Meszeljünk vagy ne?

A Magyar Országos Levéltár freskóinak sorsa az ötvenes években

„Megvizsgáltuk az Országos Levéltár lépcsőházi falfestményeit. A festményekkel kapcsolatban a következő a javaslatunk. A földszinten, az első és harmadik emeleten lévő körképek többek közt a Horthy-rezsim letűnt politikusait helyezik igazi történelmi értékeink alakjai közé. Ezeknek a képeknek a beállítása különben is történelmileg hamis, álpátosszal telített és a letűnt uralkodó réteg pöffeszkedő álhumanista szellemét sugározza. […] a fentiek alapján az épület restaurálásakor új, politikailag és művészetileg megfelelő falképeket fessenek a népi demokráciának szellemében.”

Az Országos Levéltár főigazgatójának levelei az épület freskóinak lefestése tárgyában

Tárgy: Országos Levéltár freskóinak
átfestése t[árgy]ban árajánlatot kérünk.

Pro domo:

Az intézet folyosóin lévő freskók átfestésével kapcsolatban kapott utasítás értelmében érintkezésbe léptem Kapossy Jánossal. Kapossy János a kérdés egyik legjobb magyar szaktekintélyéhez a Műemlékek Országos Bizottságánál szolgálatot teljesítő dr. Gerő László építészmérnökhöz utasított. Dr. Gerő Lászlóval telefonbeszélgetést folytattam, ő a freskók átfestésével kapcsolatban azt javasolja, hogy a jelenleg freskókkal díszített falfelületek, valamint a gótikus bordázat két tónusú, de egyszínű festést kapjon éspedig a bordázatra vonatkozólag világos pergámen színt a falfelületre pedig sötétebb pergámen színt hozott javaslatba. Javasolta még, hogy a falfelületen a pergámen színek nyerseségét kétszínű spricceléssel /zöld és szépiás-földes-barna/ enyhítsük. Arra a kérdésemre, hogy ezt a munkát melyik céggel lehetne elvégeztetni a Beszédes Ottó és fiai festőcéget ajánlotta, mint amely cég ilyen természetű munkákkal már foglalkozott és azokat a Műemlékek Országos Bizottsága megelégedésére végezte el. A fentiek alapján előadó javasolja nevezett cégnek ajánlattételre való felhívását.

Budapest, 1950. április 21.

Pro domo

A gazdasági hivatal kérjen haladéktalanul árajánlatot a folyosók vakolására és meszelésére, a szárnyrészek meszelésére, a középső résznek az architekturának megfelelő 3 tónusú átfestésére és a színes ablaküvegek kicserélésére, valamint a 34/a sz. szoba kettéosztása és tölgyfa kijárati ajtó készítésére. Érdeklődje meg egyidejűleg a VKM-ban, vajon a határozat a 35. sz. szoba falképeinek lefestésére is vonatkozik-e. Ha igen, erre a munkára is kérjen ajánlatot. (felelős: Szabó J[ózsef])

Pro domo
Beszédes Ottó és Fiai cég
Budapest
XIV. Róna u. 189.

Felkérem a céget, hogy az Országos Levéltár /Budapest, I. Bécsi kapu tér 2./ épületében lévő falfreskók lefestésének munkálataira az Országos Levéltár vezetőségéhez címzett ajánlatát szíveskedjék beadni.

Budapest, 1950. április 21.Szabó [József]
Ember Gy[őző]

Géppel írt emlékeztetők és levéltervezet


 Pro domo

A költségvetéssel kapcsolatban 1950. V. 22-én szóbeli tárgyalást folytattam Szabolcska ügyosztályvezetővel a VKM VI. sz. ügyosztályán. Előadtam a kérelmünket. Szabolcska ügyosztályvezető hozzájárult ahhoz, hogy a szükséges összeg kb. 30 000 Ft. részünkre kiutaltassék, ha a költségvetési részlegből Paner Jenő hozzájárul.
Panerrel beszéltem, ő szombat tájékán tud részletes felvilágosítást adni.

Budapest, 1950. V. 23. /Szabó/

Palka József céget ajánlattételre felhívtam VI. 6-án (Üvegezési munkák)
Budapest, 1950. VI. 6. /Szabó/

Kézzel írt emlékeztető

Ezen a napon történt december 13.

1903

Megalakult Debrecenben a Bethlen Gábor Kör, amely az 1920-as évektől a Turullal „szemben álló egyetemi hallgatók gyűjtőhelye” lett.

1915

Az első világháború keleti frontján osztrák–magyar és német csapatok elfoglalják Grodno erődjét

1937

A japán csapatok elfoglalják Nanjing (Nanking) kínai várost. Kezdetét veszi a hat hétig tartó mészárlás, amikor 25000 lakost ölnek meg

1941

Magyarország hadat üzen az Amerikai Egyesült Államoknak

1966

Az amerikai hadsereg megkezdi Hanoi bombázását

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Földkérdés, paraszti társadalom – I.

„Parasztság és magyarság a történelem ábráján gyökeresen egybefonódott” – írta a Magyar Országos Levéltár egykori munkatársa, Szabó István történész egyik tanulmányában. A magyar népi mozgalom képviselőihez hasonlóan ő is úgy vélte, hogy a parasztság felemelése, helyzetének gyökeres javítása nélkül nem lehet megteremteni az új Magyarországot. A magyarság jövője attól függ – állapította meg –, hogy mennyire sikerül a parasztságot „nemcsak formailag, de kultúrában, szellemben a nemzet tagjává tenni, sőt annak vezetését kezébe adni”.

A parasztság évszázadokon át a magyar társadalom legkiszolgáltatottabb rétege volt. Történetének egyik meghatározó vonását a földéhség képezte: nagyon sokan még az 1848-as jobbágyfelszabadítást követően sem jutottak saját földhöz. Vágyálom maradt Németh László Kert-Magyarországról alkotott szép elképzelése, mely szerint a társadalmi kiegyenlítődés jegyében jól gazdálkodó kisbirtokok, tökéletesen ápolt kertek ezrei lepik el az országot, és ezáltal új kultúrtáj jelenik meg. A valóságban ennek pont az ellenkezője következett be a két világháború közötti időszakban. Amint azt Kovács Imre is megírta 1937-ben megjelent, nagy visszhangot – és a hatalom éles tiltakozását – kiváltó szociográfiájában (A néma forradalom), a korabeli agrárlakosság 40%-a nem rendelkezett földtulajdonnal. Az öt kataszteri holdon aluli törpebirtokosokkal, a bérlőkkel és a mezőgazdasági munkásokkal együtt számuk elérte a hárommilliót. A hárommillió agrárproletár a mezőgazdasággal foglalkozók több mint kétharmadát, az egész magyar társadalom mintegy harmadát tette ki. „Magyarország – proletárország” – vonta le keserű következtetését Kovács Imre.

A második világháború befejezését követően úgy tűnt, reális esély van a krónikus földéhség csillapítására. Az 1945-ös földreform során elkobozták a nagyobb birtokokat, és csaknem 650 ezer embert juttattak több mint hárommillió kataszteri holdhoz. Ez a kisgazdaságok számára kedvező időszak azonban igen rövidnek bizonyult, mivel nemsokára megindult a „téeszesítés” folyamata, és az új földtulajdonosokat néhány év leforgása alatt szovjet típusú termelőszövetkezetekbe kényszerítették. Tömegessé vált a földtől való menekülés, a hagyományos paraszti társadalom és életforma pedig eltűnt.

Az ArchívNet idei 5–6. számának témája: „Földkérdés, paraszti társadalom”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: az 5-ös december 6-án, míg a 6-os ugyanezen hónap 20-án. A most megjelenő 5. szám első írásának szerzője, Makó Imre az első világháború, az 1918–1919-es forradalmak és az idegen megszállás paraszti társadalomra gyakorolt hatását mutatja be Hódmezővásárhely példáján. Szakál Imre a csehszlovák kormányok két világháború közötti kárpátaljai telepítési politikáját szemlélteti, míg Bartha Ákos – szintén a két világháború közötti időszak vonatkozásában – a földreform és zsidókérdés összefüggéseit taglalja. Balázs Gábor az 1945-ös földreformot és ennek kapcsán az Országos Földhivatal tárgyalótanácsainak működését elemzi, Varga Zsuzsa pedig a kollektivizálás előestéjén, 1949-ben keletkezett, a paraszti társadalomról szóló izgalmas rendőrségi „pillanatfelvételt” közöl.

 

Budapest, 2019. december 6.

A szerkesztők