„Rosszabb voltam mint ezek ? ... Magyar voltál, ezért.”

A csehszlovák–magyar lakosságcsere hatása Nógrád megyében

A források a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság (MÁK) balassagyarmati kirendeltségének irataiból adnak válogatást. A dokumentumok nem csupán a kényszerűen áttelepültek sorsát tárják elénk, hanem jelzik azoknak a kisembereknek a nehézségeit is, akiknek menekülteket kellett befogadniuk.

Források  

Általános intézkedések a Csehszlovákiából áttelepítendő magyar lakosság elhelyezéséről

a.
Az Országos Földhivatal intézkedései

24/1947
Másolat

Országos Földhivatal
125.592/1947-III./1. ü.o.

Tárgy: A lakosságcsere keretében áttelepülő felvidéki magyarok elhelyezése érdekében szükséges intézkedések

Szíves tudomásulvétel végett megküldöm másolatban a Felvidékről áttelepítendő magyarság elhelyezése érdekében a megyei földhivatalokhoz intézett rendelkezésemet.
Felkérem a T. Kormánybiztosságot, hogy ennek megfelelően utasítani szíveskedjék kirendeltségét, különös figyelemmel arra, hogy a Földhivatal és az áttelepítési kirendeltség legszorosabb együttműködése nélkül az áttelepülők letelepítése és elhelyezése nem oldható meg.

Köztudomású, hogy az elkobzott és a németség kitelepítése után visszamaradt, jelenleg még rendelkezésre álló ingatlanok nem elégségesek a Szlovákiából hazatelepülő magyar lakosság elhelyezésére. Következésképpen egy részük juttatásban nem részesíthető és nem helyezhető el a fent említett ingatlanokban. Szükséges tehát, hogy az Áttelepítési Kormánybiztosság már most, a telepítések megkezdése előtt meghatározza azokat a családi, szociális, egyéb feltételeket, melyek fennforgása esetén telepíthetők a felvidéki családok, másfelől az előreláthatólag nem telepíthetők elhelyezéséről és gondoskodásáról már most gondoskodjék. Ugyanis ellenkező esetben az a helyzet áll elő, hogy a korábban áttelepített családok telephelyhez, illetőleg esetleg önálló lakáshoz jutnak, a később átjövők pedig egyáltalán nem lesznek elhelyezhetők, annak ellenére, hogy családi és szociális helyzetük figyelemre méltóbb az előbb átjövőknél. Általános intézkedések a Csehszlovákiából áttelepítendő magyar lakosság elhelyezéséről

a.
Az Országos Földhivatal intézkedései

24/1947
Másolat

Országos Földhivatal
125.592/1947-III./1. ü.o.

Tárgy: A lakosságcsere keretében áttelepülő felvidéki magyarok elhelyezése érdekében szükséges intézkedések

Szíves tudomásulvétel végett megküldöm másolatban a Felvidékről áttelepítendő magyarság elhelyezése érdekében a megyei földhivatalokhoz intézett rendelkezésemet.
Felkérem a T. Kormánybiztosságot, hogy ennek megfelelően utasítani szíveskedjék kirendeltségét, különös figyelemmel arra, hogy a Földhivatal és az áttelepítési kirendeltség legszorosabb együttműködése nélkül az áttelepülők letelepítése és elhelyezése nem oldható meg.

Köztudomású, hogy az elkobzott és a németség kitelepítése után visszamaradt, jelenleg még rendelkezésre álló ingatlanok nem elégségesek a Szlovákiából hazatelepülő magyar lakosság elhelyezésére. Következésképpen egy részük juttatásban nem részesíthető és nem helyezhető el a fent említett ingatlanokban. Szükséges tehát, hogy az Áttelepítési Kormánybiztosság már most, a telepítések megkezdése előtt meghatározza azokat a családi, szociális, egyéb feltételeket, melyek fennforgása esetén telepíthetők a felvidéki családok, másfelől az előreláthatólag nem telepíthetők elhelyezéséről és gondoskodásáról már most gondoskodjék. Ugyanis ellenkező esetben az a helyzet áll elő, hogy a korábban áttelepített családok telephelyhez, illetőleg esetleg önálló lakáshoz jutnak, a később átjövők pedig egyáltalán nem lesznek elhelyezhetők, annak ellenére, hogy családi és szociális helyzetük figyelemre méltóbb az előbb átjövőknél.

A Szlovákiából áttelepülő családok egy részének elhelyezésére az áttelepülő magyarországi szlovákság ittmaradó ingatlanai fognak szolgálni. Mivel jelenleg még nem állapítható meg, mely családok fognak ténylegesen áttelepülni, az ingatlanokat ma még nem lehet számbavenni. Szükséges azonban, hogy a T. Kormánybiztosság az áttelepítés végrehajtásakor az ingatlanokat haladéktalanul számba vegye, és azok állagának megőrzése tekintetében idejében és hatályosan intézkedjék. Felkérem tehát a T. Kormánybiztosságot, hogy különösen az ingatlanok (tartozékok stb.) állagának megőrzése tekintetében, mivel ez a Kormánybiztosság feladata, már most szíveskedjék rendelkezni.

Felkérem, hogy a tárgyban előzetesen lefolyt tárgyaláson elhangzottaknak megfelelten a telephelyek felkutatására alakult bizottságok költségeinek és díjainak előlegzése, illetve azonnali kifizetése iránt, valamint a telepeseknek a vasútállomástól a telephelyre, illetve lakóhelyre szállításához szükséges fuvarozó biztosítása iránt a szükséges intézkedéseket mielőbb megtenni szíveskedjék.

Budapest, 1947. március hó 3.

A kiadmány hiteléül:
olvashatatlan aláírás s. k.
min[isztériumi] s[egéd] hiv[atali] igazgató

dr. Hajdú István s. k.
miniszteri osztályfőnök
az Országos Földhivatal ügyvezető igazgatója

Nógrád Megyei Levéltár (továbbiakban NML) XXIV. 1. A Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság Balassagyarmati 7. számú Kirendeltségének iratai 24/1947 ikt. sz. 1. doboz

b.
A Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság kirendeltségei

Másolat

Melléklet a 125. 592/1947 sz. kiadmányhoz

Kimutatás
A Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság kirendeltségeiről

Székhely

Területi illetékesség:

1.

Miskolc

Borsod-Gömör, Zemplén és Abaúj megyék

2.

Győr

Győr-Moson vm.

3.

Pécs

Baranya vm.

4.

Békéscsaba

Békés, Bihar és Jásznagykunszolnok vm.

5.

Komárom

Komárom-Esztergom vm.

6.

Nógrád-Hont vm.

7.

Kecskemét

Dél-Pest vm.

8.

Budapest

Fővárosi Földhivatal és Észak-Pest Megyei Földhivatal területi illetékességén

9.

Nyíregyháza

Hajdú, Szabolcs és Szatmár, Bereg vm.

10.

Tótkomlós

Csanád és Csongrád vm.

11.

Baja

Bács-Bodrog

12.

Szekszárd

Tolna vm.

13.

Székesfehérvár

Fejér és Veszprém vm.

14.

Sopron

Sopron és Vas vm.

15.

Kaposvár

Somogy és Zala vm.

16.

Gyöngyös

Heves vm.

Nógrád Megyei Levéltár (továbbiakban NML) XXIV. 1. A Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság Balassagyarmati 7. számú Kirendeltségének iratai 24/1947 ikt. sz. 1. doboz

c.
A Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság Balassagyarmati Kirendeltségének jelentése a Magyar Országos Földhivatalnak a betelepülők elhelyezésének megyei lehetőségeiről

Országos Földhivatal

Budapest

Jelentem, hogy a

értelmében a vármegyei Nemzeti Bizottság össze lett hívva. A Nemzeti Biztosság határozata szerint a Kormányhoz feliratot intéztek, hogy a vármegye területén tekintettel a kiosztható ingatlanok kevés voltára a lakosságcsere keretében menekültek ne helyeztessenek el.

Intézkedés történt, hogy minden egyes községben a betelepítési bizottság megalakuljon. Ezen bizottságok községenként meg is alakultak.
A megyei földhivatal intézkedett aziránt is, hogy a Kormánybiztosság és a rendőrség kiküldötte a földhivatallal karöltve a telephelyeket felkutassa. A telephelyek felkutatása március 31-én meg is indult, és az folytatódott április közepéig.

A rendelkezésre álló telephelyekre vonatkozó kimutatást mellékelten felterjesztem. A kimutatás adataira vonatkozólag jelentem, hogy a rendelkezésre álló ingatlanok a községekben tartalékolt ingatlanokból, valamint az 1946. évi IX. tc. alapján megváltott vagy elkobzott ingatlanokból állanak. Ezen ingatlanokat a községben csak az Országos Földhivatal hozzájárulásával használhatják fel, és így azok telepítési célokra való felhasználása lehetséges lesz.

A táviratban jelentett férőhelyekre azonnal betelepíthetünk családokat. A betelepítéssel kapcsolatban ingatlant azonban kézhez nem kaphatnak, csak a gazdasági év végén, mivel ingatlanok már haszonbérlet útján hasznosítva lettek.

A lefoglalt telephelyek nagy része csupán bérlet útján biztosítható, eltekintve Alsópetény községtől, hol a földalapok rendelkezésére állnak a helyi gazdasági cselédeknek juttatott épületeken felül.
Berkenye községben jelenleg 3 végleges telephely áll rendelkezésre, melyek kisebb költséggel használható állapotba hozhatók.
Rétság községben üresen álló laktanya van, melybe tömegesen is elhelyezhető lenne mintegy 100 család, mivel csak kisebb mérvű rongálások vannak a laktanyán, melyeket az esetleges beköltözők maguk is rendbe hozhatnának.
Nagybörzsöny, Nagymaros és Szendehely községben, ahol svábok kitelepítésre kerülnek, a bizottság még nem vizsgálta felül a férőhelyeket, de előreláthatólag a három községben véglegesen elhelyezhető lenne mintegy 30 család. Ezen családok közül 9 család földhöz is juttatható, míg a 18 Nagymaroson elhelyezhető telepes inkább ipari, vagy szellemi foglalkozású lehet.
Egyébként ezen községekre vonatkozó részletes jelentésemet a felülvizsgálat után beterjesztem.

A telephelyek felkutatása során figyelmen kívül hagyja a bizottság a nagyobb számban kitelepülő szlovák lakosság ingatlanait, valamint a kitelepülő svábok ingatlanait is.

Tekintettel arra, hogy a Földhivatalnak nem áll rendelkezésére a szlovák kitelepülők névjegyzéke, még az sincs megállapítva, hogy a vármegyében véglegesen kik lesznek azok a németajkú egyének, akik kitelepítésre lesznek kötelezve.

Nagyobb számú telepesekkel kapcsolatban javaslom figyelembe venni azt, hogy a vármegye területén több szlovák kitelepülő lesz, és a kitelepülő szlovák községek környékén lehetne elhelyezni azokat az egyéneket, akik véglegesen a szlovákok helyébe mennének.

Vallási megosztás szerint a férőhelyek nagy része római katolikus, kisebb részben evangélikus, vagy református falvakban vannak.

Kérek végül utasítást arra vonatkozólag, hogy a telephelyek felkutatását a Földhivatal miként foganatosítsa, mivel a Kormánybiztossági kirendeltségnek a felmerült útiszámlák kifizetésére fedezete nincsen, a Földhivatal pedig ellátmányt erre nem kapott, hogy fedezze ezen költségeket.

Naponkénti jelentésemet csak ebben az esetben tudom felterjeszteni.

Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság Balassagyarmati Kirendeltsége

NML XXIV. 1. A Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság Balassagyarmati 7. számú Kirendeltségének iratai 27/1947 ikt. sz. 1. doboz. Aláírás nélkül.

d.
Jelentés a Belügyminiszternek a megalapítandó Magyar Áttelepítési Kormánybiztosságról

Tárgy: Az Áttelepítési Kormánybiztosság kirendeltségeinek és átvonuló szállásainak elhelyezése

Belügyminiszter Úr!

A magyar-csehszlovák lakosságcserével kapcsolatban az ország különböző helyein az Áttelepítési Kormánybiztosi Hivatal kirendeltségeinek felállítása vált szükségessé éspedig Miskolcon, Nyíregyházán, Békéscsabán, Tótkomlóson, Kecskeméten, Gyöngyösön, Balassagyarmaton, Pécsett, Baján, Szekszárdon, Székesfehérváron, Komáromban, Győrött, Sopronban, Kaposváron.

Kérem Miniszter Urat, szíveskedjék az illetékes közigazgatási hatóságokat sürgősen arra utasítani, hogy az átvonuló tömeg számára a kirendeltségek vezetői részéről bejelentett helyeken megfelelő befogadóképességgel bíró épületet és lehetőséghez képest felszerelést biztosítsanak, úgyszintén a kirendeltségek részére irodahelyiséget is jelöljenek ki.

A kirendeltségek vezetőit egyidejűleg utasítottam arra, hogy az illetékes közigazgatási hatóságok vezetőinél a továbbiak megbeszélése végett jelentkezzenek.

Budapest, 1947. március 21.

Dr. Jócsik Lajos s.k.
államtitkár - kormánybiztos

NML XXIV. 1. A Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság Balassagyarmati 7. számú Kirendeltségének iratai 1 doboz

e.
Községenkénti kimutatás a betelepülők elhelyezési lehetőségeiről a megyében

178/1947

KIMUTATÁS
A 7. sz. Balassagyarmati kirendeltség működési területén felderített telepítési lehetőségekről 1947. április 16-i helyzet szerint

Balassagyarmat, 1947. évi május hó 10.

Kiss Imre A kirendeltség vezetője

NML XXIV. 1. A Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság Balassagyarmati 7. számú Kirendeltségének iratai 178/1947 ikt. sz. 1. d.

f.
Fél évvel később..
Nógrád megyei adatok az áttelepítésekről

1948. I. 6-án

Telepítési adatok

A csehszlovák-magyar lakosságcsere értelmében Nógrád-Hont vármegyéből a rendelkezésemre álló adatok szerint kitelepült összesen 99 család, 337 személy.

Visszamaradt összesen:

szántó

90 kat. h.

1228 n. öl

szőlő

9 kat. h.

203 n. öl

rét

1 kat. h.

970 n. öl

legelő

5 kat. h.

950 n. öl

telek

5 kat. h.

900 n. öl

Visszamaradt összesen 24 drb. gazdálkodásra alkalmas ház 3-4 állatot befogadó istállóval és 25 csak lakásra alkalmas ház, ebből már 3 juttatva és 4 ideiglenesen hasznosítva. A visszamaradt házak annyira rosszak, hogy csak egytized részben használhatók telepítésre.
Intézményesen áttelepült Nógrád megyébe 13 család. Ezek közül 1 család Csanád megyébe ment át.

Megoszlások a következők: Balassagyarmat 5, Rétság 3, Salgótarján 2, Vámosmikola 1, Berkenye 1.

NML XXIV. 1. A Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság Balassagyarmati 7. számú Kirendeltségének iratai 20. d.

Ezen a napon történt április 16.

1944

Második világháború: a brit–amerikai szövetséges légierő bombázza Belgrádot, 1100 ember hal meg.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő