi Vállalattal - 1971 márciusában ajánlatot kért történelmi tárgyú csempékre, amelyeket Székely Lászlóné készít. Ennek alapján az Ártex Külkereskedelmi Vállalat április elején az Iparművészeti Vállalattól mintakollekció kidolgozását kérte. Ezt követően május elején a külföldi vevő további mintákat kért, amelyeken a régi magyar címer és régi magyar térképek ábrázolását kívánta. A vevőnek ezen kívánsága alapján került sor többek között a koronás angyalos címer és az első világháború előtti Magyarország térképét ábrázoló minták elkészítésére. Augusztus végén az Iparművészeti Vállalat és az Ártex Külkereskedelmi Vállalat képviselőinek jelenlétében a mintakollekciót a vevőnek bemutatták. A megrendelt csempéket az Iparművészeti Vállalat profil-zsűrije, amely a vállalat dolgozóiból állt, jóváhagyta és elfogadta.

Megítélésünk szerint a politikai tartalmuk miatt káros csempék elkészítésében és exportálásában az Iparművészeti Vállalat és az Ártex Külkereskedelmi Vállalat illetékes képviselői felelősek.

Javasoljuk, hogy a külkereskedelmi miniszter az Ártex igazgatója, a művelődésügyi miniszter pedig a Művészeti Alap igazgatója útján indítson fegyelmi eljárást a felelősökkel szemben és tegyenek intézkedéseket hasonló esetek elkerülésére.

Budapest, 1972. május 20.

 /Bereczky Lóránd//Végi István/

GAZDASÁGPOLITIKAI OSZTÁLY

Feljegyzés
az USA-ba kiszállított falicsempékről

E kérdésben Nyers elvtárs részére május 23-án feljegyzés készült. Nyers elvtárs úgy foglalt állást, hogy indítsunk pártvizsgálatot, majd utána állami fegyelmit.
Ezt követően vált ismertté, hogy az illetékes minisztériumok már korábban intézkedtek állami fegyelmi vizsgálatok lefolytatására. A fegyelmi vizsgálatok június 1-ig befejeződtek és a politikai tartalmuk miatt káros falicsempék elkészítésében, valamint exportálásában felelős személyekkel szemben az alábbiak szerint jártak el.

1./ A Művelődésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó területen:

  • A Művészeti Alap igazgatója az Alap főelőadóját megrovásban részesítette.
  • Az Iparművészeti Vállalat igazgatója a vállalat export előadóját megrovásban, a zsűrizésben résztvevő vállalati dolgozókat szigorú figyelmeztetésben, illetve figyelmeztetésben részesítette, továbbá intézkedett hasonló esetek előfordulásának kiküszöbölése érdekében.
  • A Művelődésügyi Minisztérium Képzőművészeti Osztálya javaslatára az Iparművészeti Vállalat igazgatója miniszteri figyelmeztetésben részesül a zsűrizési rendszer és az ellenőrzés hiányosságai miatt.

2./ A Külkereskedelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó területen

  • az Ártex Külkereskedelmi Vállalat igazgatója az export ügylet lebonyolításáért felelős vállalati dolgozót szigorú figyelmeztetésben részesítette;
  • a külkereskedelmi miniszter figyelmeztetése alapján az Artex igazgatója külön utasításban intézkedett a képző- és iparművészeti cikkek exportjával kapcsolatos speciális teendőkről annak érdekében, hogy hasonló eset a jövőben ne fordulhasson elő.

A megtett gyors állami intézkedések (felelősségre vonások és a zsűrizési rendszer hiányosságai felszámolása érdekében hozott rendelkezések) után az ügyet javasoljuk lezártnak tekinteni.

Budapest, 1972. június 23.

/Végi István/

Ezen a napon történt március 29.

1905

Rejtő Jenő („P. Howard”) magyar író (†1943)Tovább

1912

A Déli-sarkról visszatérő Robert Falcon Scott kapitány és bajtársai (Wilson, Bowes, Oates) életüket vesztik a hóviharban (Scott naplójába...Tovább

1919

A Forradalmi Kormányzótanács közzétette – többek között – XIV. számú rendeletét a nevelési és oktatási intézmények köztulajdonba vételéről...Tovább

1946

Megalakul a MASZOVLET (Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt), a mai MALÉV elődje.Tovább

1971

Kiss Manyi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő (*1911)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő