Fazakas György naplója Budapest ostromáról

„Mára virradó éjjel rendkívül erős tüzérségi becsapódások voltak. Sztalinorgona is lőtt. A házban rengeteg ablak betört. A mi ablakunk jól tartott, csak az üveg repedt meg. A p. németek felrobbantották a lakásom előtti ágyúkat. Az ablak keretestül kiesett, az ajtó zárja is tönkrement. Egy láda az utcára kiesett. Most már az utcáról be lehet lépni a lakásba. Sándor tegnap még átmentett egy pár dolgot egy ládában. A konyha, ahol lakunk a külső bejárati ajtónál sérült meg. Egy szilánk a falat átütötte, a ládák védtek meg. A csendőrök és a nyilasok az éjjel elmentek a Várba.”

1945. II. 1.

Ma megérkezett Józsiéktól fehér lepedőben egy ember. Levelet hozott tőlük. Kenyeret és lisztet kértek. Cinci 2 kg lisztet és kenyeret küldött. Ugyanis tegnap 7 deci boromat elcseréltük egy tábornokkal 4 kg lisztre.

Írtunk levelet Józsiéknak. Utána Mucusék küldtek 1 kg lisztet, 2 üveg paradicsomot és lekvárt. Viszonzásul grízt és cukrot küldtünk.

Ma olvastuk a rendelkezést, hogy ezentúl nem lehet kenyeret kapni, csak gyermekek 12 év alatt, betegek és terhes nők részére. Sándor szerzett igazolásokat.

Ma eljött egy új orvos, a Bocskai útról. Átkötötte a sebet, semmit nem fogadott el.

Kenyeret ma sem kaptunk, pedig

akart hozni.

 

1945. II. 2.

Ma Gyertyaszentelő napja. Kenyeret nem kapott ismét Linus. Elég csend volt.

ebédet küldtek át. Cinci igen rossz kedvű volt. Kaptunk 1 kg lóhúst, azt ettük este pörköltnek.

Cinci kenyeret sütött, fél kg-t. Sándornak dolgozni kell menni este 7-kor. Szerencsére izgalmas várakozás után hazajött. Elengedték

és egy ismerős hölgy révén.

Elég csend volt.

 

1945. II. 3.

Ma végre Sándorék kaptak 1 kg kenyeret. Húst nem. Csendes délelőtt van. A nyilasok elvitték a házból

.

kokszot szereztek az egyetemről.

Délután

hozott két üveg paradicsomot, 3 kg borsót és 1 kg lisztet.

A nyilasok 50 kg lisztet vittek el.

 

1945. II. 4.

Ma vasárnap van. Rendkívül erős tüzérségi tűz volt reggel. Utána fél 9-től 5-ig állandó repülőtevékenység. Igen erős bombázások, megsérült a nyilas párt helyisége. Még éjjel is géppuskáztak a repülők.

Délután fél 5-kor igen erős aknatűz volt. Több becsapódás a lakásunk közelében. Egy akna a bejárati kapu elé esett. A még ép egyetlen ablak betört. Én megijedtem és levitettem magam az óvóhelyre. Nagyon hideg volt. 7-kor ismét feljöttünk. Sándor megcsinálta az ablakot. Nagyon el vagyok keseredve. Az orvos átkötötte a sebemet.

 

1945. II. 5.

Ma is ablakokat csináltunk. Az előszobát, és rendbe rakjuk a szobát.

Az óvóhely vészkijáratát áttörték a katonák, minden holminkat fel kellett hozni.

Újra csomagolt Sándor. Most minden a lakásban van.

Az idejáró ember hozott kb. 100 cigarettát.

Ma is erős tüzérségi tűz volt. Dél felé abba maradt. A helyzet nagyon reménytelen. Nagyon el vagyok keseredve. Alig várom, hogy már vége legyen.

 

1945. II. 6.

Ma éjjel 5 ágyút hoztak a németek az utcánkba. Már éjjel nem aludtunk, úgy elkeserített. Ezentúl itt is fognak bombázni.

Délelőtt próbáltunk beszélni Faludiékkal, hogy a [olvashatatlan] konyhába

. Nekik ott van a csomagjuk. Nagyon reménytelen, hogy megkapjuk.

Délben volt néhány erősebb aknabecsapódás. Különben csendes volt a nap.

Cinci sírt elkeseredésében. Ma borotválkoztunk, és mosdottunk.

 

1945. II. 7.

Ma elhatároztuk, hogy átköltözünk a [olvashatatlan] féle lakásba. Faludiék csomagjai voltak ott. Nehezen teljesítették kérésünket, de a végén mégis hajlandók voltak.

Délben egy órától igen erős aknabecsapódások kezdődtek el.

Több akna közvetlenül a lakásunk elé esett. Újra betört a kisablak, az ablak kerete is jobban kilazult a tok [!].

Végre 5 óra körül át lehetett jönni a [olvashatatlan] konyhába. Életveszélyes volt a lakásunkban tartózkodni.

Az aknabecsapódások folyton tartottak, egész éjjel.

Örültünk az új helyen, és ha szűken is, de jól aludtunk.

 

1945. II. 8.

Reggel elég csend volt. Sándornak sírt kellett ásni, az egyik német hölgy meghalt. [Aki elrendelte a sírásást,] nagy patáliát rendezett, hogy ő reggel 8-ra rendelte, hogy a sír készen

Egy német csapat parancsnokot is idehívott, hogy verje el a kijelölteket.

9-kor a konyha ablaka is betört. Sándor csupa törmelék volt. Az udvaron ásott, és ráhullott a tégla törmeléke. 11-ig az ablakot csinálták. Utána Sándor sírt ásott.

Az ebéd alig akart megfőni. A kályha nem megfelelő. Délután a kis kályhát állítottuk be, ezen valamivel jobban főtt a vacsora.

Este 7-kor megint munkára kellett menni. Csak hárman mentek, erős aknatűzben. Sándort

hazaengedte. Éjjel igen erős géppuska és aknatűz volt. koraszülése volt. Cinci is segített. Orvos nem jött el.

Alig aludtam valamit, nagyon nyugtalan voltam, s kilátástalannak látom a helyzet. Soha nem lesz vége.

 

1945. II. 9.

Ma Sándor volt kenyérért. Utána megtörtént a temetés. Nagyon gyengének érzem magamat. Délelőtt csend volt. Újabb alakulatok telepedtek le a

.

Az ebéd igen nehezen akart főni. A kályha nem tudom be fog-e válni. Ma szép idő van. Időként aknatűz hallatszott, de elég ritkán. Éjjel is elég csend volt, csak reggel volt erős tüzérségi és gyalogsági tűz. Ma kaptunk egy mázsa fát a

.

A kályhát ismét visszacseréltük. Este olvastuk a

című újság 8. számát. Kiadja a Dienststelle pp. Azt írja, hogy a felmentő csapatok elérték Zámolyt és .

 

1945. II. 10.

Reggel erős tűz volt. De fél 9-kor lecsökkent.

szerint az oroszok elérték a Budaörsi utat. A kapunknál torlaszt kezdenek építeni a csendőrök.

Az ebéd nagyszerűen főtt meg. Borsóleves volt.

volt húsért, de nem kapott. Időnként aknabecsapódások észlelhetők. Egyébként elég nyugalom van.

Délután Sándor kapott egy „Kitartás" című lapot.

Elég nyugodtan telt el a nap. Éjjel igen erős tüzérségi tűz volt.

 

1945. II. 11.

Mára virradó éjjel rendkívül erős tüzérségi becsapódások voltak.

[!] is lőtt. A házban rengeteg ablak betört. A mi ablakunk jól tartott, csak az üveg repedt meg.

A p. németek felrobbantották a lakásom előtti ágyúkat. Az ablak keretestül kiesett, az ajtó zárja is tönkrement. Egy láda az utcára kiesett. Most már az utcáról be lehet lépni a lakásba. Sándor tegnap még átmentett egy pár dolgot egy ládában.

A konyha, ahol lakunk a külső bejárati ajtónál sérült meg. Egy szilánk a falat átütötte, a ládák védtek meg. A csendőrök és a nyilasok az éjjel elmentek a Várba. Minden erő visszaszorult, csak a fronton levők és a tüzérség maradt meg a Körtéren. Ez kb. feladást jelent.

Csiszárnéék megtalálták a csendőrök itt hagyott élelmiszerét. Elég sok mindent kaptunk. Egy fazék grízt, krumplit, két kg zsírt, szárított krumplit, cukrot és kb. 5 kg babot. Nagyon örültünk neki. Cinci jó ebédet főzött, babot és krumplit, cukrot is ettünk egy pár kanállal. Ebéd közben kitört az ablak. Az oroszok erősen aknáznak. Részünkről erős géppuskatűz szól és a körtéri ágyú.

Délben szünetelt a tűz. Negyed 2-kor

jött be, hogy mi lesz, itt vannak az oroszok. A ház előtt gyűjtötték össze a magyar katonákat. Teljes csend van, a lövések megszűntek. Orosz hangok hallatszanak az utcáról. Cinci, de mi is igen izgatottak vagyunk. Nem megy ki senki a lakásból. Délután a házba is bejöttek, órákat vittek el.

Elhatároztuk, hogy felköltözünk a Nágel-lakásba. Sándor ott dolgozott, és akkor jött oda egy orosz, és elvitte az óráját.

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt március 29.

1905

Rejtő Jenő („P. Howard”) magyar író (†1943)Tovább

1912

A Déli-sarkról visszatérő Robert Falcon Scott kapitány és bajtársai (Wilson, Bowes, Oates) életüket vesztik a hóviharban (Scott naplójába...Tovább

1919

A Forradalmi Kormányzótanács közzétette – többek között – XIV. számú rendeletét a nevelési és oktatási intézmények köztulajdonba vételéről...Tovább

1946

Megalakul a MASZOVLET (Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt), a mai MALÉV elődje.Tovább

1971

Kiss Manyi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő (*1911)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő