Magyarország csatlakozása az IMF-hez és a Világbankhoz – III. rész

„Az 1989. évi hatású költségvetési intézkedések tartalmi meghatározása a szakértői munka keretében megtörtént. A folyó fizetési mérleg 1988. IV. ne-gyedévében a szokásos többlettel szemben 60 millió dollár hiánnyal zárt, a folyó egyenleg az év első hónapjában mintegy 100 millió dollárral elmarad az egy évvel korábbitól, az MNB tartalékai a kritikus szint alá csökkentek. A liberalizált termékkörben dinamikusan növekszik a behozatali kötésállomány, illetve folytatólagosan jelentős devizakiadások merülnek fel az Ausztriába irányuló bevásárló turizmus miatt.”

Előterjesztés a Politikai Bizottságnak hitel-megállapodás létesítésére a Valuta Alappal - 1989. február 23.

MAGYAR NEMZETI BANK
ELNÖK
Szigorúan bizalmas!

Előterjesztés
Felhatalmazás hitel-megállapodás létesítésére a Valuta Alappal

Fizetőképességünk megőrzése feltételezi meghirdetett stabilizációs célkitűzéseink megvalósítását és erre épülő IMF Készenléti megállapodás létrehozását, valamint korrekt teljesítését.
Bármely fenti elem elmaradása - különös tekintettel arra, hogy a politikai fejlemények hatására a piac növekvő tartózkodást mutat - megrendíti fizetőképességünket, ami a mi struktúránkban gazdasági anarchiához, átütemezéshez és tartós gazdasági válsághoz vezet. Ez mindenképpen elkerülendő, ezért szükséges

  • az áprilisban lejáró IMF hitel-megállapodás meghosszabbítása az év végéig (korábbi szándékok, hogy azonnal egy hosszabb lejáratú megállapodásra térjünk át, nem realizálódott),
  • a megállapodásban foglalt előirányzatok teljesítése,
  • 1990-től belépő - lehetőség szerint egy hosszabb lejáratú - új megállapodás előkészítése.

1/ Az Alap delegációjával jelenleg tárgyalunk az érvényes hitel-megállapodás 1989. I. negyedévi teljesítmény-kritériumainak a meghatározásáról, az aktuális felülvizsgálatról, valamint a stand-by év végéig történő meghosszabbításáról. E három kérdés együtt kezelendő, mivel nem tudtuk elfogadtatni, hogy most csak a jelenlegi stand-by I. negyedévi számait határozzuk meg A mellékletek az irattári anyagban nem voltak fellelhetők.

Következésképpen a hét végéig meg kell állapodnunk az aláírandó Szándéklevél szövegében és a pénzügyi program teljesítmény kritériumaiban. (A pénzügyi program számait a 2 sz. melléklet tartalmazza).

A pénzügyi programra vonatkozó tárgyalások lényegében technikai jellegűek (szezonalítás, belső arányok, monitoring, intézkedések specifikálása stb.), mivel a két kulcsszámban (költségvetés, folyó fizetési mérleg) determinál a jelenlegi stand-by és a waiver [mentesség] elintézéséhez kapcsolódó megállapodás.

Látni kell azonban, hogy a fő teljesítmény-kritériumok megvalósulásához az IMF az eddiginél több részmutatót és nagyon széles - gyakorlatilag teljes körű - megfigyelési (monitoring) bázist kíván hozzárendelni. Ennek oka egyrészről a növekvő bizalmatlanság, amit a szükséges intézkedések késlekedése és nem elégséges mértéke kelt, másrészről az Alap általános politikájának változása.

Mindezt figyelembe véve a Szándéklevél 450 M$-os folyó fizetési mérlegre és a Parlament által jóváhagyott 20 Md Ft-os költségvetési deficitnek finanszírozás oldalról 10 Md Ft-tal való szigorítására épül. A szezonalítást figyelembe véve sikerült a fenti deficitek éven belüli képződésére egy kedvező negyedéves ütemezést elérni. (I. negyedév végén a költségvetési deficit már 16 Md Ft, a. fizetési mérleg hiánya pedig már 400 M$ lehet.)

2/ A Szándéklevelet elégséges március 15-éig aláírni, de végleges megállapodásra e héten kell jutni, ezért kérek írásban felhatalmazást a tárgyalások lezárására.

A felhatalmazást - a kötelezettség elvállalását - az alábbiak tudatában kell megtenni:

  • a júliusi évközi felülvizsgálatnál sem lehet jobb fő paramétereket az év végére elérni,
  • a pontosabb monitoring rendszer miatt a program nem teljesítése már az év közepén nyilvánvalóvá válhat,
  • programunk nem teljesülése esetén az Alappal való további együttműködés legalábbis átmenetileg ellehetetlenül,
  • jelenleg - további intézkedés nélkül - a költségvetési hiány 20-25 Md Ft-tal, a fizetési mérleg hiánya 500-600 M$-ral lenne a program felett az év végén,
  • február közepén a konvertibilis folyó fizetési egyenleg már 250 M$-ral kedvezőtlenebb a tervezettnél és az elmúlt év hasonló időszakánál. (Ebben közrejátszik az év elején indokolt leértékelés elmaradása, így ma nem lehet megítélni, hogy a rosszabbodás milyen hányada vezethető vissza leértékelési várakozásokra, illetve tényleges kereslet növekedésre.)

A Szándéklevél március 15-éig való aláírását felelősséggel csak akkor tudom vállalni, ha addig

  • kialakul a 20 Md Ft-nyi költségvetési intézkedési csomagnak legalább a körvonala,
  • a monetáris és árfolyam eszközökkel érdemben nem befolyásolható magánimport radikális visszaszorítására intézkedések születnek,
  • 10-12%-os mértékű árfolyam-intézkedés történik minimalizált jövedelem kompenzáció mellett.

Budapest, 1989. február 21.

Jelzet: MOL M-KS 288. f. 5. cs. 1053. ő. e. Eredeti, géppel írt előterjesztés. A PB tudomásul vette a hitel-megállapodással összefüggő kérdésekről szóló tájékoztatót.

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt március 19.

1906

Adolf Eichmann náci tiszt, SS Obersturmbannführer, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt vezető tagja (†1962)Tovább

1910

Bartók Béla I. vonósnégyesének premierjeTovább

1944

Hajnali 4 órakor, a Margaréta-terv alapján, német csapatok lépik át Magyarország határát, ellenállás nélkül eljutnak a fővárosba,...Tovább

1944

Magyarország náci megszállásával a fő cél – az ifjúsági mozgalmak számára is – a nemzeti függetlenség visszaszerzése lett. A Diákegység...Tovább

1946

http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő