Kettős mérce: az erotika befektetési előnyei a szocializmusban

A Playboy című folyóirat stábja 1986-ban egy hónapig a magyar kormány költségén akart „szép lányokról” felvételeket készíteni, és reklámozni „Nyugaton” Budapestet. A dokumentumok a kérés körüli huza-vonát mutatják be.

Playboy Enterprises Inc. levelének fordítása

Kedves Bolgár Úr!

Nagy örömömre szolgált, hogy találkozhattam Önnel, és megvitathattuk a Budapest gyönyörű asszonyairól szóló képriport érdekes tervét. Pompeo mindig nagy lelkesedéssel szólt a tervről, de találkozásunk óta - miután megnőtt annak valószínűsége, hogy ez valóban létrejöhet - semmi másról nem beszél, csomagjai útra készen állnak.
Ebben a levélben röviden összefoglalom a beszélgetésünk során már érintett kérdéseket, és körvonalazom kéréseinket, melyek teljesítése biztosítja, hogy minden simán és sikeresen bonyolódjon le.
Pompeo ez év szeptemberében szeretne Budapestre utazni. Egy fiatal hölggyel utazik majd, aki annak a 15-20 fiatal hölgynek a sminkelését és frizurájuk elkészítését végzi, akiket egyhónapos ott tartózkodása alatt szeretne lefényképezni. Egy ilyen nagyszabású terv előkészítése sok időt és az anyagi-technikai feltételek biztosítását igényli; meg kell találni azokat a hölgyeket, akik hajlandók modellt állni, és tudomására kell hozni mindenkinek, akit érint, hogy Pompeo a Playboy számára dolgozik a városban. Miután megtaláltuk a hölgyeket, egy lány fényképezése általában 1 napot vesz igénybe, de összességében 1 hónapos ott tartózkodásra van szükség.
A hölgyekkel való munkához és a kellékek, a ruhatár, a fotófelszerelés, és a Polaroid-próbák számára szükséges központi munkahelyhez, Pompeonak Magyarországon való tartózkodásának teljes időtartamára egy elsőosztályú hotelben lévő nagy lakosztályra lesz szüksége. A legjobb lenne, ha egész idő alatt egy hotelben tartózkodna, mert így utazása alatt bármikor könnyen elérhető. A sminkmesternek szintén egy nagy egyágyas szobára lesz szüksége a szóbanforgó időben, s ennek ugyanabban a hotelben kellene lennie. Szeptember folyamán valamikor én is Budapestre utaznék, s ha ez így lesz, nekem is szükségem lesz kb. egy hétre egy szobára. Az összes szobát kérjük díjtalanul biztosítani.

Mi? Miért?
Pompeo nagymennyiségű fotófelszereléssel, vakuval, kamerákkal, filmmel, kellékekkel és sminkeléshez szükséges eszközökkel stb. jön Magyarországra, és szeretnénk biztosak lenni abban, hogy ezek behozatala és kivitele, a film átvilágítása és szükségtelen repülőtéri átvizsgálás nélkül történik.
Külső helyszínek kereséséhez és budapesti, valamint Budapest-környéki utazásokhoz szeretnénk egy fiatal kisegítőt felvenni, aki fordítana Pompeo számára, és az általunk bérelt, vagy ideális esetben a fiatalember tulajdonát képező kocsit vezetné, és aki minimális jártasságra tett szert a fotózásban, így segíteni tudna Pompeonak a felvételek során. Ugyanakkor biztosítani szeretnénk helyismerettel rendelkező ember segítségét vagy gyártásvezetőt, aki ismeri a várost és segíteni tud szállodai szobák, lakosztályok, villák, éttermek, night-clubok stb. biztosításában, amelyek a fényképezés hátteréül szolgálnának. Szintén ideális lenne, ha a fotós kisegítőnek vagy a gyártásvezetőnek kapcsolatai lennének azokkal a modellekkel és fiatal hölgyekkel, akik készek lennének arra, hogy szerepeljenek a képriportban.
A városban való és a vidéki utazást elősegítendő, szeretnénk, ha Pompeo számára az Országos Idegenforgalmi Hivatal ajánlólevelet adnia.
Szándékunkban áll, hogy az amerikai Playboyban, valamint sok külföldi kiadású Playboyban, mint pl. a német, francia, olsz és spanyol kiadásban egy nagyon kedvező hangvételű képriportot közöljünk, mely bemutatná Budapest gyönyörű városát, és a városban élő, oda látogató kedves hölgyeket. Közöljük majd a szállodák, nightclubok, éttermek és különleges látnivalók nevét, amelyet - úgy érezzük - olvasóinknak ismerniük kell és el kell oda látogatniuk, ha Magyarországra utaznak.
Rendkívül érdekel bennünket ez a terv, és segítségével egy különleges és emlékezetes képriportot készíthetünk minden olvasónk számára. Mind Pompeo, mind én jó utazást kívánunk Önnek Budapestre és várjuk, hogy Los Angelesbe való visszatértekor bíztató híreket hoz.

A legjobbakat: Jeff Cohen

Ezen a napon történt december 07.

1916

Az Osztrák–Magyar Monarchia és a Német Császárság csapatai elfoglalják Bukarestet.

1917

Az Egyesült Államok hadat üzen az Osztrák–Magyar Monarchiának.

1926

Az Electrolux szabadalmaztatja a gázzal működő hűtőszekrényt.

1929

Új alkotmányt hirdetnek ki Ausztriában.

1930

Horthy Miklós kormányzó felavatta a margitszigeti Nemzeti Sport-uszodát.

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Földkérdés, paraszti társadalom – I.

„Parasztság és magyarság a történelem ábráján gyökeresen egybefonódott” – írta a Magyar Országos Levéltár egykori munkatársa, Szabó István történész egyik tanulmányában. A magyar népi mozgalom képviselőihez hasonlóan ő is úgy vélte, hogy a parasztság felemelése, helyzetének gyökeres javítása nélkül nem lehet megteremteni az új Magyarországot. A magyarság jövője attól függ – állapította meg –, hogy mennyire sikerül a parasztságot „nemcsak formailag, de kultúrában, szellemben a nemzet tagjává tenni, sőt annak vezetését kezébe adni”.

A parasztság évszázadokon át a magyar társadalom legkiszolgáltatottabb rétege volt. Történetének egyik meghatározó vonását a földéhség képezte: nagyon sokan még az 1848-as jobbágyfelszabadítást követően sem jutottak saját földhöz. Vágyálom maradt Németh László Kert-Magyarországról alkotott szép elképzelése, mely szerint a társadalmi kiegyenlítődés jegyében jól gazdálkodó kisbirtokok, tökéletesen ápolt kertek ezrei lepik el az országot, és ezáltal új kultúrtáj jelenik meg. A valóságban ennek pont az ellenkezője következett be a két világháború közötti időszakban. Amint azt Kovács Imre is megírta 1937-ben megjelent, nagy visszhangot – és a hatalom éles tiltakozását – kiváltó szociográfiájában (A néma forradalom), a korabeli agrárlakosság 40%-a nem rendelkezett földtulajdonnal. Az öt kataszteri holdon aluli törpebirtokosokkal, a bérlőkkel és a mezőgazdasági munkásokkal együtt számuk elérte a hárommilliót. A hárommillió agrárproletár a mezőgazdasággal foglalkozók több mint kétharmadát, az egész magyar társadalom mintegy harmadát tette ki. „Magyarország – proletárország” – vonta le keserű következtetését Kovács Imre.

A második világháború befejezését követően úgy tűnt, reális esély van a krónikus földéhség csillapítására. Az 1945-ös földreform során elkobozták a nagyobb birtokokat, és csaknem 650 ezer embert juttattak több mint hárommillió kataszteri holdhoz. Ez a kisgazdaságok számára kedvező időszak azonban igen rövidnek bizonyult, mivel nemsokára megindult a „téeszesítés” folyamata, és az új földtulajdonosokat néhány év leforgása alatt szovjet típusú termelőszövetkezetekbe kényszerítették. Tömegessé vált a földtől való menekülés, a hagyományos paraszti társadalom és életforma pedig eltűnt.

Az ArchívNet idei 5–6. számának témája: „Földkérdés, paraszti társadalom”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: az 5-ös december 6-án, míg a 6-os ugyanezen hónap 20-án. A most megjelenő 5. szám első írásának szerzője, Makó Imre az első világháború, az 1918–1919-es forradalmak és az idegen megszállás paraszti társadalomra gyakorolt hatását mutatja be Hódmezővásárhely példáján. Szakál Imre a csehszlovák kormányok két világháború közötti kárpátaljai telepítési politikáját szemlélteti, míg Bartha Ákos – szintén a két világháború közötti időszak vonatkozásában – a földreform és zsidókérdés összefüggéseit taglalja. Balázs Gábor az 1945-ös földreformot és ennek kapcsán az Országos Földhivatal tárgyalótanácsainak működését elemzi, Varga Zsuzsa pedig a kollektivizálás előestéjén, 1949-ben keletkezett, a paraszti társadalomról szóló izgalmas rendőrségi „pillanatfelvételt” közöl.

 

Budapest, 2019. december 6.

A szerkesztők