Meszeljünk vagy ne?

A Magyar Országos Levéltár freskóinak sorsa az ötvenes években

„Megvizsgáltuk az Országos Levéltár lépcsőházi falfestményeit. A festményekkel kapcsolatban a következő a javaslatunk. A földszinten, az első és harmadik emeleten lévő körképek többek közt a Horthy-rezsim letűnt politikusait helyezik igazi történelmi értékeink alakjai közé. Ezeknek a képeknek a beállítása különben is történelmileg hamis, álpátosszal telített és a letűnt uralkodó réteg pöffeszkedő álhumanista szellemét sugározza. […] a fentiek alapján az épület restaurálásakor új, politikailag és művészetileg megfelelő falképeket fessenek a népi demokráciának szellemében.”

 

A VKM és a levéltár levélváltása póthitel engedélyezéséről

Magyar Országos Levéltár
Budapest, I. Bécsi kapu tér 4.
Telefon: 160-299
480/1950. O. L. sz.
Tárgy: Az Országos Levéltár freskói
Hiv. sz.:1612-11/1950-VI. 2.
Mell.:4 db. Költségvetés és ajánlat

Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium
VI. ügyosztály
Budapest

A fenti tárgyban hozzám intézett rendeletre javaslatomat a következőkben teszem meg:

A freskók egyszerű lefestéssel eltávolítandók, a lefestés után mind a lépcsőház, mind pedig a lépcsőházi előterek az épület architekturájának megfelelően három tónusban átfestendők lennének. A freskók lefestése előtt a lépcsőház háborús sérült falazatát is helyre kell állíttatni.
A felsorolt munkálatok összköltsége a csatolt ajánlatok szerint 30.967.53 Forint.
Kérem a minisztériumot, hogy javaslatommal kapcsolatban elfoglalt álláspontját velem közölni szíveskedjék. Már itt jelentenem kell, hogy a fent felsorolt munkák elvégzésére Intézetünknek költségvetési fedezete nincs és a minisztérium igenlő álláspontja esetén a munkák elvégzésére póthitelt kell kérnem.

Budapest, 1950. június hó 26.Szabó [József]
Ember Gy[őző]

Géppel írt eredeti


Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium
Budapest, V. Hold u. 16.

Tárgy:

Hiv. sz: -
Melléklet: -
Országos Levéltár freskóinak
eltávolítása

1612-11 1950. VI. 2. szám

Fenti tárgyban hozzám terjesztett javaslatát helyesnek tartom. Kérem, hogy a freskók eltávolítására a legsürgősebben tegye meg a szükséges intézkedéseket a javasolt módon, hogy az Országos Levéltár falait borító reakciós történelmi szemléletű freskók mielőbb eltűnjenek.

Budapest, 1950. július hó 7-én

 A miniszter rendeletéből:
Szabolcska Ferenc s.k.
ügyosztályvezető

A kiadmány hiteléül:
Simon R[ezső]
segédhivatalvezető

Magyar Országos Levéltár
Budapest
I. Bécsi kapu tér 4.

Géppel írt eredeti


Pro domo

VKM VI. Pénzügyi Osztály

A fenti tárgyban hozzám intézett rendeletükre kérem, hogy a hivatkozott freskók és színes ablaküvegek eltávolításához szükséges 30 970 Forintot póthitel útján való biztosítására a szükséges intézkedéseket megtenni szíveskedjék.

A 151. alrovaton rendelkezésre bocsátott hitel63 200.-Ft
engedélyezett póthitel6000.- Ft
kért póthitel30 970.- Ft
A 151. alrovat módosított összege100 170.- Ft
A 151. alrovaton eddig felhasznált hitel18 264.- Ft
151. alrovaton eddig vállalt kötelezettség összege45 500.- Ft

A kért póthitel szükségességét indokolja, hogy az Intézet lépcsőházának falát Dudits Andor által festett olyan faliképek borítják, amelyeken a Horthy korszak vezető politikusainak alakjai is szerepelnek /Klebelsberg, Bethlen István, Khuen-Héderváry, Apponyi, stb. /A tanyai iskoláztatás falképének középpontjában maga Horthy Miklós és Klebelsberg Kuno állanak. A freskók eltávolítását a minisztérium fent hivatkozott szám alatt elrendelte. A freskók eltávolítása előtt helyre kell állíttatni a lépcsőház megsérült falát, hogy a freskók lefestésével egyidejűleg a lépcsőház végleges lefestése megtörténhessék.
Az Országos Levéltár freskóinak eltávolításával egyidejűleg gondoskodni kell a feudális múltra utaló színes üvegablakok leszereléséről és újra való ablakozásáról.
A csatolt ajánlatok szerint a fenti munkák összesen 30 967 53 Forint költséget jelentenek.

Budapest, 1950 VII. 13.Szabó [József]Ember Gy[őző]

Kézzel írt levéltervezet javításokkal


Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium
Budapest, V. Hold u. 16.

 Tárgy: Póthitelről, hitelelőrehozásról
értesítés
Hiv. sz: -
Melléklet: -

U 38. szám
Előadó: Bottyán László

Értesítem, hogy a Pénzügyminiszter 1017-Hiv.-19/950. I. a. számú rendeletével a 151. számú karbantartás elnevezésű számlán 30 300 Ft. Póthitelt nyitott meg.
Póthitel rendeltetése:
Az Intézet falát borító képek eltávolítási költségei

Az engedélyezett póthitelt a Pénzügyminiszter az alábbi ütemezés szerint bocsátja rendelkezésre: IX. hóra 10 000 Ft.

Országos Levéltár
Budapest, Bécsi kapu tér 2.

- 2 -

A póthitel megtakarítandó:

Az engedélyezett póthitel csak az engedélyezett célra használható fel.
Felhívom, hogy az itt közölt póthitelt nyilvántartásaiban jegyezze fel és a szükséges intézkedést tegye meg.

Budapest, 1950 évi október hó 3-án

Bottyán László

Formanyomtatvány, kézírásos kiegészítésekkel

Ezen a napon történt december 07.

1916

Az Osztrák–Magyar Monarchia és a Német Császárság csapatai elfoglalják Bukarestet.

1917

Az Egyesült Államok hadat üzen az Osztrák–Magyar Monarchiának.

1926

Az Electrolux szabadalmaztatja a gázzal működő hűtőszekrényt.

1929

Új alkotmányt hirdetnek ki Ausztriában.

1930

Horthy Miklós kormányzó felavatta a margitszigeti Nemzeti Sport-uszodát.

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Földkérdés, paraszti társadalom – I.

„Parasztság és magyarság a történelem ábráján gyökeresen egybefonódott” – írta a Magyar Országos Levéltár egykori munkatársa, Szabó István történész egyik tanulmányában. A magyar népi mozgalom képviselőihez hasonlóan ő is úgy vélte, hogy a parasztság felemelése, helyzetének gyökeres javítása nélkül nem lehet megteremteni az új Magyarországot. A magyarság jövője attól függ – állapította meg –, hogy mennyire sikerül a parasztságot „nemcsak formailag, de kultúrában, szellemben a nemzet tagjává tenni, sőt annak vezetését kezébe adni”.

A parasztság évszázadokon át a magyar társadalom legkiszolgáltatottabb rétege volt. Történetének egyik meghatározó vonását a földéhség képezte: nagyon sokan még az 1848-as jobbágyfelszabadítást követően sem jutottak saját földhöz. Vágyálom maradt Németh László Kert-Magyarországról alkotott szép elképzelése, mely szerint a társadalmi kiegyenlítődés jegyében jól gazdálkodó kisbirtokok, tökéletesen ápolt kertek ezrei lepik el az országot, és ezáltal új kultúrtáj jelenik meg. A valóságban ennek pont az ellenkezője következett be a két világháború közötti időszakban. Amint azt Kovács Imre is megírta 1937-ben megjelent, nagy visszhangot – és a hatalom éles tiltakozását – kiváltó szociográfiájában (A néma forradalom), a korabeli agrárlakosság 40%-a nem rendelkezett földtulajdonnal. Az öt kataszteri holdon aluli törpebirtokosokkal, a bérlőkkel és a mezőgazdasági munkásokkal együtt számuk elérte a hárommilliót. A hárommillió agrárproletár a mezőgazdasággal foglalkozók több mint kétharmadát, az egész magyar társadalom mintegy harmadát tette ki. „Magyarország – proletárország” – vonta le keserű következtetését Kovács Imre.

A második világháború befejezését követően úgy tűnt, reális esély van a krónikus földéhség csillapítására. Az 1945-ös földreform során elkobozták a nagyobb birtokokat, és csaknem 650 ezer embert juttattak több mint hárommillió kataszteri holdhoz. Ez a kisgazdaságok számára kedvező időszak azonban igen rövidnek bizonyult, mivel nemsokára megindult a „téeszesítés” folyamata, és az új földtulajdonosokat néhány év leforgása alatt szovjet típusú termelőszövetkezetekbe kényszerítették. Tömegessé vált a földtől való menekülés, a hagyományos paraszti társadalom és életforma pedig eltűnt.

Az ArchívNet idei 5–6. számának témája: „Földkérdés, paraszti társadalom”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: az 5-ös december 6-án, míg a 6-os ugyanezen hónap 20-án. A most megjelenő 5. szám első írásának szerzője, Makó Imre az első világháború, az 1918–1919-es forradalmak és az idegen megszállás paraszti társadalomra gyakorolt hatását mutatja be Hódmezővásárhely példáján. Szakál Imre a csehszlovák kormányok két világháború közötti kárpátaljai telepítési politikáját szemlélteti, míg Bartha Ákos – szintén a két világháború közötti időszak vonatkozásában – a földreform és zsidókérdés összefüggéseit taglalja. Balázs Gábor az 1945-ös földreformot és ennek kapcsán az Országos Földhivatal tárgyalótanácsainak működését elemzi, Varga Zsuzsa pedig a kollektivizálás előestéjén, 1949-ben keletkezett, a paraszti társadalomról szóló izgalmas rendőrségi „pillanatfelvételt” közöl.

 

Budapest, 2019. december 6.

A szerkesztők