Meszeljünk vagy ne?

A Magyar Országos Levéltár freskóinak sorsa az ötvenes években

„Megvizsgáltuk az Országos Levéltár lépcsőházi falfestményeit. A festményekkel kapcsolatban a következő a javaslatunk. A földszinten, az első és harmadik emeleten lévő körképek többek közt a Horthy-rezsim letűnt politikusait helyezik igazi történelmi értékeink alakjai közé. Ezeknek a képeknek a beállítása különben is történelmileg hamis, álpátosszal telített és a letűnt uralkodó réteg pöffeszkedő álhumanista szellemét sugározza. […] a fentiek alapján az épület restaurálásakor új, politikailag és művészetileg megfelelő falképeket fessenek a népi demokráciának szellemében.”

Levélváltás a levéltár freskóinak eltávolításáról és egy szakértői bizottság kiküldéséről

Magyar Nemzeti Múzeum
Magyar Országos Levéltár
Budapest I. Bécsi-kapu tér

Pro memoria:

Az Országos Levéltár freskói ügyében egy a VKM által 207.060/1948. VI. sz. rendelettel kiküldött bizottság 1948. november 18-án azt állapította meg, hogy a freskókat bizonyos változtatásokkal restauráltatni kell.

Az Országos Levéltár jelenlegi vezetősége ezt a megoldást azonban nem találja kielégítőnek, mert

  1. igen költséges,
  2. a freskók szelleme alapjában demokrácia-ellenes,
  3. így a kívánt célt nem érnénk el s az erre fordított összeg fölösleges pénzpocsékolás volna.

A fenti indokok alapján az Országos Levéltár vezetősége kérte a freskók eltávolítását, ill. lefestését.

Mivel most az 1950. évre előirányzott karbantartási keret a freskók lefestését lehetővé tenné, kérem, hogy az ügyre érdemben visszatérni s abban állást foglalni szíveskedjék.

Budapest, 1949. december 12-én

 

Ember Gy[őző]
mb. főigazgató

Vallás- és Közoktatásügyi Miniszternek

Géppel írt eredeti


Budapest, Hold u. 16.Tárgy: Orsz. Levéltár freskóinak ügye.
Hiv. sz.:

1612-30
1949. VI. 2.

Felterjesztésére értesítem, hogy a Múzeumok és Műemlékek Országos Központját az ügy kivizsgálására és annak eredményeképpen véleményes javaslatának sürgős felterjesztésére utasítottam. Ennek alapján kívánok Főigazgató Úr felterjesztésére érdemi döntést hozni.

Budapest, 1950. január hó 18-án

A kiadmány hiteléül:
Simon [Rezső]
irodavezető
A miniszter rendeletéből:
dr. Kardos László s.k.
ügyosztályvezető

Országos Levéltár főigazgatójának
Budapest

Géppel írt eredeti


Népművelési Minisztérium
Budapest, V. Báthory utca 10.

Értesültem róla, hogy az Országos Levéltár falait reakciós történelmi szemléltető freskók borítják. Ezeken Horthy, Bethlen, Klebelsberg és egyéb politikusok szerepelnek.
Ügyosztály kiküldöttje a fentieken kívül megállapította, hogy az intézményben hasonló szellemű üvegablakok is vannak.
Kérem az ügyosztályt, hasson oda, hogy a Levéltár már régebbi indokolt kérelme értelmében ezeket az Országos Levéltár falairól, illetve ablakairól távolítsák el.
Kérem továbbá, közölje a Népművelési Minisztériummal, kit terhel a felelősség azért, hogy ez az eltávolítás a korábbi években miért nem történt meg.
Budapest, 1950. február 13-án

Kiadmány hiteléül
Lenhardt
irodavezető h.

A miniszter rendeletéből
Redő Ferenc
osztályvezető

V.K.M. Egyetemi Ügyosztályának
Budapest

[Feljegyzés az előző levél hátoldalán]

VI/2. ü.o. Megsürgetjük a MUMOK-ot [Múzeumok Országos Központja], előir. sz-ra adandó válaszért.
Múzeumok és Műemlékek Országos Központja
Bp., VIII. Bródy Sándor u.
1612-30/1949. VI. sz. alatt felkértem az Orsz. Levéltár főigazgatójának e tárgyban hozzám intézett felterjesztését is és a MUMOK sürgős intézkedését kértem.
Hátirati másolatban megküldöm a népművelési miniszter úr e tárgyban hozzám intézett átiratát és felkérem, hogy e tárgyban az ügyet a legsürgősebben kivizsgálni és hozzám javaslatát legkésőbben febr. 22-ig megtenni szíveskedjék.

Népművelési Miniszter Úrnak
Bp., V. Kálmán u.
Hiv. sz.: 1710/2/1950
Tárgy mint fent
Közlöm a Miniszter Úrral, hogy a Levéltár freskóinak ügyét már kivizsgálás tárgyává tettem. A MUMOK véleményes javaslatának beérkezése után tájékoztatni fogom Miniszter Urat intézkedésemről.
Bp., II. 16.

Pogonyi

[Kézzel ráírva]: Sürgős! Kézbesítendő!


Múzeumok és Műemlékek Orsz. Központja
Budapest, VIII. Bródy Sándor u. 16.
Hivatkozási szám:1612-30
1949. VI. 2. szám

Fenti számra jelentem, hogy az Országos Levéltár freskóit megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a Levéltár épülete nem műemlék, Dudits Andornak a húszas években készült freskói szintén nem tekinthetők műemléknek, így a freskók meghagyása, vagy lemeszelése tárgyában a központ nem illetékes véleményadásra. A szóban forgó ügyről érdemben a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége hivatott véleményt mondani.

Budapest, 1950. február. 17.

 Pogány Ö. Gábor
Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának
vezetője
Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak
Budapest

Géppel írt eredeti


 Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium
Budapest, V. Hold u. 16.

 Tárgy: Országos Levéltár freskóival
kapcsolatos intézkedések
Hiv. sz: -
Melléklet száma: -

1612-11
1950. VI. 2. szám
Előadó: Pogonyi Karola

Dr. Ember Győző Főigazgató Úrnak

Budapest
Bécsi kapu tér 4.

A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségéhez intézett felkérésemet tudomásulvétel céljából hátirati másolatban megküldöm.

Budapest, 1950. évi február hó 28-án

A miniszter rendeletéből:
Dr. Kardos László s. k.
ügyosztályvezető

A kiadmány hiteléül:
Simon R[ezső]
h. irodavezető

Géppel írt eredeti


Budapest, Hold u. 16.Tárgy: Orsz. Levéltár freskóival kapcsolatos intézkedések
Hiv. sz.: -

1612-11
1950. - VI. /2.

Előadó: Pogoni Karola

Az Országos Levéltár /I. Bécsi kapu tér 4./ falának freskóit a húszas években Dudits festőművész festette. A történelmi jelenteket ábrázoló képeken a Horthy-korszak vezető politikusainak alakjai is szerepelnek többé- kevésbé felismerhető módon /Klebelsberg, Bethlen István, Khuen-Héderváry, Apponyi Albert stb./ A tanyai iskoláztatás freskójának középpontjában maga Horthy Miklós és Klebelsberg Kuno állnak. Nem vitás, hogy a freskók mai formájukban nem maradhatnak a Levéltár falán. Eldöntendő volna azonban, hogy vajon maguk a teljes freskók, vagy csak a kifogásolt alakok kerüljenek-e lefestésre?
Felkérem ezért a Szövetséget, hogy a kérdés eldöntésére szakértői bizottságot kiküldeni és e célból az Országos Levéltár megbízott főigazgatójával, dr. Ember Győzővel /tel: 160-299/ közvetlen összeköttetésbe lépni szíveskedjék.
Felkérem továbbá arra, hogy a bizottság véleményes javaslatát hozzám megküldeni szíveskedjék.

Budapest, 1950. évi február hó 28-án.

A miniszter rendeletéből: dr. Kardos László s.k. ügyosztályvezető

A hivatalos másolat hiteléül:
Simon R[ezső]
h. irodavezető

Géppel írt egykorú másolat

Ezen a napon történt november 21.

1905

Megjelenik az "Annalen der Physik"-ben Albert Einstein negyedik dolgozata „Függ-e a test tehetetlensége az energiájától?” címmel, és benne...Tovább

1910

Megzületik Both Béla magyar rendező, színművész (Bacsó Péter "A tanú" című filmjében Bástya elvtárs alakítója) († 2002).

1916

I. Ferenc József, az Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója, osztrák császár, magyar és cseh király halála után IV. Károly lesz az utolsó...Tovább

1956

Romániába, Snagovba viszik Nagy Imrét és társait.

1956

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megakadályozza az Országos Munkástanács megalakulását.

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Személyes sorsok, egyéni életutak – II.

 

A történelem iránt érdeklődők körében egyre nagyobb figyelem övezi a személyes sorsok, az egyéni életpályák alakulását. Jogos elvárás, hogy a múltat kutató szakemberek – történészek, levéltárosok – ne csak a nagy társadalmi, gazdasági, politikai összefüggéseket vizsgálják, hanem emellett a „megélt történelem sokszínűségét” is bemutassák. Hiszen a kortársi tapasztalatok közvetítésével, egy-egy életút részletes megrajzolásával közelebb hozhatják a rég letűnt korszakokat, azok változatos mindennapjait. Az ún. „nagy személyiségek” életrajzai mellett a hétköznapi emberek sorsa is érdeklődésre tarthat számot. Izgalmas feladat nyomon követni, hogy a múltban ki miként cselekedett egy adott élethelyzetben, milyen döntéseket hozott, hogyan vélekedett egy bizonyos történelmi eseményről, vagy milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Mindenki a saját tapasztalatai alapján élte meg az ország sorsfordító pillanatait vagy hosszabb-rövidebb korszakait: a 20. századnál maradva például az első világháborút, az összeomlást, Trianont, a második világháborút, a holokausztot, a több évtizedes kommunista diktatúrát és szovjet megszállást, majd pedig a rendszerváltást s az azt követő éveket.

Az ArchívNet idei 3–4. számának témája: „Személyes sorsok, egyéni életutak”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: a 3-as szeptember 2-án, míg a 4-es október 15-én. A most megjelenő 4. számban egymástól teljesen eltérő személyes sorsokkal ismerkedhetünk meg. Első írásunk szerzője, Veres Emese-Gyöngyvér az első világháborús barcasági csángó hősök nyomait követve jutott el a bécsi hadtörténeti levéltárba, ahol ráakadt a nagyszebeni August von Spiess ezredes mindeddig ismeretlen, német nyelvű hadinaplóira. Ezekből közlünk most egy rövid, magyarra lefordított részt. Cseres Judit és Gergely Ferenc a több mint negyedszázada elhunyt Kossuth-díjas író, Cseres Tibor 1956-os naplójegyzeteit adja közre. Ezek hűen tükrözik az író akkori lelki állapotát, a forradalom és szabadságharc eseményeihez való viszonyát. Garadnai Zoltán és Illyés Mária forrásközlése egy másik neves író, Illyés Gyula François Mitterrand francia elnökkel való 1982. július 9-i négyszemközti találkozóját ismerteti francia források alapján. Az eddigieknél árnyaltabb megvilágításba helyezi a francia elnök ott elhangzott szavait, és bemutatja Illyés Gyula szerepét a magyar–francia kapcsolatok történetében. Zubovits Fedor, a legendás katona, feltaláló, diplomata, sport- és közéleti ember gazdag életpályájáról korábban már több írás is megjelent az ArchívNetben. Kazareczki Noémi ezúttal a huszárkapitány lovagias afférjait és peres ügyeit tárja az olvasó elé. Összeállításunkat Salga Kristóf zárja, aki egy régiségpiacon vásárolt könyv lapjai közül véletlenül előkerült két magánlevelet ismertet. Mindkettőt Magyarországról kitelepített németek írták szigetcsépi ismerőseiknek 1948-ban. E levelek is tanúsítják, hogy a hazájukból elűzött németek nem szakították meg a kapcsolatot Magyarországgal, és továbbra is összeköttetésben maradtak korábbi jó ismerőseikkel, barátaikkal.

Budapest, 2019. október 15.

A szerkesztők