A Szent Korona átadás-átvétele 1978-ban
„Leltár
amely felvétetett Budapesten, az országház épületében 1978. január 5-én a magyar korona és a koronázási ékszerek szakértői szemléje és azonosítása alkalmából:
1./ Egy darab aranyból készült korona, 19 zománcképpel, drágakövekkel, igaz-gyöngyökkel díszítve, zárt, csúcs- és csüngő díszekkel. Átmérője: 21,3, ill. 20,3 cm.”
A korona átadás-átvételének levélváltás tervezete
| A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG KÜLÜGYMINISZTERE 64/PF/1977. „A-10" | Szigorúan titkos! Melléklet: 3darab |
[Hány perces legyen a fogadás
Ki adja át először a levelet.
Felolvassuk. Vagy
csak átadjuk,
ezzel kezdjük a beszélgetést.]
az Országgyűlés elnökének
Budapest
Kedves Apró Elvtárs!
Mellékelten benyújtom a korona és a koronázási ékszerek visszaadásáról szóló magyar és amerikai levélváltásra készített javaslatot.
A javaslatot egyidejűleg benyújtottam Lázár György és Győri Imre elvtársaknak is.
Budapest, 1978. január 3.
Elvtársi üdvözlettel
/Puja Frigyes/
* * *
[popup title="[L. Apró]
" format="Default click" activate="click" close text="Az iraton kézzel írt megjegyzés."]| KÜLÜGYMINISZTÉRIUM 64/PF/1977. „A-10" | Szigorúan titkos! Készült: 9 példányban 1. számú példány Melléklet: 2 darab |
Javaslat
Apró Antal, Lázár György és Győri Imre elvtársnak
Jóváhagyás kérésével mellékelten megküldöm az Apró Antal elvtárs és Vance amerikai külügyminiszter közötti levélváltás - az amerikai féllel előzetesen egyeztetett - tervezetét. A levélváltásra 1978. január 6-án 15.30-kor kerülne sor Apró elvtárs és Vance külügyminiszter között.
Budapest, 1978. január 3.
/Puja Frigyes/
* * *
Magyar levéltervezet
Őexcellenciája
Cyrus R. Vance,
az Amerikai Egyesült Államok
külügyminisztere
Excellenciás Uram!
Van szerencsém igazolni, hogy a magyar népet képviselő küldöttség élén a mai napon Öntől, mint az Egyesült Államok elnökének képviselőjétől és az Amerikai Egyesült Államok Kormányának más hivatalos személyiségeitől, az amerikai nép képviselőitől, a mellékelt leltárban feltüntetettek szerint, sértetlenül átvettem Szent István koronáját és a magyar koronázási ékszereket.
Szeretném kifejezni kormányom nagyrabecsülését ezeknek a tárgyaknak a biztonságos ideszállításáért és átadásáért, és egyben kijelenteni, hogy a Magyar Népköztársaság Kormányának véleménye szerint az Amerikai Egyesült Államok Kormánya ezzel a lépésével megfelelően eleget tett a koronával és a koronázási ékszerekkel kapcsolatos valamennyi nemzetközi jogi kötelezettségének.
Ennek megfelelően a korona és a koronázási ékszerek Egyesült Államok-beli megőrzéséből és gondozásából eredően kormányom semmiféle követelést nem fog támasztani az Amerikai Egyesült Államok Kormányával szemben.
Budapest, 1978. január 6.
Őszinte híve:
/Apró Antal/
a Magyar Népköztársaság
Országgyűlésének elnöke
* * *
Az amerikai válaszlevél tervezete
Őexcellenciája
Apró Antal,
a Magyar Népköztársaság
Országgyűlésének elnöke
Excellenciás Uram!
Örömmel igazolom 1978. január 6-i levelének vételét, amelyben volt szíves nyugtázni Szent István koronájának és a koronázási ékszereknek az átvételét.
Van szerencsém kijelenteni, hogy a korona és a koronázási ékszerek Egyesült Államok-beli megőrzéséből és gondozásából eredően kormányom semmiféle követelést nem fog támasztani a Magyar Népköztársaság Kormányával szemben.
Budapest, 1978. január 6.
Őszinte híve:
/Cyrus Vance/
külügyminiszter
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 20.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő