Hibaüzenet

  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).
  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).

Fazakas György naplója Budapest ostromáról

„Mára virradó éjjel rendkívül erős tüzérségi becsapódások voltak. Sztalinorgona is lőtt. A házban rengeteg ablak betört. A mi ablakunk jól tartott, csak az üveg repedt meg. A p. németek felrobbantották a lakásom előtti ágyúkat. Az ablak keretestül kiesett, az ajtó zárja is tönkrement. Egy láda az utcára kiesett. Most már az utcáról be lehet lépni a lakásba. Sándor tegnap még átmentett egy pár dolgot egy ládában. A konyha, ahol lakunk a külső bejárati ajtónál sérült meg. Egy szilánk a falat átütötte, a ládák védtek meg. A csendőrök és a nyilasok az éjjel elmentek a Várba.”

1945. II. 1.

Ma megérkezett Józsiéktól fehér lepedőben egy ember. Levelet hozott tőlük. Kenyeret és lisztet kértek. Cinci 2 kg lisztet és kenyeret küldött. Ugyanis tegnap 7 deci boromat elcseréltük egy tábornokkal 4 kg lisztre.

Írtunk levelet Józsiéknak. Utána Mucusék küldtek 1 kg lisztet, 2 üveg paradicsomot és lekvárt. Viszonzásul grízt és cukrot küldtünk.

Ma olvastuk a rendelkezést, hogy ezentúl nem lehet kenyeret kapni, csak gyermekek 12 év alatt, betegek és terhes nők részére. Sándor szerzett igazolásokat.

Ma eljött egy új orvos, a Bocskai útról. Átkötötte a sebet, semmit nem fogadott el.

Kenyeret ma sem kaptunk, pedig

akart hozni.

 

1945. II. 2.

Ma Gyertyaszentelő napja. Kenyeret nem kapott ismét Linus. Elég csend volt.

ebédet küldtek át. Cinci igen rossz kedvű volt. Kaptunk 1 kg lóhúst, azt ettük este pörköltnek.

Cinci kenyeret sütött, fél kg-t. Sándornak dolgozni kell menni este 7-kor. Szerencsére izgalmas várakozás után hazajött. Elengedték

és egy ismerős hölgy révén.

Elég csend volt.

 

1945. II. 3.

Ma végre Sándorék kaptak 1 kg kenyeret. Húst nem. Csendes délelőtt van. A nyilasok elvitték a házból

.

kokszot szereztek az egyetemről.

Délután

hozott két üveg paradicsomot, 3 kg borsót és 1 kg lisztet.

A nyilasok 50 kg lisztet vittek el.

 

1945. II. 4.

Ma vasárnap van. Rendkívül erős tüzérségi tűz volt reggel. Utána fél 9-től 5-ig állandó repülőtevékenység. Igen erős bombázások, megsérült a nyilas párt helyisége. Még éjjel is géppuskáztak a repülők.

Délután fél 5-kor igen erős aknatűz volt. Több becsapódás a lakásunk közelében. Egy akna a bejárati kapu elé esett. A még ép egyetlen ablak betört. Én megijedtem és levitettem magam az óvóhelyre. Nagyon hideg volt. 7-kor ismét feljöttünk. Sándor megcsinálta az ablakot. Nagyon el vagyok keseredve. Az orvos átkötötte a sebemet.

 

1945. II. 5.

Ma is ablakokat csináltunk. Az előszobát, és rendbe rakjuk a szobát.

Az óvóhely vészkijáratát áttörték a katonák, minden holminkat fel kellett hozni.

Újra csomagolt Sándor. Most minden a lakásban van.

Az idejáró ember hozott kb. 100 cigarettát.

Ma is erős tüzérségi tűz volt. Dél felé abba maradt. A helyzet nagyon reménytelen. Nagyon el vagyok keseredve. Alig várom, hogy már vége legyen.

 

1945. II. 6.

Ma éjjel 5 ágyút hoztak a németek az utcánkba. Már éjjel nem aludtunk, úgy elkeserített. Ezentúl itt is fognak bombázni.

Délelőtt próbáltunk beszélni Faludiékkal, hogy a [olvashatatlan] konyhába

. Nekik ott van a csomagjuk. Nagyon reménytelen, hogy megkapjuk.

Délben volt néhány erősebb aknabecsapódás. Különben csendes volt a nap.

Cinci sírt elkeseredésében. Ma borotválkoztunk, és mosdottunk.

 

1945. II. 7.

Ma elhatároztuk, hogy átköltözünk a [olvashatatlan] féle lakásba. Faludiék csomagjai voltak ott. Nehezen teljesítették kérésünket, de a végén mégis hajlandók voltak.

Délben egy órától igen erős aknabecsapódások kezdődtek el.

Több akna közvetlenül a lakásunk elé esett. Újra betört a kisablak, az ablak kerete is jobban kilazult a tok [!].

Végre 5 óra körül át lehetett jönni a [olvashatatlan] konyhába. Életveszélyes volt a lakásunkban tartózkodni.

Az aknabecsapódások folyton tartottak, egész éjjel.

Örültünk az új helyen, és ha szűken is, de jól aludtunk.

 

1945. II. 8.

Reggel elég csend volt. Sándornak sírt kellett ásni, az egyik német hölgy meghalt. [Aki elrendelte a sírásást,] nagy patáliát rendezett, hogy ő reggel 8-ra rendelte, hogy a sír készen

Egy német csapat parancsnokot is idehívott, hogy verje el a kijelölteket.

9-kor a konyha ablaka is betört. Sándor csupa törmelék volt. Az udvaron ásott, és ráhullott a tégla törmeléke. 11-ig az ablakot csinálták. Utána Sándor sírt ásott.

Az ebéd alig akart megfőni. A kályha nem megfelelő. Délután a kis kályhát állítottuk be, ezen valamivel jobban főtt a vacsora.

Este 7-kor megint munkára kellett menni. Csak hárman mentek, erős aknatűzben. Sándort

hazaengedte. Éjjel igen erős géppuska és aknatűz volt. koraszülése volt. Cinci is segített. Orvos nem jött el.

Alig aludtam valamit, nagyon nyugtalan voltam, s kilátástalannak látom a helyzet. Soha nem lesz vége.

 

1945. II. 9.

Ma Sándor volt kenyérért. Utána megtörtént a temetés. Nagyon gyengének érzem magamat. Délelőtt csend volt. Újabb alakulatok telepedtek le a

.

Az ebéd igen nehezen akart főni. A kályha nem tudom be fog-e válni. Ma szép idő van. Időként aknatűz hallatszott, de elég ritkán. Éjjel is elég csend volt, csak reggel volt erős tüzérségi és gyalogsági tűz. Ma kaptunk egy mázsa fát a

.

A kályhát ismét visszacseréltük. Este olvastuk a

című újság 8. számát. Kiadja a Dienststelle pp. Azt írja, hogy a felmentő csapatok elérték Zámolyt és .

 

1945. II. 10.

Reggel erős tűz volt. De fél 9-kor lecsökkent.

szerint az oroszok elérték a Budaörsi utat. A kapunknál torlaszt kezdenek építeni a csendőrök.

Az ebéd nagyszerűen főtt meg. Borsóleves volt.

volt húsért, de nem kapott. Időnként aknabecsapódások észlelhetők. Egyébként elég nyugalom van.

Délután Sándor kapott egy „Kitartás" című lapot.

Elég nyugodtan telt el a nap. Éjjel igen erős tüzérségi tűz volt.

 

1945. II. 11.

Mára virradó éjjel rendkívül erős tüzérségi becsapódások voltak.

[!] is lőtt. A házban rengeteg ablak betört. A mi ablakunk jól tartott, csak az üveg repedt meg.

A p. németek felrobbantották a lakásom előtti ágyúkat. Az ablak keretestül kiesett, az ajtó zárja is tönkrement. Egy láda az utcára kiesett. Most már az utcáról be lehet lépni a lakásba. Sándor tegnap még átmentett egy pár dolgot egy ládában.

A konyha, ahol lakunk a külső bejárati ajtónál sérült meg. Egy szilánk a falat átütötte, a ládák védtek meg. A csendőrök és a nyilasok az éjjel elmentek a Várba. Minden erő visszaszorult, csak a fronton levők és a tüzérség maradt meg a Körtéren. Ez kb. feladást jelent.

Csiszárnéék megtalálták a csendőrök itt hagyott élelmiszerét. Elég sok mindent kaptunk. Egy fazék grízt, krumplit, két kg zsírt, szárított krumplit, cukrot és kb. 5 kg babot. Nagyon örültünk neki. Cinci jó ebédet főzött, babot és krumplit, cukrot is ettünk egy pár kanállal. Ebéd közben kitört az ablak. Az oroszok erősen aknáznak. Részünkről erős géppuskatűz szól és a körtéri ágyú.

Délben szünetelt a tűz. Negyed 2-kor

jött be, hogy mi lesz, itt vannak az oroszok. A ház előtt gyűjtötték össze a magyar katonákat. Teljes csend van, a lövések megszűntek. Orosz hangok hallatszanak az utcáról. Cinci, de mi is igen izgatottak vagyunk. Nem megy ki senki a lakásból. Délután a házba is bejöttek, órákat vittek el.

Elhatároztuk, hogy felköltözünk a Nágel-lakásba. Sándor ott dolgozott, és akkor jött oda egy orosz, és elvitte az óráját.

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt augusztus 24.

1927

Klebelsberg Kuno vallás-és közoktatásügyi miniszter 1927. augusztus 24-én megjelent (63 000. számú) miniszteri rendeletével szabályozta a...Tovább

1931

Károlyi Gyula miniszterelnök alakít kormányt.

1988

Pécsett megszületett az első magyar lombikbébi.

1989

Tízezer fiatalt vártak a a francia fővárosba a világ sok országából, köztük Magyarországról is a „Párizs 1989” elnevezésű nagyszabású...Tovább

1991

Ukrajna elszakad a Szovjetuniótól, és kikiáltja függetlenségét.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Rendszerváltás, 1989–1990
 

„Kérlek, ez egy új török hódoltság… Addig tart, amíg a Szovjetunió tart!” – mondta a szovjet megszállás nyomán előállt magyarországi helyzetről Szekfű Gyula történész, moszkvai követ 1946 karácsonyán régi ismerősének, Kovács Imre népi írónak. Jóslata szerencsére csak részben vált be: a szovjet uralom nem 150, hanem „csak” 45 évig tartott, ugyanakkor Moszkva hegemóniájának megszűnése valóban mélyreható politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális változásokat idézett elő nemcsak Magyarországon, hanem a térség többi államában is.

Az 1989–1990-ben végbement rendszerváltás vagy rendszerváltozás mindenekelőtt azt jelentette, hogy az addigi egypárti diktatúrát a politikai pluralizmus, pontosabban a parlamenti demokrácia, a központi tervgazdálkodást a piaci szabad verseny, a marxista ideológia egyeduralmát pedig a szellemi sokszínűség váltotta fel. 

Az átmenet egyik előfeltétele a szovjet csapatok kivonása volt. Mihail Gorbacsov, a reformer pártfőtitkár a szovjet haderőnek a térségből való részleges kivonására már 1988 decemberében, az ENSZ New York-i közgyűlésén ígéretet tett, és 1989. április 25-én valóban elindult haza az első szovjet alakulat. Ez összhangban állt a társadalom túlnyomó többségének akaratával: a Budapesten, 1989. március 15-én megtartott több tízezres tüntetésen Cserhalmi György színész olvasta fel a 12 pontban összefoglalt ellenzéki állásfoglalást, amely többek között a semleges, független Magyarország megteremtését és a szovjet csapatok teljes kivonását követelte.

A rendszerváltást leginkább meghatározó események közé tartozott két „politikai” temetés: 1989. június 16-án, 31 évvel a kivégzés után temették Nagy Imrét, Gimes Miklóst, Losonczy Gézát, Maléter Pált, Szilágyi Józsefet és az 1956-os forradalom névtelen mártírjait, néhány héttel később, július 14-én pedig Kádár Jánost, akivel együtt a róla elnevezett korszak is a múlté lett. Két fontos jogi aktust is meg kell említenünk: a korábbi állampárt, az MSZMP megszüntetését az 1989. október 6–8-án tartott kongresszuson, valamint a Magyar Köztársaság kikiáltását október 23-án. 

A rendszerváltást az 1990 márciusában lebonyolított első szabad országgyűlési választás, és az ugyanazon év őszén megtartott önkormányzati választás zárta le. Az utolsó szovjet katona Záhonynál, 1991. június 19-én hagyta el Magyarországot.

 Az ArchívNet idei 2. számában két írás foglalkozik a rendszerváltással: Jobst Ágnes az állambiztonsági szervek körében végbement rendszerváltást vizsgálja, Garadnai Zoltán pedig a korabeli magyar külpolitika változásait láttatja francia szemszögből. Az összeállítás másik két dokumentumközlése a magyar feminista mozgalom történetével, illetve 1949-ben Magyarországra került görög menekültek sorsával foglalkozik.

 

Budapest, 2019. június 28.

 

A szerkesztők