„A harcok során megrongálódott”

Józsefváros a forradalom után

Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a VIII. kerületben zajlottak a legnagyobb harcok. A szovjetek is ezt a városrészt tartották a legveszélyesebbnek, ezért a pusztítás is itt volt a legnagyobb mértékű. A forradalom leverése után a mindennapi élet megindítása, a rend helyreállítása, az újjáépítés mindenhol a tanácsok feladata volt. Melyek voltak a harci események utáni legsürgősebb teendők? Hogyan próbálták meg a helyzetet rendezni? Ezekre a kérdésekre adnak választ a VIII. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottságának jegyzőkönyvei 1956 végéről és 1957 elejéről.

3.

1957. január 3.

  

Meghívó

A VIII. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1957. január 3-án, csütörtökön reggel 9 órai kezdettel a VIII. kerületi Tanács épületében (Baross utca 65/67. III. em. klubhelyiség) 51. ülését tartja.

Az ülés napirendje:

•1.        személyi ügyek
•2.        Általános tájékoztató (szóbeli)
       Kezdési időpont: 9 óra 18 perc.
       Előadók: a szakigazgatási szervek vezetői
•3.        Az Ingatlankezelő Vállalat vezetőjének beszámolója
       Kezdési időpont: 10 óra 30 perc.
       Előadó: Horváth Zoltán IKV igazgató
       Külön meghívott: Viktor Béla a Munkástanács elnöke

[...]

Budapest, 1956. december 29.

Váradi Andorné sk.                                                           Barabás Bertalanné sk.
VIII. ker. Tanács VB titkára                                              VIII. ker. Tanács VB elnöke

***

Jegyzőkönyv

Felvétetett a VIII. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1957. január 3-án reggel 9 órai kezdettel a VIII. kerületi Tanács épületében (Baross u. III. emelet, klubhelyiség) tartott 51. ülésről.

Jelen vannak: Barabás Bertalanné VB elnök, Klement Ödön VB. elnökhelyettes, Váradi Andorné VB titkár, Benedek József, Farkas József, Kocsis Károlyné, Farkas Jenőné, dr. Martos Ernő, Oláh Sándor Suhajda József, Végh Tivadar, Vida Miklós ‑ VB tagok

Csillag Miklós népművelési, Barabás Ferenc lakás, Darvasi István oktatási, Doór Ferenc szoc. pol, Hódosi István IKV, Katona Elek építési, Klein Imre pénzügyi, Malonay Géza egészségügyi, Nógrádi Imre kereskedelmi, Tímár Géza ipari állandó bizottságok elnökei

Dr. Ács Tibor igazgatási, Dr. Bisits László egészségügyi, Békés Tamásné népművelési, Éhleiter József iparügyi, Jász Nándor oktatási, Keczeli György pénzügyi, Király Istvánné lakásügyi, Máté Miklós kereskedelmi, Tasi István építési osztályok vezetői, valamint Frigyesi Tibor, Orosz Sándorné, Szentpéteri János

Távol vannak: Kovács Zsigmondné VB tag - igazoltan

Elnök: Barabás Bertalanné

Az ülés napirendje:
•1.        Személyi ügyek
•2.        Az Ingatlankezelő Vállalat vezetőjének beszámolója
•3.        Általános tájékoztató
Előadók: szakigazgatási szervek vezetői
[...]

c.) A Lakásügyi osztály munkája
Előadó: Király Istvánné osztályvezető
December közepén kezdett foglalkozni a lakásosztály a lakások kiutalásával. Egy szoba állott a rendelkezésükre, napi 250‑300 fél kereste fel az osztályt. Ezeknek legnagyobb része nem volt harc sújtotta hajléktalan, hanem társbérletben, albérletben és egyéb rossz körülmények között lakó. Az osztály naponta változtatta a kiutalási módszert, de még most is a legnagyobb nehézségeket okoz az osztálynak beadott lakáskérvények kivizsgálása. A [ügy]félforgalom csökkent, naponta 100-150 fő keresi fel az osztályt.

A jelenlegi munkához 22 fő áll rendelkezésre. A legnagyobb hiba, hogy ideiglenes jelleggel vannak az osztályhoz beosztva. Nagy hiba és a munkát hátráltatja, hogy az osztály még mindig csak 3 szobával rendelkezik, a felek beáramlanak az osztályra, és nem lehet tőlük dolgozni. Ha a helyiségeket visszakapnánk, külön helyezhetnénk a romos ügyek intézését.

Az osztályon 1200 most beadott elintézetlen ügydarab van. Legnagyobb részben a lakásokba már beköltöztek önkényesen. Csak abban az esetben adnak az önkényes beköltözöttnek ideiglenes kiutalást, ha pincéből, vagy egészségtelen lakásból költözött be. Eddig 1017 kiutalás történt. Naponta 10-15 hajléktalan jelentkezik az osztályon. Szükséges lenne nyilvántartásba venni, hogy hány hajléktalan van még a kerületben. A kerületben igen sok a disszidált lakás, hozzávetőlegesen 5-600. Ezek legnagyobb részébe már önkényesen beköltöztek. Sok esetben előfordul, hogy kiutalunk lakásokat nagyon rossz körülmények között lakók részére, mire kimennek a lakást már önkényesen elfoglalják. Eddig 100 esetben hajtottak végre karhatalmat, 300 kérelem van karhatalomra.

Szükséges az osztály helyiségeinek rendbe hozása, az előadói létszám emelése, az önkényes beköltözések megszüntetése. Ennek érdekében a házfelügyelők ellen - a kik szemet hunynak az önkényes beköltözések felett - megfelelő intézkedéseket hozni Ezt a Rádión és újságokon keresztül nyilvánosságra hozni. A házkezelőségek felé javasol kiadni kérdőívet, amin bejelenthetik a bérlőváltozásokat.

d.) Kereskedelmi osztály munkája
Előadó: Máté Miklós osztályvezető
Az elmúlt két hónapban az osztály feladata volt a kereskedelem megszervezése és a lakosság ellátásának biztosítása. Az üzletek legnagyobb százaléka elpusztult. A KÖZÉRT vállalat 134 üzletéből 4 maradt teljesen ép. A Közért vállalatnak 35 millió Ft kára van, a Vendéglátóipari Vállalatnak 20 millió. Jelenleg 21 bolt kivételével a Közért boltok árusítanak. A kerület közélelmezése helyzet jónak mondható. Összehasonlítva 1955. IV. negyedévével a helyzet a következő: liszt 87 vagon volt, most 85, cukor 100 vagon, most 96, tészta 80 mázsa, most 2 mázsa, zsír 51 vagon, most 40, burgonya 70 vagon, most is 70.

A piacok áruforgalma 1955. IV. negyedévében 48 248 mázsa, most 24 718 mázsa, főleg burgonya, hús, zöldség és gyümölcs. Nehézáru cikkből 8-10 napos készletekkel rendelkezünk. Komoly nehézség van a szállítással, a helyi árudákban saját maguknak kell elmenni az árukészletért. Nagy zavarok vannak a göngyölegek visszaszállításánál is.

2 Kerületi nagyüzemben működik Közért üzlet. Ezek a boltok naponta 50- ezer forint árut adnak el.
A kerületben a Corvin áruház kivételével minden áruház tönkrement. Némi utánpótlás van ágyneműből, vászonból és harisnyából.

A sajtóban megjelent az iparengedélyek kiadása, 3 nap alatt az osztály 100 keresték fel ilyen kéréssel. Eddig erre rendelkezést nem kaptak. Azonban az előző rendeletek szerint kiadtak ideiglenes iparengedélyeket március 31-ig. A kerület tüzelőellátása igen nagy probléma. Jórészt import szenet kapnak, ami nem alkalmas házi tüzelésre, közületek részére adják el.

Javaslata: Az állandó bizottság nagy segítségére lehetne az osztálynak az ellenőrzésben. A társadalmi ellenőri hálózatot felül kellene vizsgálni és megállapítani, hogy kik alkalmasak a feladatra.

e.) Egészségügyi osztály munkája
       Előadó: Dr. Bisits László osztályvezető
                   (melléklet)

f.) Iparosztály munkája
       Előadó: Éhleiter József osztályvezető
Az iparosztály eddig 372 iparengedélyt adott ki, főleg az építőiparban. Az Ingatlankezelő Vállalatnál is 142 kisiparos dolgozik. A szövetkezetek és vállalatok rendszeresen dolgoznak, egy szövetkezet sem bomlott fel. Nagy nehézségeket fog az osztálynak okozni, az, hogy a harcok során az iratok megsemmisültek.

Barabás Bertalanné: Javasolja, hogy az ÁB elnökök és a szakigazgatási szervek vezetői tartsanak egy közös megbeszélést az ÁB összes tagjaival és az osztály dolgozóival. A megbeszélést - az állandó bizottsági munka mielőbbi megindítása érdekében - a jövő hét folyamán javasolja megtartani.

Javasolja, hogy a VB foglaljon állást a rendészeti állandó bizottság megszüntetése kérdésében, illetve terjessze ezt a tanácsülés elé. Azonkívül javasolja, hogy a népművelési és az oktatási állandó bizottság is működjön együtt - ennek keretében foglalkozzanak sport kérdésekkel is. Az Ingatlankezelő Vállalat mellett működő Állandó Bizottság megindulása különösen fontos.

Balló Jakab: A pénzügyi osztály vezetője által tett javaslatot - mely szerint a disszidáltak elhagyott vagyontárgyait az Ügyvédi Munkaközösségek leltározzák: nem helyesli, mert a rendelettel ellenkezik. Javasolja, hogy a pénzügyi osztály megerősítésére - hogy a munkát elvégezzék - meghatározott munkaidőre dolgozókat vegyenek fel.

Malonay Géza: Ki a felelős a Szántó Kovács János utcai fürdő megnyitásáért, illetve miért nem nyitották még eddig meg? Egy hónapja nincs ott munkája 35 embernek.

Nógrádi Imre: A Fővárosi Tanács vissza akarja állítani azt a helyzetet, hogy ismét teljesen irányító szerve legyen a kerületnek. Most amikor rátérünk a kereskedelmi hálózat fejlesztésére, helytelennek tartja belenyugodni, hogy ismét a Városi Tanács szabja meg a kerület főútvonalain a boltegységek számát. A kerületi Tanács van hivatva eldönteni, hogy a kerületben milyen boltegységekre van szükség. Annak idején olyan hangok hallatszottak, hogy a kisiparosok 4-500 forintért kapnak boltot. Ha mi dönthetnénk ebben a kérdésben, akkor a kereskedelmi ÁB ellenőrizni tudná, hogy kinek van szükséges boltra. Arra kéri a Végrehajtó Bizottságot, tiltakozzon a Fővárosi Tanácsnál, hogy ilyen ügyeket is kivesznek a kerület hatásköréből.

Barabás Bertalanné: Javasolja Nógrádi ÁB elnök javaslatát elfogadni. Általában rámutatva, hogy a fejlődés iránya az kell, hogy legyen, hogy több önállóságot adjanak a kerületnek, mert csak akkor tudunk operatív módon intézkedni - ezt megmutatták a harcok eseményei is. A Városi Tanács a boltegységek elhelyezésével kapcsolatban javaslatokat tegyen, de a kerületre bízva, hogy azt elfogadja-e, vagy sem. A kerületi Vb már az elmúlt évben is tiltakozott az ellen, hogy a Fővárosi Tanács központilag irányítsa ezt a kérdést.

4/1957 VB sz. határozat

1. A VB felhívja az állandó Bizottságok elnökeit és tagjait, hogy a szakigazgatási szervek vezetőivel és dolgozóival tartsanak közös megbeszélést - az állandó bizottsági munka mielőbbi megindítása érdekében. 
       Felelősök: az ÁB elnökök és szakigazgatási szervek vezetői
       Határidő: január 15.

2. A VB megbízza titkárát, hogy terjessze a legközelebbi tanácsülés elé a rendészeti ÁB megszűnésének szükségességét. Valamint tegyen javaslatot - a VB állásfoglalása alapján - a népművelési és oktatási állandó bizottságok együttműködésére.
       Felelős: Váradi Andorné VB titkár
       Határidő: a legközelebbi tanácsülés

3. A Végrehajtó Bizottság megbízza elnökét, továbbítsa a VB tiltakozását a Fővárosi Tanácshoz, hogy ne a Fővárosi Tanács szabja meg a kerület főútvonalain üzlethelyiségek létesítésének szükségét. A főútvonalak az egyéb közutakkal azonosan a kerület részei. A kerületi Tanács hivatott eldönteni, hogy a kerületnek milyen boltegységekre van szüksége. 
       Felelős: Barabás Bertalanné VB elnök
       Határidő: január 31.

Kelt a VIII. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottságának 1957. január 3-i üléséből

Váradi Andorné                                                                      Barabás Bertalanné
VIII. ker. Tanács VB titkára                                        VIII. ker. Tanács VB elnöke

Ezen a napon történt március 28.

1914

Bohumil Hrabal cseh író (†1997)Tovább

1943

Sergey Rachmaninov orosz zeneszerző, zongoraművész, karmester (*1873)Tovább

1945

A visszavonuló német csapatok felrobbantják a komáromi Duna-hidat.Tovább

1955

Nagy Imre miniszterelnök Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének írt levelében formálisan is kénytelen volt lemondani miniszterelnöki...Tovább

1969

Dwight David Eisenhower tábornok, az Amerikai Egyesült Államok 34. elnöke, hivatalban 1953–1961-ig (*1890)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő