Egy nagy sikerű gólyabál utóélete

„Teremte pedig az Úr nagyszámban érettségizetteket, és nevezé őket egyetemistáknak. És megáldván azokat, szólt: Szaporodjatok és sokasodjatok és egyszakosodjatok, mint a tengerpart fövenye, és töltsétek be a kereteket. És látá az Úr, ez jó. És szemlélé az Úr az ő sokasodó népét és látá, hogy minden kereteken túlsokasodnak. És szívében önkritika gerjede és mondá: »Bánom, hogy teremtettelek titeket.«”

Egyetemi és minisztériumi levelek a pamflet kapcsán

a.

743/1954-A.T.
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM
TÖRTÉNETTUDOMÁNYI KAR DÉKÁNJA

Kézírással
Ladányi [Andor] E[lvtárs]
Az utolsó 3 mell[éklete]t küldjük meg Gosztonyi e.-nak (DISZ k[öz]p[ont] Andics E. megbízásából. Rövid tájékoztatást is adjunk, hogy történt a dolog.

Andics Erzsébet elvtársnak az Oktatásügyi Miniszter I. helyettese

Budapest

Csatoltan megküldöm a Történettudományi Kar és a Nyelv- és Irodalomtudományi Kar DISZ szervezete által f. hó 9-én rendezett gólyabál műsorát és az azon előadott „pamflet"-eredeti szövegét a módosításokkal, amelyekkel előadták.

A „pamflet" szerzői Gyenes László IV. éves, Kecskeméti Károly IV. éves hallgatók és Molnár József tanársegéd. A „pamflet" előadását a kar állami vezetése megtiltotta és ezt a DISZ kari titkárával, Pintér Istvánnal közölte. Ennek ellenére az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pártbizottságához fordultak, hogy az

 A Pártbizottság az I. és V. részének törlését és a többi részek gyökeres átdolgozását kívánta s ennek ellenőrzését Nádasdy József egyetemi DISZ titkárra bízta. Mint a mellékletből kitűnik, a kijelölt részeket nem törölték az előadásból, sem gyökeres átdolgozás nem következett be. A kari vezetés szerint a „pamflet" előadása politikai hiba volt, s éppen ellentétes célokat szolgált, mint amire egyetemünk mai feladatai mellett szükség van.

Tekintettel arra, hogy ebben az előadásban az egyetem DISZ titkára is szerepet játszott, kérem, hogy a felelős személyek felelősségre vonására a minisztérium tegyen megfelelő javaslatot az arra hivatott párt-, DISZ és állami szerveknek.

Budapest, 1954. október 14-én.

(Székely György)
dékánhelyettes

* * *

Ügyiratszám: 108/b.Titkos
Mell.: 4 drb
Budapest, 1954. okt. 16.

Előadó: Horváth Istvánné

Andics Erzsébet elvtársnak,
az oktatásügyi miniszter I. helyettese,

Budapest

Mellékelten továbbítom a Történettudományi Kar dékánja által hozzám küldött - a Történettudományi Kar gólyabálján szerepelt - „pamflet" szövegét.

(Tamás Lajos)
rektor

Jelzet: MOL XIX-I-2-f 8553-B28/1954. 150. d. (Eredeti, tisztázat.)

b.

D/1/D-311

Tárgy: a Történettudományi Kar gólyabálján előadott „pamflet" kérdése
Hiv.sz.: - - -
Mell.: 3 drb

Ügyiratszám:
8553-B28/1954.
Előadó:
Ladányi Andor

OKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUM
Gosztonyi János elvtársnak, a DISZ Központi Vezetősége titkárának,
Budapest
XII. Böszörményi út

Andics Erzsébet elvtársnő megbízásából mellékelten megküldöm a Történettudományi Kar és a Nyelv- és Irodalomtudományi Kar DISZ szervezete által f. hó 9-én rendezett gólyabál műsorát és az azon előadott „pamflet" eredeti szövegét, valamint azon módosításokat, amelyekkel azt előadták.

A „pamflet" szerzői Molnár József tanársegéd, Gyenes László és Kecskeméti Károly IV. éves hallgatók. A „pamflet" előadását Székely György dékánhelyettes 

 és ezt Pintér István kari DISZ titkárral közölte.

Ennek ellenére az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pártbizottságához fordultak, hogy az engedélyezze az előadást. A Pártbizottság az I. és V. rész törlését és a többi rész gyökeres átdolgozását kívánta és ennek ellenőrzését Nádasdy József egyetemi DISZ titkárra bízta. Mint a mellékletből kitűnik, a kijelölt részeket nem törölték az előadásból, sem gyökeres átdolgozás nem következett be.

Álláspontunk szerint a „pamflet" előadása politikai hiba volt. Ezért kérem Gosztonyi elvtársat, hogy az ügyet DISZ vonalon 

 és - ha álláspontunkkal egyetért - a szükséges intézkedéseket megtenni szíveskedjék.

Budapest, 1954. október 22.

A kiadmány hiteléül:
[olvashatatlan aláírás]

irodavezetőKovács Ferenc s. k.
főosztályvezető h.

Jelzet: Politikatörténeti Intézet Levéltára (PIL) 287. f. 1061. ő. e. 352. l.

* * *

[...]

II.

Tamás Lajos Rektor elvtársnak,Budapest

108/b. sz. felterjesztésére válaszolva kérem Rektor elvtársat, hogy a „pamflet" előadásáért felelős személyek ellen fegyelmi vizsgálatot indíttatni és annak eredményéről f. évi november 20[-ig] tájékoztatni szíveskedjék. Egyúttal közlöm, hogy az ezzel kapcsolatos kérdésekről tájékoztattam Gosztonyi János elvtársat, a DISZ Központi Vezetőségének titkárát is.

Budapest, 1954. évi október hó 22.
Ladányi

Jelzet: MOL XIX-I-2-f-8553-B28/1954. 150. d. (Eredeti, tervezet)

c.

Ügyiratszám:Titkos!

108/b.
Előadó:

Patyi SándorBudapest, 1954. nov. 28.
Oktatásügyi Minisztérium,
Kovács Ferenc elvtársnak,
mb. osztályvezető,
Budapest

A 8553-B28/1954. sz. utasításra válaszolva közlöm, hogy a 108/b sz. felterjesztésben foglaltakkal kapcsolatban a szükséges intézkedéseket végrehajtottam.

A Történettudományi Kar dékánja jelentést küldött arról, hogy a pamflet megírásában felelős Kecskeméti Károly és Pintér István IV. éves hallgatókat az ügy természetének megfelelően komoly figyelmeztetésben részesítette.

Közlöm továbbá, hogy a közvetlen hatáskörömbe tartozó Tóth Ede és Molnár József tanársegédeket, mint társszerzőket rektori figyelmeztetésben részesítettem.

(Tamás Lajos)
rektor

[kézírással]
Ladányi E.
Véleményezésre.

XII. 2. [olvashatatlan aláírás]

[Ladányi Andor kézírásos megjegyzése]
A pamflet - tipikus példája az új szellem [?] kispolgári értelmezésének. A fegyelmi büntetések szigorúbbak is lehettek volna; ennek ellenére nem javasolom, hogy az ügyet tovább bolygassuk, mert ez a karon további nyugtalanságot idézne elő. Javasolom az ügyirat „ad acta" tételét. 1954. XII. 3.

Ladányi Andor

a/a [ad acta] [olvashatatlan aláírás] XII. 4.

Jelzet: MOL XIX-I-2-f-8553-B28/1954. 150. d.

Ezen a napon történt március 29.

1905

Rejtő Jenő („P. Howard”) magyar író (†1943)Tovább

1912

A Déli-sarkról visszatérő Robert Falcon Scott kapitány és bajtársai (Wilson, Bowes, Oates) életüket vesztik a hóviharban (Scott naplójába...Tovább

1919

A Forradalmi Kormányzótanács közzétette – többek között – XIV. számú rendeletét a nevelési és oktatási intézmények köztulajdonba vételéről...Tovább

1946

Megalakul a MASZOVLET (Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt), a mai MALÉV elődje.Tovább

1971

Kiss Manyi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő (*1911)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő