„A harcok során megrongálódott”

Józsefváros a forradalom után

Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a VIII. kerületben zajlottak a legnagyobb harcok. A szovjetek is ezt a városrészt tartották a legveszélyesebbnek, ezért a pusztítás is itt volt a legnagyobb mértékű. A forradalom leverése után a mindennapi élet megindítása, a rend helyreállítása, az újjáépítés mindenhol a tanácsok feladata volt. Melyek voltak a harci események utáni legsürgősebb teendők? Hogyan próbálták meg a helyzetet rendezni? Ezekre a kérdésekre adnak választ a VIII. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottságának jegyzőkönyvei 1956 végéről és 1957 elejéről.

Ügyosztályi beszámolók

Mellékletek:
Beszámoló a Pénzügyi Osztály munkájáról  

Az 1956. évi költségvetés végrehajtását megakasztották az október hó 23-a után bekövetkezett események és új feladatok elé állították a gazdasági apparátust. Intézményeink nagy része megsérült és azokat különösen az egészségügyi intézményeket sürgősen helyre kellett állítani. Ennek lebonyolításához 846 ezer forintos hitel átcsoportosítást hajtottunk végre. Természetesen ez az összeg nem fedezte a szükségletet és felsőbb szerveinktől a költségvetéstől független beruházási hitelt kaptunk. A költségvetés egyensúlya az év végéig helyre ált, de a zárszámadás beterjesztése előtt szükségesnek látszik az október 23-a után teljesített kiadások felülvizsgálata. Az 1957. évi gazdálkodást zökkenőmentesen tudtuk megkezdeni, bár végleges költségvetés még nem áll rendelkezésünkre. Az első negyedévben ezért PM: rendelkezés alapján csak a legsürgősebb kiadásokat tudjuk teljesíteni.

Az adócsoport munkáját egész minimális létszámmal indítottuk meg. Adóvonalon csak torlódásokkal foglalkozunk. Az iparosok és kereskedők második félévi adójának felét töröljük rendelet alapján, valamint földes hátralékokat kérelemre. Az utolsó negyedévben az adóügyi megbízottak csak önkéntes fizetőktől szedtek be adót, így az adóbevételi tervünket 40-45% körül teljesítettük. Ez a teljesítés a kerületek között a legjobbak közé tartozik. A harci cselekmények következében a ???-as brigád iratai nagymértékben tönkre mentek, a 6-os és a ???-es brigád iratai részben sérültek.

Elkezdtük az évi főkönyvzárásokat. Tekintettel arra, hogy nagyon sok kisiparos szenvedett komoly károkat, adórendezést fogunk előterjeszteni felsőbb szerveinkhez. Igen fontos lenne az adóbeszedési munka fokozottabb megindítása, azonban ezt akadályozza, hogy az adóügyei megbízottak csaknem kivétel nélkül leltározással foglakoznak.

Az adóscsoportnak mind a 6 brigádja a saját terültén végzi a leltározást a 211/1956 PM. Számú rendelet értelmében. Eddig kb. 500 bejelentés érkezett disszidálásról, azonban ezeknek kb. a felét nem kell leltározni, mert közvetlen családtag maradt a lakásban. A mai napig 69 esetben készült el leltár és a felleltározott ingóságokat minden esetben rokonnak tudtuk kiadni megőrzésre.
A jogvitás esetek elbírálásában a munkaközösségi ügyvéd nyújt segítséget társadalmi munkában. A bonyolult, hosszadalmas eljárást igénylő leltározás nagy megterhelést jelent az osztálynak.

A Pénzügyi osztály már október hó 28-tól folyamatosan részt vesz a lakosság segélyezésében. A kiosztásra kerülő segélyek legnagyobb része a vidék adományaiból érkezett. Ez az akció december hó elejéig tartott és mintegy 25 ezer lakost tudtunk segélyezni. December elején a segélyezési munka ketté vált, a természetbeni segélyezést a Vöröskereszt vette át, a készpénz segélyezést a Tanács Segélyezési Bizottsága intézi. A Vöröskereszt segélyezése december elején egészen minimális volt, sem élelmiszerrel, sem ruhaneművel nem rendelkeztek kellő mértékben. A Nemzetközi Vöröskereszt a küldemények szétosztásánál ragaszkodott a pontos felméréshez. A felmérési munkákban a Tanács és a pedagógusok nyújtottak segítséget. Ennek alapján karácsony előtt megindult a szervezett segélyezés. December hó 30-ától a mai napig mintegy 14 ezer személy részesült élelmiszer juttatásban, 1500 db pokrócot és 700 db télikabátot utaltak ki. A rendelkezésre álló készletek és az új felmérés lehetővé tették a természetbeni segélyezés folyamatos folytatását. A készpénzsegélyezésre 1 070 000 forintot bocsátottak rendelkezésünkre, amit a későbbiek folyamán még 3 millió forinttal emeltek meg. Az év végéig 4 255 000 forintot fizettünk ki 2000 személy, illetve család részére. Még kb. 400 segélyutalványt nem vettek fel.

A Pénzügyi Állandó Bizottság komoly segítséget nyújtott az osztálynak adóelengedési kérelmek elbírálásánál, helyszíni vizsgálatoknál és a költségvetési gazdálkodás ellenőrzésénél. Ezt a konkrét segítséget a továbbiakban is kérni fogjuk az Állandó Bizottságtól.

Aláírás nélküli, valószínűleg Keczeli Györgynek, a Pénzügyi osztály vezetőjének beszámolója

 

***

Tisztelt Végrehajtó Bizottság!

November 10-e után a harcok befejezésével előrelátható volt, hogy a közvetlen és legnehezebb feladat a hajléktalanok elhelyezése lesz. Szükségessé vált tehát, hogy egy megerősített apparátus a lehető leggyorsabb időn belül a legrövidebb eljárással megkísérelje a hajléktalanok elhelyezését.

Természetesen az első napokban felhasználva mindenféle lehetőséget, az elhagyott épületekbe, kultúrtermekbe, kultúrotthonokba, volt irodahelyiségekbe igyekeztünk a hajléktalanokat ideiglenes jelleggel beutalni.

Ez a több osztály dolgozóiból megerősítet csoport az első három hétben közel 600 elhelyezést eszközölt, és majdnem ugyanennyi családot sikerült csak már kerültekbe eredményesen elirányítani.

Ezek a hetek az elhelyezés kérdésében a felsőbb szervek teljes tehetetlenségét jellemezték és szinte napról-napra saját leleményességünkből sikerült csak más kerületek területén is ideiglenes lakásnak alkalmas helyiségeket találni.

Közben a Végrehajtó Bizottság a rádión keresztül a főváros lakosságához fordult, hogy jelentse be a megüresedett lakásokat és helyiségeket. Igaz közel 400 ilyen bejelentés érkezett, ezeknek azonban nagy része elsikkadt, mert a többi kerületek nem a ki???-t tartották elsődleges indoknak.

Ezek az idők egybeestek a nagyszámú külföldre távozások megindulásával, melynek helyes következménye lett volna a disszidált lakásoknak a hajléktalanokká váltak részére való kiutalása.
Sajnos a napi 200-as ügyfélforgalom és a rendkívül elszaporodott önkényeskedés mellett nem sikerült a disszidált lakásokat teljes mértékben a hajléktalanoknak biztosítani.
Az első napi rendkívüli kérelemözönt részben csökkentette, hogy a Köztársaság tér 26. és 27. szám alatt lévő pártházakat elkezdtük a hajléktalanok részére kiutalni. Egyéni kezdeményezés alapján a Deák Ferenc tér 10. szám alatt a volt Iparterv épületében is biztosítottunk lakásokat, hasonlóképpen a Vörösmarty tér 4. sz. alatt a Szikra Könyvkiadó kihasználatlan helyiségeit is elfoglaltuk.
Az Akadémia utca 13. szám volt Országos Pártközpont két emeletét a Fővárosi Tanácstól kaptuk meg, míg a legutóbbi időben szintén önálló kezdeményezés folytán a Külügyminisztérium mondott le közvetlen kerületünk részére egyik épületének több emeletéről a Fő utcában.

Meg kell mondani, hogy néhány tanácstag átérezte a ránk háruló egész rendkívüli nehézségeket és területéről naponta jelentette a megfelelő változásokat. Ki kell emelnem Magyar Miklóst, dr. Pesta Lajost és a László Ádámot, akik igen komolyan szívükön viselték választóik problémáit.
Rendkívül nagy segítséget nyújthattak volna a házkezelők is, azonban részükről semmiféle kezdeményezést, ill. hatósági funkciót nem tapasztaltunk. Meg kell megemlékeznem a lakóbizottságok szerepéről is, hiszen az első három hétben intézkedéseinkben jóformán teljesen a lakóbizottságok jelentéseire voltam utalva. Bár a lakóbizottságok többsége a hű képet igyekezett igazolni a tanács felé, mégis szükségessé vált, hogy valamennyi hajléktalan kiutalást január hó közepétől felülvizsgáljuk, mert nem egy a nem valós tények igazolásával jött létre.
Itt meg kell emlékeznem arról a segítségről is, amelyet a kerületi Kapitányság az első hetekben a rend fenntartására és személyes biztonságunk érdekében nyújtott. Úgy érzem, hogy a segítséget sikerült azzal viszonoznunk, hogy közel 10 rendőrségi alkalmazott régen húzódó lakásigényét sikerült elintézi. A Kerületi Ügyészség is igyekezett már az első napokban is segítséget nyújtani és határozottan megnyugtató volt egy-egy ügyben az ügyész jelenlétében dönteni olyan esetekben, amikor csak egy-egy bejelentés állt rendelkezésre a nagyszámú kérelmezők mellett.
December tizedike körül már érezhető volt, hogy a hajléktalanok száma ugrásszerűen csökken, így lehetővé vált, hogy az ügyeket a fennálló eljárási szabályokkal a létszámilag megerősített lakásosztály vegye vissza.
Az élet gyors megindulását egyébként a az anyakönyvi hivatal munkájából illetve annak statisztikájából is élethűen lemérhetjük. November hó 10-e óta az év végéig 539 születést, 389 házasságot és 827 halálozást anyakönyveztünk. A halálozási számból eddig 390azon halálesetek száma, melyek kerületünk területén a harci cselekmények során történtek. Ez a szám még valamit emelkedni fog, mert tudomásunk van arról, hogy még számos holttestet nem agnoszkáltak, illetve a hozzátartozók bejelentést még nem tettek. Egyébként az 1899 óta vezetett anyakönyveinket sikerült olyan biztonságba helyeznünk, hogy azokat semmiféle rongálódás nem érte.
A szabálysértési ügykörben a felsőbb szervektől kapott útmutatás alapján a novemberi események előtti időben keletkezett ügyeket nem folytatjuk, mert ezek megszüntetésére valószínű amnesztia várható. Itt feladatunknak elsősorban a közbiztonság megszilárdítását, illetve az engedély nélküli árusok teljes felszámolását tekintjük. Ezen a területen komoly együttműködése valószínű gyors eredményre vezet.

A karhatalom megszervezése és a honvédség fokozottabb felfejlesztése érdekében december hó folyamán lelátogattunk az 1935. évfolyambeliek lakását, azokét, akiknek egyébként katonai szolgálatot kellene teljesíteniük.
Jelenleg az 1950. évfolyambeli sorozott és az új évben bevonuló fiatalok felülvizsgálata folyik.
Bár a harcok folyamán kerületünkben igen sok üzlethelyiség megsérült, az elhelyezés területén mégis komoly mozgás indult meg. A kép azt mutatja, hogy ha önkényeskedések árán is, de komoly mértékben megcsökken a pincelakók és az üzletlakók száma. Ugyanakkor a harcok befejezésével a rendkívüli helyzetre való tekintettel néhány olyan intézkedést sikerült hozni, amely régen húzódó helyiség problémákat oldott meg. Így például, a József körút és a József utca sarkán egy kihasználatlan üzlethelyiségről nem tudtuk lemondatni a Fővárosi Autóbusz Üzemet, ma ott a környékbeli lakosság legnagyobb megelégedésével egy bő árukészlettel rendelkező zöldséges működik. De talán még jobb példa a Baross utca és a Körút sarkán lévő Deák kávéház, ahol az OKISZ ládákban export kesztyűket tartott és most mi harc árán ugyan, de visszajuttattuk eredeti rendeltetésének, illetve kiutaltuk a Vendéglátóipari Vállalatnak.
Egyébként a harcok befejezéséről az év végéig 16 közületnek és 56 kisiparosnak juttattunk helyiséget. A kiutalások egyenlőre ideiglenes jellegűek és azok minden esetben az ipari osztály írásbeli javaslata alapján történnek.
Itt meg kell emlékezni a Fővárosi Tanács december 12-én kiadott határozatáról, amely a főútvonali kiutalási jogkört ismét a Fővárosi Tanács hatáskörébe utalja. Meg kell mondani ez az intézkedés egyáltalán nem a kerületi tanácsok nagyobb hatáskörét célozza.
A Fővárosi Tanács rendelkezése értelmében a tegnapi naptól új iktatási rendszert vezettünk be az apparátusban. Reméljük a felsőbb szervektől további intézkedések követik majd egymást, a munka egyszerűbbé tétele érdekében.

Összefoglalva úgy érzem, hogy a rendkívül nehéz helyzetben az Igazgatási osztály dolgozóinak legnagyobb része a maximumot nyújtotta ahhoz, hogy a normális élet meginduljon és a lakosság sokrétű problémái a lehetőséghez képest egyszerűen és gyorsan megoldódjanak.

Budapest, 1957. január 3.

(Nincs aláírás, valószínűleg az Igazgatási osztály vezetőjének, dr. Ács Tibornak a beszámolója)

***

Tisztelt Végrehajtó Bizottság!

Kerületünkben lévő egészségügyi intézmények orvosi és egyéb egészségügyi dolgozói a harci események alatt munkájukat zömmel becsületesen látták el. Igyekeztek a lakosságnak mindenben segítségére lenni. Sokan életük kockáztatásával példaadóan végezték munkájukat.

       Annak köszönhető, hogy az egészségügyi ellátás terén fennakadás nem volt. Felkutattuk a kerületben a fertőző betegségeket és epidemológussal valamint a járványügyi védőnővel együttműködve elértük azt, hogy járványveszély kerületünkben nem volt. Tisztasági fürdőink nem lévén, a tetvességi kérdést úgy oldottuk meg, hogy a munkásszállásokat, kollégiumokat, ipari tanulóotthonokat, bölcsődéket, fodrászüzleteket folyamatosan ellenőriztük és F??? permetezéssel sikerült megakadályoznunk a tetvesség elterjedését.
Egészségügyi intézményeink a harcok következtében komolyabb károsodást nem szenvedtek, csak a Kistemplom u. 6. sz. alatti Tüdőbeteg-gondozó Intézet és a Nagytemplom utcai tanács bölcsőde sérült úgy, hogy nem üzemeltethető.
A Végrehajtó Bizottság segítségével megkaptuk a Korányi Sándor utca 3. sz. alatti volt katonai rendelőintézetet. A tüdőgondozó már kb. négy hete ebben a megjavított épületben végzi munkáját. Itt kívánjuk központosítani a tbc-s betegekkel foglalkozó szakrendeléseket (specifikus sebészet, nőgyógyászati, urológiai, fogászati, gégészeti kezeléseket, valamint a tbc-s laboratóriumot. Így sikerült községfejlesztési tervünk ezen pontját határidőre teljesíteni, de ezen túlmenően remélem, hogy a tbc centrumot is meg tudjuk valósítani. Ezen intézmény eddig a gazdagodott egy röntgen felszereléssel és Tomo-részleggel. Az ernyő röntgen fénykép felszerelést a Városi Tanács megígérte. Tekintettel arra, hogy az épületet a VIII. ker. Végrehajtó Bizottság a novemberi kivételes felhatalmazás alapján adta át tüdőgondozó céljára, az Egészségügyi Minisztériumhoz fordultunk a Végrehajtó Bizottság a Városi Tanács javaslatával az épület végleges kiutalásának elintézése végett.
A másik sérült egészségügyi intézményünk a Nagytemplom utcai bölcsőde, jelenleg kisebb létszámmal a Bezerédi utcai volt pártbölcsődében működik.
A két sérült épület felépítése és kijavítása folyamatban van, amennyiben tavaszra elkészülnek, mindkettőben bölcsődét kívánunk elhelyezni.
Rendelőintézeteink, körzeti orvosi rendelőink sérüléseit megjavítottuk, úgy hogy azokban a munka zavartalanul folyik.
A két csecsemőotthonunk közül a Kerepesi úti aknatalálat következtében az lekülönítő részlegben sérült. Ezen intézetek sérüléseit már rendbe hoztuk, és azok folyamatosan látják el feladatukat.
A tanácsi bölcsődék közül, mint említettem, a Nagytemplom utcai annyira megsérült, hogy annak üzemeltetése előreláthatólag tavasszal indulhat meg. Az épületkárok rendbehozatala folyamatban van. Ezen bölcsőde gyermekeit átirányítottuk a Bezerédi utca 17. sz. alatti volt pártbölcsődébe, amelyet a Tanács erre a célra igénybe vett. A Kistemplom utcai 6. sz. alatti épületet rendbehozatal után a Nagytemplom utcai bölcsőde fiókbölcsődéjeként kívánunk majd üzemeltetni. Bölcsődéink igénybevétele kb. már eléri az 50%-ot. A felesleges gondozónőket emiatt átirányítottuk azon bölcsődékbe, ahol ezt a létszám megkívánja. A hetes bölcsőde férőhelyek száma kevésnek bizonyult, ezért november vége óta a Vas utca 10. sz. alatti bölcsődét részben hetes bölcsődeként üzemeltetjük. Mint a bevezetőben említettem, az orvosok és az egészségügyi dolgozók lelkesen és példamutatóan dolgoztak. A munkafegyelem azonban a munkaidő betartásában különösen a bölcsődékben az utóbbi hetekben lazult. A gondozónők egy része távolabbi lakóhelyre, bevásárlási nehézségedre hivatkozva többet mulasztanak. A bölcsődevezetőkkel tartott megbeszélésen azonban sikerült ezt a lazaságot megszüntetni, s most már az üzemek munkaidejéhez alkalmazkodva tartjuk a bölcsődéket nyitva.
Közegészségügyi szempontból sok helyrehozni való van. Az épületek és lakások sérülésével kapcsolatban nagyon sok törmelék van utcáinkon, tereinken és a házak udvarán. Ezek elszállítását szorgalmazzuk és a Végrehajtó Bizottság társadalmi munkával az üzemek segítségét igénybe véve kevés eredményt elért. A hó akadályozza a törmelékek eltakarítását, azonban mindenképpen azon kell lennünk, hogy az elhordás tempóját gyorsítsuk, mert a tömelék-kupacokra ráöntik a salakot és egyéb házi szemet, ami közegészségügyi veszélyt jelent, de ettől függetlenül ezen kupacok növekedése egyes helyeken az utcai közlekedést is gátolja már. Egy erősebb havazás esetén közlekedési akadályt képezhetnek.
A szemét elfuvarozása érdekében közvetlen az események után felvettük a kapcsolatot a Köztisztasági Hivatal vezetőjével és az első napokban már a belterületről a terekre szállították a házi szemetet. A munka azonban abbamaradt és ezért a Városi Tanács Egészségügyi osztálya, valamint a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás intézkedését kellett kérnem. A Közegészségügyi Felügyelet megígérte, hogy az itt felhalmozódott szemetet sürgősen el lehessen távolítani. Sajnos ez bizonyos okok miatt a mai napig nem volt keresztülvihető úgy, hogy a napi szemét szállításon kívül az összegyűjtött szemetet teljesen még a mai napig sem szállították el.
Az élelmiszer rendészet terén nehézségeink vannak, az élelmiszerüzletek nagy része, úgyszintén a vendéglátó-ipari üzletek sérültek, a több héten át tartó rendszertelen árusítással kapcsolatban felhalmozódott selejt kiválogatása és eltakarítása nehezen ment. Az egészségügyi dolgozók gyakori ellenőrzéssel és nevelőmunkával a szocialista szektorokat már nagy részben helyrehoztuk. Nehezebb a helyzet az alkalmi utcai árusítókkal, valamint piaci árusokkal. Ezeket a kerület állatorvosával közösen sűrűn ellenőrizzük, nehogy a lakosságnak egészségügyi ártalmakat okozó élelmiszereket árusíthassanak. A piaci felügyelet több esetben koboz el közben jöttünkkel minőségileg meg nem felelő élelmiszert.
A harci események következtében elhaltak közül sokat nem tudtak véglegesen eltemetni, mivel a Temetkezési Intézet a halottak kiszállítását több napon keresztül nem tudta elvégezni. Először a kórházak halottas kamráiban összegyűjtött halottakat szállíttattuk el, majd két menetben a közterületen és házakban ideiglenesen eltemettek kihantolását és véglegesen sírba helyezését végeztettük el. Több mint 200 halott végleges eltemettetéséről kellett gondoskodni. Ezenkívül, hogy a hozzátartozókat a felesleges járkáltatástól megkíméljük, október utolsó napjaiban és november 10-e után kb. két héten át két orvos a temetőben végezte a halottkémlelést.
Az egészségügyi dolgozókat az eddigiekben vázoltak általában nagyobb munkateljesítmény elé állítják, amit kevés kivételtől eltekintve az egészségügyi dolgozók zöme igyekszik becsülettel ellátni.
Az Állandó Bizottság segítségét kérjük a védőintézeteknél folyó tejporosztáshoz. A tejpor hordókból való kiszerelése sok időt vesz igénybe és hátráltatja a védőnők területi munkáját, családlátogatását. Kérjük azon kívül, hogy a bölcsődéket nyitva tartás és munkafegyelem szempontjából ellenőrizzék. Az élelmiszerkereskedelemmel foglalkozó, valamint a vendéglátó-ipari üzletek ellenőrzése az Állandó Bizottság részéről jelenleg nem időszerű.

Budapest, 1957. január 4.

Dr. Bisits László
kerületi főorvos

(Az Egészségügyi osztály vezetőjének a beszámolója)

***

KIMUTATÁS
A VIII. kerület újjáépítéséről

Sérült lakások száma:                      lakások: 966
                                          Házak: 2682
Mely szám a folyamatos munka folyamán csökkeni fog.

Helyreállításra munkába vett lakások száma: 1744
A helyreállítás nem kis mértékben függ a vállalatoknak kiadott munkák mielőbbi befejezésétől és az anyagellátás biztosításától.
Helyreállított lakások szám: 634
Helyreállításban dolgozó:  szakmunkások: 1700
                                          segédmunkások:          2862
                                          műszaki dolgozók:          201
Ez kevés, amit igazol a vállalatok által elvégzett munka mennyisége is.
Helyreállítható lakások száma: 2012
Helyreállításban részt vevő gépek száma: 144
Ez kevés a kerületben lévő összes vállalatokat és kisiparosokat figyelembe véve. Szerintünk a munkát vállalt kivitelezők több gépet és szállítóeszközt is tudnának biztosítani, ami nagyon fontos lenne.

Helyreállításban részt vevő vállalatok :
ÉM vállalat:                         20
Tanácsi vállalat:       16
Vegyesvállalat:        13

Kisiparosok: 144, ebből    szakmunkás:                294
                                          segédmunkás:   447
                                          műszaki dolgozó:          21
                               IKV:    szakmunkás:                56
                                          segédmunkás:   70
                                          műszaki dolgozó:          8

IKV központ
IX. hó         fizikai munkás összesen: 350 fő
[...]
XII. hó        fizikai munkás összesen: 408 fő
       műszaki összesen:                52 fő                  

[...]

Budapest, 1957. január 3.                         

                                                                                         Horváth Zoltán
                                                                                         IKV igazgató

(Az Ingatlankezelő Vállalat igazgatójának beszámolója)                                  
Jelzet: Budapest Főváros Levéltára XXIII.208.a. VB jegyzőkönyvek, 1956. IV. kötet és 1957. I. kötet.

Ezen a napon történt március 29.

1905

Rejtő Jenő („P. Howard”) magyar író (†1943)Tovább

1912

A Déli-sarkról visszatérő Robert Falcon Scott kapitány és bajtársai (Wilson, Bowes, Oates) életüket vesztik a hóviharban (Scott naplójába...Tovább

1919

A Forradalmi Kormányzótanács közzétette – többek között – XIV. számú rendeletét a nevelési és oktatási intézmények köztulajdonba vételéről...Tovább

1946

Megalakul a MASZOVLET (Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt), a mai MALÉV elődje.Tovább

1971

Kiss Manyi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő (*1911)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő