Szajna parti séták Nyíregyházán

Punk és állambiztonság egy vidéki városban a nyolcvanas években

1985. augusztus 12-re virradóra valaki horogkereszteket, bekarikázott A-betűt és PUNK feliratot rajzolt Nyíregyháza legnagyobb lakótelepén, a Jósavárosban, közelebbről a Korányi Frigyes utca és a Korányi köz sarkán álló ABC falára. Az esemény másnap jutott megyei rendőr-főkapitányság III/III. osztálya tudomására, ahol "Figuráns" fedőnéven, falra írással elkövetett izgatás bűncselekmény ügyében indítottak nyomozást a tettes vagy tettesek felderítésére. A firkálásról készült fényképfelvételeket írásszakértői vizsgálatra küldték, és megkezdték a számításba jöhetők körének szűkítését.

"FIGURÁNS" fn. biz. nyom.-ban operatív adatgyűjtés

SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI
RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG
III/III. OSZTÁLYA

SZIGORÚAN TITKOS!

Tárgy: "FIGURÁNS" fn. biz.
nyom.-ban operatív adatgyűjtés

JELENTÉS
Nyíregyháza, 1985. augusztus 29.

Jelentem, hogy a mai napon a bizalmas nyomozásban felmerült DI nyíregyházi lakossal elbeszélgettünk, s az alábbiak jutottak tudomásunkra:

DI [...] iskolai végzettsége: 8 általános, szakképzettsége nincs, foglalkozása betanított munkás, munkahelye: TITÁSZ Váll. Nyíregyháza, pártonkívüli, nőtlen, büntetett előéletű, Nyíregyháza, Kállai Éva u. [...] szám alatti lakos.

Háromgyermekes munkáscsaládból származik. [...]

Nevezett meghallgatása során elmondta, hogy 1985. augusztus 10-én a húgával (J-val) a városközpontba jöttek vásárolni, ekkor találkoztak NZS-tal. NZS, mivel a szülei nem voltak otthon, meghívta őket a lakásukra. Szombaton találkoztak még NZS ismerőseivel: "Sunya", "Mini" stb. személyekkel, s megbeszélték, hogy vasárnap, azaz 11-én házibulit tartanak NZS lakásán. DI húgával együtt szombaton nem ment haza, hanem NZS-éknál aludt, valamint ott volt még SS is, aki szintén ott aludt. Másnap együtt voltak, majd délután NZS lement az Eperjes étterem elé, ahol találkozott "Sunyával" és társaival. Ezt követően felmentek NZS-ékhoz. A házibulin ott voltak: NZS, S, "Sunya", "Mini", "Tündi", MZ, "Atesz", GL, JT, DI és J. A társaság zenét hallgatott, beszélgetett. "Atesz" és MZ kb. 6.15-kor elmentek italért, valamint MZ holmijáért, mivel NZS-éktól akart menni egyenesen másnap dolgozni.

DI elmondta, a társaság egyes tagjai szeretnek politizálni, pl. Sunya (aki a legértelmesebb), Mini, NZS. Pl. NZS arról beszélt "... neki nem jó ami van...3000 Ft-ért nem érdemes dolgozni, nincs kocsija...a munkahelyi vezetőkben nem lehet megbízni... nyugaton jó lenne élni...jobb rendszer van...ott nem kell dolgozni és akkor is kapják a segélyt, ami elég a megélhetéshez."
Az előzőekben leírtakkal kapcsolatosan vitázott a fenti 3 személy. DI erről is csak úgy hallott, hogy a közelben hallgatta JT-sal a zenét. JT inkább a zenével volt elfoglalva, azt nem tudja, hogy ami elhangzott, ő is hallotta volna.

Nevezett beszélt arról is, hogy kb. 20.30 órakora húgával a házibuliból elment a jósavárosi ABC-től nem messze lévő buszmegállóba és a 12. sz. autóbusszal mentek haza. Utazásuk közben a következő megállóban felszállt BJ nevű ismerőse, valamint egy lány, aki B-val volt. Beszélgettek, ő elmondta, hogy most jönnek NZS-éktól. B a beszélgetés során elmondta, hogy NI (a barátnője) a kórházban van, voltak hozzá látogatóba is. A B társaságába tartozó lány a Kun Béla úton, B az állomásnál, a D testvérek a guszevi aluljárónál szálltak le a buszról.
D elmondta azt is, amit NZS-tól hallott, hogy horogkereszteket rajzolt valaki a környékükön, összefirkálták a falakat. Ő amikor a húgával ment haza, nem látott semmilyen kiírást a buszmegállóban, de különösebben nem is figyelt fel ilyesmire. Arról viszont hallott, hogy korábban MZ firkált és gondja volt vele a rendőrségnek. Ezenkívül a BJ-ről hallott még. Ő elítéli az ilyen személyeket. A korábbi cselekményeit szeretné elfelejteni, nyugodtan élni, szeretne a mostani munkahelyen gyökeret verni, becsületes munkával.

Az elbeszélgetést követően DI-tól írásmintát vettünk ki szakértői vizsgálat céljából.

Megjegyzés:

Nevezett meghallgatása során tapasztaltakból az állapítható meg, hogy nagyon őszintén beszélt a vele kapcsolatos dolgokról, kapcsolatairól. Ellenőrzöm operatív szempontból felhasználhatóságát, mivel jó lehetősége van a csoport további magatartásának, tevékenységének figyelemmel kísérésére.
A jelentés során új személyre is irányította a figyelmet: "Atesz"-re. Adataink szerint SZA (Atesz) MZ-nal korábban fasizmust éltető dalokat énekelt az utcán, szobájában a falra horogkereszt-rajz volt kitűzve (op[eratív] érdekből intézkedés vele szemben nem történt), a jelenlegi eseménnyel kapcsolatban op[eratív] ellenőrzése indokolt, erre intézkedünk.
Az is figyelmet érdemel, hogy DI meghallgatott személyen kívül a házibulin részt vett társaság többi tagja - akikkel már elbeszélgettünk - "Atesz"-ről nem tett említést. Hogy miért, az egyelőre nem ismert, tisztáznunk kell.

Intézkedés:

SZA-ra operatív tiszt útján adatgyűjtést végzünk, ellenőrzését megszervezzük, írásmintáját beszerezzük.

Czirják János r. főhadnagy

LÁTTAM:

Kerecseny László r. százados
osztályvezető

Nyt. sz: 7/594.
Készült: 1 pld-ban
Lerakva: "Figuráns" fn. b. ny.
Készít: CzJ/Fné

Ezen a napon történt március 28.

1914

Bohumil Hrabal cseh író (†1997)Tovább

1943

Sergey Rachmaninov orosz zeneszerző, zongoraművész, karmester (*1873)Tovább

1945

A visszavonuló német csapatok felrobbantják a komáromi Duna-hidat.Tovább

1955

Nagy Imre miniszterelnök Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének írt levelében formálisan is kénytelen volt lemondani miniszterelnöki...Tovább

1969

Dwight David Eisenhower tábornok, az Amerikai Egyesült Államok 34. elnöke, hivatalban 1953–1961-ig (*1890)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő