„Utász előtt nincs akadály..." 2.

Béres Lajos naplója - második rész

„Az áthajózás másnap délutánján megérkezik a haditudósító szolgálat kocsijával Budinszki Sándor a magyar rádió riportere [...] most alig akadt munkám, volt időm szemmel kísérni Budinszki ténykedését, amelyben több volt a blöff, úgy mozzanatokban, mint szövegben, mint a valós helyzet. Most döbbenek rá, hogy milyen más látni egy riport helyszínét és más hallani a riporter szájából. [...] Pethő százados rakodó tiszt, a rakpartnak közelébe sem engedte, így a hátrább várakozó páncélosok között, mesterségesen mímelt motorzajjal és a hozzáadott saját lelkesítő szövegével érzékelteti a komprakodást."

November

Nov. 1-től. Áp. ua.

A zászlóalj feladata változatlan. 1-én Faller százados 11 fővel, 2 Rába Botond terepjáró gépkocsival egy kb. 500 kilométeres út szemrevételezésére küldetik, melyet a Gyorshadtest részére kell végeznie. 7-én Kliment hadnagy egy hadtestparancs értelmében Orelj térségét szemrevételezi egy új utánpótlást szállító út létesítése céljából. Ugyanekkor Faller százados feladata végeztével, kíséretével együtt visszatér az út szemrevételezésről, de betegen. 8-án Faller századosnak legépelem az út szemrevételezésről szóló jelentését, melyet - az úton szerzett erős kifázása dacára - személyesen viszi el a hadtest-parancsnoksághoz. Ez a 6 napig tartó, rossz időben és útviszonyok között végrehajtott feladat fiatal embert is megviselt volna, nemhogy egy 50 éveset. Az idő 7-ig borult, szeles, esős, 8-án derült, naposra fordult, mely 9 és 10-én is tartott. A rossz útviszonyok miatt a postaforgalom is szünetel. Két hete elmúlt, hogy postát kaptunk. A fenti napok alatt sikerült némileg jobb szállást is találnunk.

 

Nov. 11. kedd. Pokrovszkoje

A Gyorshadtest műszaki parancsnok Nyisztor őrnagyot Oreljkára rendeli eligazítás végett. Az időjárás kezd javunkra fordulni. Reggelre erős talaj menti fagy és hóhullás, mely 8 h-kor pár centi vastagon fedi a földet. Délben enyhül, szélvédett helyen kevés olvadás. Este derült, a fagyás erősen érezhető.

 

Nov. 12. szerda. Áp. ua.

A hadtest által leadott távmondat értelmében a zászlóaljtörzs székhelyét Cserjavcsinára helyezze át, és alakulataival a hadtest visszavonulási útját helyezze karba, miután a hadtest a hadműveletekből kivonódik, és haza vonul. Az idő napközben is fagypont alatt van, délután további hősüllyedés. Éjfélkor mínusz 10° alá süllyedt. Erős, dermesztő északi szél fúj.

 

Nov. 13. csütörtök. Áp. ua.

A feladatunk változatlan. A legénység örömmel vette a Gyorshadtest hazavonulásának hírét. Különös esemény nincs.

Idő: mint tegnap.

 

Nov. 14. péntek. Áp. ua.

A zászlóaljtörzs is előkészül a holnapi indulásra. Gépkocsira málházás, stb. Az erős fagyok miatt már járhatók az utak, nincs már elakadás. Most már a sárba mélyült keréknyomokkal van itt-ott probléma, de ez már nem veszélyes. Nov. 15. szombat Cserjavcsina. A zászlóaljtörzs 8 h-kor indul. Az út fagyos, göröngyös, csak a fagyos keréknyomok simák, amelyekből a mélységük miatt szinte lehetetlen kivenni a járműveket. Délután 15 h-ra érkezünk Cserjavcs[iná]ra, hol most sikerül jobb szállásra találnunk, mint jövetelünkkor.

Idő: délelőtt borult, délután derült hideg.

 

 

Nov. 16. vasárnap. Áp. ua.

A zászlóalj részére pihenő. A zászlóaljtörzs szerelői a rossz úton előadódott hibák kijavítását végzik a gépkocsikon. Mivel a fagyok beálltával az útviszonyok megjavultak, a lánctalpas vontatókat itt hagyjuk a kolhozban. A mi hátravonulásunk a lánctalpas két orosz vezetőjét nagyon lehangolta, mert az ők lakhelyük - ami már nem volna messze - nem került még a mi megszállásunk alá. Mivel a köztünk töltött idő alatt olyan rendesek és mindenben segítőkészek voltak a tisztikar úgy döntött, hogy magyar és német nyelvű igazolvánnyal (kidomborítva benne jó magaviseletüket) többnapi élelemmel és némi pénzadománnyal, Golubovkán hagyjuk őket, hogy próbáljanak valamit kezdeni ők is a lassan meginduló életben, amíg eljön az idő, hogy a már nem túl messze lévő családjukhoz hazatérhetnek. Az igazolványokat mindkét nyelven legépelem és pecséttel ellátva Faller százados (ki tud velük beszélni) átadja, megköszönve a nálunk kifejtett tevékenységüket.

Idő: derült napos a déli órákban gyenge olvadás.

 

Nov. 17. hétfő. Golubovka

A továbbvonulásra az előkészületek már a hajnali órákban megkezdődtek. Nyisztor őrnagy zászlóaljparancsnok a tegnap este kapott hadtestparancs szerint egy felderítő csoporttal és a hadtesttől kiutalt R.16-os adó-vevő rádióval a korahajnali órákban útra kelt Vinnyicára a hadtest hazavonulási útjának szemrevételezésére. A zászlóalj parancsnokságot Faller százados veszi át. Az éjszakai hideg a Hofferek hűtőjében kisebb kárt okozott. Ezek megjavítása miatt a zászlóaljtörzs visszamaradt része csak az esti órákban érkezik Golubovkára. A zászlóaljtörzs műszaki anyagának egy része - a kocsikon való helyszűke miatt - Cserjavcsinán marad.

Idő: reggel fagyos, ködös, délután derült, enyhe.

 

Nov. 18. kedd. Áp. ua.

A Cserjavcsinán maradt műszaki anyagokat ma utánunk hozták. A két orosz barátunktól itt elbúcsúzunk, ami kicsit rosszul esik azután a 3 és fél hónapi együttlét után. Annyira hozzánk tartozónak éreztük már őket, és most itt hagyjuk mindkettőt a bizonytalanságban. Faller százados Dnyepropetr[ovszk]ba megy a hazaszállításhoz szükséges intézkedések végett. A gh. élelmet vételez az ellátó oszlopnál a hosszabb ideig tartó útra. Menetkészültség a holnapi indulásra.

Idő: borult, fagyos, hideg.

  

Nov. 19. szerda

8 h-kor indulás és 13 h-kor érkezünk Dnyepropetr[ovszk]ba, hol azt a sok nehéz napot átéltük. A régi helyünkön sikerült a szállásunk, hol az akkori ismerősök örömmel kerestek fel bennünket.

Idő: mint tegnap.

 

Nov. 20. csütörtök

A zászlóaljtörzs az alárendelt alosztályaival kilép a Gyorshadtestből és a 

 parancsnoksága alá lép. 8 h-kor indulás Dnyeprodzserzsinszk-be, hová 12 h-ra érkezik. Szállás egy ipariskolában. A városban megindult az élet. Az iskolák megnyitottak, gyárak üzemelnek, villamos közlekedés helyreállítva, szórakozóhelyek megnyitva. A város főterén már ott áll mészkőtalapzaton a kiterjesztett szárnyú német sas, karmai között a horogkereszttel. Véleményünk szerint ezt már készen hozzák a harcoló csapatok után, melyet egy elfoglalt nagyobb helység főterén rövid idő alatt felállíthatnak, hogy - Faller százados szerint - ezzel is fitogtathassák gőgjüket.

Idő: mint tegnap.

 

Nov. 21. péntek

Feladatunk forgalomirányító közegek biztosítása a két várost összekötő hídnál, melyet csak egyirányú forg[alom]ra állítottak helyre ideiglenesen. A reggeli órákban a város repteréről hazafelé induló bombázóink közül egy felszállás közben visszacsúszott a földre, és összeroncsolódott. Hír szerint személyzetének komolyabb baja nem történt.

Idő: borult, éjjel havazás.

 

Nov. 22. szombat

A zászlóalj a helybeli fürdőben tisztálkodik, (mely nagyon ráfér már) este mozielőadáson vesz részt.

Derült, száraz hideg idő.

 

Nov. 23. vasárnap

Délelőtt Istentisztelet felekezetek szerint. Este a 

 a „Mindig csak Te" című filmvetítés, utána háborús híradó.

 

Nov. 24. hétfő

Eseménytelen nap. Este a rádióban meghallgattuk a Dnyepropetrovszki hídfőben, zászlóaljunk bevetéséről készült hangfelvételt.

Idő: mindkét nap száraz, hideg.

 

Nov. 25-26-27.

A fenti három napon említésre méltó esemény nem volt. Vártuk a továbbvonulási parancsot, mely 27-én este meg is érkezett.

Idő: borult, havas, hideg.

 

Nov. 28. péntek

7 h-kor 

 csoportjával mi is útnak indulunk Vinnyicára. Egész nap igen rossz állapotban lévő földutakon vonultunk. Úgy látszik, akik hazafelé mennek, ráérnek a számukra kijelölt rossz földúton is hazadöcögni. Éjszakára Szakszagan községben szállásoltunk el, hova 16 h-ra érkeztünk meg. Ha naponta csak ennyi utat tudunk megtenni, tavaszra sem érünk haza.

Idő: derült, szeles, hideg.

 

Nov. 29. szombat. Novaja Praga

6h-kor indulás Szakszaganból. Az útviszonyok továbbra is rosszak, a haladás lassú. A ma megtett út sem több mint a tegnapi volt. Csak a kocsijaink bírják ki ezt az utat! Délután megérkezve Novaja Pragaba, egy iskolában szállásolunk be éjszakára, hol elfogadható a meleg.

Idő: borult, délután havazás.

 

Nov. 30. vasárnap. Kirovográd

7 h-kor indulás. Innen már az útviszonyok jók egészen Kirovográdig, hová 11.30 h-ra meg is érkeztünk, hol kielégítő szállásunk akadt. A város nagy kiterjedésű, rendezetlen utcák és házakkal, melyek a városért folyó súlyos harcok következményei. Hatalmas repülőtere hangárokkal, és számos gyára. Inkább ez utóbbiak fejlesztése, és nem a városé volt szem előtt tartva. Ez egyébként jellemző volt minden iparvárosra, amit eddig láttunk. Este mozielőadásra mentem, ahol az „Egy szilveszter est 1900-ban" című mulatságos filmet vetítették, melyet egy félóra háborús híradó előzött meg.

Idő: változó, de hideg.

 

Ezen a napon történt december 11.

1941

A Német Birodalom és Olaszország hadat üzen az Amerikai Egyesült Államoknak.

1941

Bárdossy László Horthy Miklós kormányzó távollétében és a Minisztertanács hozzájárulása nélkül bejelenteti, hogy a Magyar Királyság...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Földkérdés, paraszti társadalom – I.

„Parasztság és magyarság a történelem ábráján gyökeresen egybefonódott” – írta a Magyar Országos Levéltár egykori munkatársa, Szabó István történész egyik tanulmányában. A magyar népi mozgalom képviselőihez hasonlóan ő is úgy vélte, hogy a parasztság felemelése, helyzetének gyökeres javítása nélkül nem lehet megteremteni az új Magyarországot. A magyarság jövője attól függ – állapította meg –, hogy mennyire sikerül a parasztságot „nemcsak formailag, de kultúrában, szellemben a nemzet tagjává tenni, sőt annak vezetését kezébe adni”.

A parasztság évszázadokon át a magyar társadalom legkiszolgáltatottabb rétege volt. Történetének egyik meghatározó vonását a földéhség képezte: nagyon sokan még az 1848-as jobbágyfelszabadítást követően sem jutottak saját földhöz. Vágyálom maradt Németh László Kert-Magyarországról alkotott szép elképzelése, mely szerint a társadalmi kiegyenlítődés jegyében jól gazdálkodó kisbirtokok, tökéletesen ápolt kertek ezrei lepik el az országot, és ezáltal új kultúrtáj jelenik meg. A valóságban ennek pont az ellenkezője következett be a két világháború közötti időszakban. Amint azt Kovács Imre is megírta 1937-ben megjelent, nagy visszhangot – és a hatalom éles tiltakozását – kiváltó szociográfiájában (A néma forradalom), a korabeli agrárlakosság 40%-a nem rendelkezett földtulajdonnal. Az öt kataszteri holdon aluli törpebirtokosokkal, a bérlőkkel és a mezőgazdasági munkásokkal együtt számuk elérte a hárommilliót. A hárommillió agrárproletár a mezőgazdasággal foglalkozók több mint kétharmadát, az egész magyar társadalom mintegy harmadát tette ki. „Magyarország – proletárország” – vonta le keserű következtetését Kovács Imre.

A második világháború befejezését követően úgy tűnt, reális esély van a krónikus földéhség csillapítására. Az 1945-ös földreform során elkobozták a nagyobb birtokokat, és csaknem 650 ezer embert juttattak több mint hárommillió kataszteri holdhoz. Ez a kisgazdaságok számára kedvező időszak azonban igen rövidnek bizonyult, mivel nemsokára megindult a „téeszesítés” folyamata, és az új földtulajdonosokat néhány év leforgása alatt szovjet típusú termelőszövetkezetekbe kényszerítették. Tömegessé vált a földtől való menekülés, a hagyományos paraszti társadalom és életforma pedig eltűnt.

Az ArchívNet idei 5–6. számának témája: „Földkérdés, paraszti társadalom”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: az 5-ös december 6-án, míg a 6-os ugyanezen hónap 20-án. A most megjelenő 5. szám első írásának szerzője, Makó Imre az első világháború, az 1918–1919-es forradalmak és az idegen megszállás paraszti társadalomra gyakorolt hatását mutatja be Hódmezővásárhely példáján. Szakál Imre a csehszlovák kormányok két világháború közötti kárpátaljai telepítési politikáját szemlélteti, míg Bartha Ákos – szintén a két világháború közötti időszak vonatkozásában – a földreform és zsidókérdés összefüggéseit taglalja. Balázs Gábor az 1945-ös földreformot és ennek kapcsán az Országos Földhivatal tárgyalótanácsainak működését elemzi, Varga Zsuzsa pedig a kollektivizálás előestéjén, 1949-ben keletkezett, a paraszti társadalomról szóló izgalmas rendőrségi „pillanatfelvételt” közöl.

 

Budapest, 2019. december 6.

A szerkesztők