Az Ír Köztársaság deklarálja az Brit Nemzetközösségből való kilépését.Tovább
Magyarország csatlakozása az IMF-hez és a Világbankhoz – III. rész
„Az 1989. évi hatású költségvetési intézkedések tartalmi meghatározása a szakértői munka keretében megtörtént. A folyó fizetési mérleg 1988. IV. ne-gyedévében a szokásos többlettel szemben 60 millió dollár hiánnyal zárt, a folyó egyenleg az év első hónapjában mintegy 100 millió dollárral elmarad az egy évvel korábbitól, az MNB tartalékai a kritikus szint alá csökkentek. A liberalizált termékkörben dinamikusan növekszik a behozatali kötésállomány, illetve folytatólagosan jelentős devizakiadások merülnek fel az Ausztriába irányuló bevásárló turizmus miatt.”
A Politikai Bizottság határozata a nemzetközi pénzügyi intézményekhez való csatlakozással összefüggő feladatokról - 1982. március 30.
- Tájékoztató a nemzetközi pénzügyi
intézményekhez való csatlakozással
összefüggő feladatokról; javaslat a magyar
tisztségviselők személyére. A KB
Gazdaságpolitikai Osztályának tájékoztatója
A Politikai Bizottság tudomásul veszi a nemzetközi pénzügyi intézményekhez történő csatlakozással összefüggő feladatokról adott tájékoztatást. Egyetért azzal, hogy a Minisztertanács tegye meg a csatlakozással összefüggő intézkedéseket. Hozzájárul, hogy
helyettesévé Vincze Imre pénzügyminiszter-helyettes elvtársat; |
| GAZDASÁGPOLITIKAI OSZTÁLY Készült 1 példányban | SZIGORÚAN BIZALMAS! |
TÁJÉKOZTATÓ
a Politikai Bizottságnak
a nemzetközi pénzügyi intézményekhez való csatlakozással összefüggő feladatokról, javaslat a magyar tisztségviselők személyére
- A tagfelvételi kérelem 1981. november 4-i átadását követően november 24. és december 10. között a Valuta Alap szakértői küldöttsége kijelölt magyar szakértőkkel Budapesten tárgyalásokat folytatott a népgazdaság helyzetéről, a gazdaságpolitikáról és a gazdaságirányítási rendszerről. Ennek alapján a Valuta Alap képviselői objektív jelentést készítettek, amelyben összegezték tapasztalataikat és javaslatot tettek a magyar tőkerészesedésre. A tőkerészesedés 420 millió dollár értékű, amely valamelyest meghaladja a magyar gazdaság méreteinek megfelelő összeget, ugyanakkor a későbbi hitelfelvétel a részesedés nagyságától függ. (A hitelek összege - néhány év alatt - a kvóta többszörösét érheti el.)
A Tagfelvételi Bizottság ez év március 16-án a jelentést és a tőkerészesedést egyhangúlag elfogadta. A Valuta Alap ügyvezetősége a tagfelvételi javaslatot előreláthatólag április 2-án tárgyalja, és az ezt követő egy hónapon belül kerül sor a tagországok szavazására, ami várhatóan május elején zárul. (A tőkerészesedést hat hónapon belül kell befizetni, 21,7%-át - mintegy 90 millió dollárt - konvertibilis valutában, 78,3%-át pedig, mai árfolyamon 11,2 milliárd forintot, az MNB-nél vezetett forint számlára.) A felvételi eljárás során hazánk érdekeit J. de Groote belga ügyvezető igazgató képviseli. Az általa vezetett országcsoportba Ausztria, Belgium, Luxemburg és Törökország tartozik, amelyhez - érdekeinkkel összhangban - Magyarország is csatlakozik.
A Világbank képviselőivel 1982 januárjában kijelölt magyar szakértők tárgyalásokat folytattak a népgazdaság fejlesztésének főbb irányairól, a későbbi hitelfelvétel szempontjából számba jöhető területekről. Ezek alapján szakértői tájékoztató anyagok készültek a Világbank részére. A Világbankban tőkerészesedésünk előreláthatóan mintegy 250 millió dollár lesz. Ennek egytizedét kell befizetni: 2,5 millió dollárt konvertibilis valutában, 22 millió dollárnak megfelelő összeget pedig forintban.
A Valuta Alap és a Világbank alapokmányának aláírására várhatóan május elején egyidejűleg kerülhet sor.
A két nemzetközi pénzügyi intézmény alapokmányának aláírását megelőzően - e szervezetek általánosan alkalmazott eljárási gyakorlatának és hazai alkotmányos rendünk kötelmeinek megfelelően - több, zömében jogszabály-alkotási teendő adódik. A tagfelvétel előkészítése során arra törekszünk, hogy a hazai jogszabály-alkotás az alkotmányjogilag lehetséges olyan legalacsonyabb szinten és nyilvánossággal történjék, amit a nemzetközi intézmények még elfogadnak. Ennek megfelelően csatlakozásunkról a tagországok által megszavazott tagfelvételi javaslat ismeretében:
- a Minisztertanácsnak több - részben nyilvános, részben belső - döntést kell hoznia. Ezek közül a legfontosabbak:
- a tagfelvétellel és a tagsággal járó kötelezettségeknek eleget tevő okmányok jóváhagyása (így az igazságügy miniszter nyilatkozata arról, hogy a magyar jogrend biztosítja a vállalt kötelezettségek teljesítését); az alapokmányt aláíró, továbbá a hazánkat képviselő személyek és helyetteseik kinevezése; bejelentés a Valuta Alaphoz a jelenleg érvényes hazai devizakorlátozások és árfolyamrendszer fenntartásáról;
- felhatalmazás a tagsággal járó kötelezettségek teljesítéséhez és a hitelfelvételi célok eléréséhez szükséges - egycsatornás, zárt rendszerű - információk kiadására. (A politikai, biztonsági és gazdasági érdekeinket nem veszélyeztető szükséges legfontosabb adatok: a devizatartalékok bontása, a fizetési mérleg, az összes külföldi adósság és követelés, a hazai pénzállomány és a bankok összevont mérlegei, a külföldi hitellel megvalósítható beruházások főbb jellemzői.) A belépési eljárás során már ebben a felfogásban történt az adatok szolgáltatása. A nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartás koordinációjának, valamint az információáramlás kizárólagosságának biztosítása érdekében a Magyar Nemzeti Bankban Nemzetközi Pénzügypo-litikai Főosztályt hoztak létre.
- a Minisztertanácsnak több - részben nyilvános, részben belső - döntést kell hoznia. Ezek közül a legfontosabbak:
- A két nemzetközi pénzügyi intézmény alapszabályának megfelelően szükséges, hogy a Minisztertanács megbízást adjon az alapokmányok aláírójának, illetve az ország hivatalos képviselőjét (kormányzóját) és helyettesét kinevezze.
Javasoljuk, hogy az alapokmányok aláírásával Fekete János elvtársat bízzák meg.
Javasoljuk továbbá, hogy:- a Valuta Alap kormányzójává Fekete János elvtársat, helyettesévé Vincze Imre elvtársat,
- a Világbank kormányzójává Pulai Miklós elvtársat, helyettesévé Melega Tibor elvtársat nevezzék ki.
HATÁROZATI JAVASLAT
A Politikai Bizottság
- tudomásul veszi a tájékoztatást a nemzetközi pénzügyi intézményekhez való csatlakozással összefüggő feladatokról;
- felkéri a Minisztertanácsot, hogy a csatlakozással összefüggő intézkedéseket tegye meg;
- egyetért azzal, hogy az alapokmányok aláírásával Fekete János elvtársat bízzák meg;
- egyetért azzal, hogy a Nemzetközi Valuta Alap magyar kormányzójává Fekete János elvtársat, helyettesévé Vincze Imre elvtársat, a Világbank kormányzójává Pulai Miklós elvtársat, helyettesévé Melega Tibor elvtársat nevezzék ki.
Budapest, 1982. március 25.
| (Ballai László) |
Jelzet: MOL M-KS 288. f. 5. cs. 850. ő. e. Eredeti, géppel írt tájékoztató.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 18.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő