A moszkvai csonka olimpia

A moszkvai csonka olimpia - bár Szovjetunió kétségkívül presztizsveszteséget szenvedett - összességében sikeresnek bizonyult. Ugyanakkor világossá vált, hogy az olimpiai mozgalmat át kell alakítani. Ennek egyik jele volt Juan Antonio Samaranch megválasztása a NOB elnökévé, aki 30 évig irányította és átalakította az olimpiai mozgalmat. Ekkor azonban még nem lehetett látni, hogy a válság a következő olimpiát is érinti és a "birodalom" megpróbál visszavágni.

 

Jelentés a Politikai Bizottságnak a XXIII. Nyári olimpiai játékokra való felkészülésről, a kiutazó magyar csapat tervezett összetételéről 

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KB    
KÖZIGAZGATÁSI ÉS ADMINISZTRATÍV
OSZTÁLYA

SZIGORÚAN BIZALMAS
Bp., 1980. május 5.
KAO/387/ 1980. sz.
  Készült: 2 példányban

J e l e n t é s

a Politikai Bizottságnak
a XXIII. Nyári olimpiai játékokra való felkészülésről,
a kiutazó magyar csapat tervezett összetételéről

A XXIII. Nyári olimpiai játékokra Moszkvában, július 19. és augusztus 3. között kerül sor.

Az 1976. évi montreáli olimpián a magyar sportolók 4 arany, 5 ezüst és 13 bronzérmet szereztek, az országok közötti nem hivatalos pontversenyben 155 pontot értek el, és ezzel a 9. helyen végeztek.

A moszkvai olimpiai játékokra, a Titkárság 1976. augusztus 30-i határozatát figyelembe véve, az OTSH és a magyar Olimpiai Bizottság azt a célt tűzte ki, hogy a magyar csapat szereplése legyen a montreálinál eredményesebb, teljesítménye feleljen meg olimpiai hagyományainknak, a nemzetek sorrendjében az 5-7. hely egyikén végezzen.

Az olimpia előkészületeit számos országban erős politikai megnyilvánulások kísérik. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a nemzetközi sportszövetségek - a fokozódó politikai nyomás ellenére - támogatják a moszkvai olimpia megrendezését, szembehelyezkedtek az ellenolimpia gondolatával.

Illetékes szovjet elvtársaktól tájékoztatást kaptunk, hogy részükről minden előkészület megtörtént az olimpia sikeres lebonyolítására.

 1.





















A Magyar Olimpiai Bizottság 1977. márciusában határozta meg a felkészülés alapelveit és fő feladatait. Ezek középpontjában a nemzetközi élvonalhoz igazodó, az egyé nekre bontott edzési és versenyeztetései tervek végrehajtása állt.

Sportolóink felkészülése mindezideig zavartalanul folyt. Biztosítva voltak a szükséges feltételek, a hazai és a külföldi edzőtáborozás lehetőségei. A válogatott keretek és a jelentősebb szakosztályok élére többségében jól képzett szakvezetők kerültek. Szorosabbá vált a sportegyesületek és a szövetségek együttműködése a versenyzők felkészítésében. Szervezettebb lett a sportorvosi tevékenység, a tudományok egyes eredményeinek hasznosítása.

A nevelő- és politikai felkészítő munka szerves részét képezi az előkészületeknek. Az olimpiai keret tagjainak januárban tett ünnepélyes fogadalma növelte a sportolók elkötelezettségét. Megalakultak és működnek az olimpiai keretek KISZ csoportjai. A felkészítést szolgálják az időszerű politikai kérdésekről szóló központi előadások, az edzőtáborokban sorra kerülő tájékoztatók, a csoportos beszélgetések, a KISZ által kezdeményezett Olimpiai Klub rendezvényei.

A sajtó, a rádió és a televízió rendszeresen, megfelelően foglalkozik az olimpiával.

A nemzetközi sportszervezetekben a magyar sportdiplomaták hasznos tevékenységet fejtenek ki. Szoros kapcsolat és jó együttműködés jött létre a magyar sportszervek és a moszkvai olimpiai szervező bizottság között.

 2.























Az olimpián előreláthatóan 18 sportágban 210-250 magyar sportoló vesz részt. Teljes létszámú csapat indul birkózásban, cselgáncsban, kajak-kenuban, öttusában, sportlövészetben, súlyemelésben, tornában és vívásban /105 fő/. Csapatjátékokban eddig részvételi jogosultságot szereztünk női kézilabdában és vízilabdában /25 fő/. Atlétikában, evezésben, íjászatban, kerékpárban, lovaglásban, ökölvívásban, műugrásban, úszásban és vitorlázásban csak a versenyszámok, illetve a súlycsoportok egy részében indulnak sportolóink /80-120 fő/. A részvételi jogosultságért selejtezőt játszik még a női és a férfi kosárlabda csapat. A részvételi jogot nem tudta megszerezni a labdarúgó, a férfi kézilabda, a női és a férfi röplabda csapat.

A sportágak világ- és Európa-bajnoki versenyeredményei alapján megállapítható, hogy előreléptünk birkózásban, cselgáncsban, férfi tornában. A nemzetközi élmezőnyben tartjuk helyünket kajak-kenuban, női kézilabdában, vízilabdában és vívásban. Néhány sportágban - atlétika, öttusa, sportlövészet, súlyemelés, műugrás, úszás - a világszínvonalat csak egy-két versenyzőnk éri el. Evezésben, íjászatban, kerékpárban lovaglásban, ökölvívásban, női tornában, vitorlázásban egyrészt visszaestünk, másrészt a nemzetközi élvonalat alig közelítjük meg.

A 13 kiemelt sportegyesület zöme az eddigi nemzetközi teljesítménye alapján elmaradt a tervezett szinttől. Néhány - nem kiemelt - sportegyesületben viszont nőtt az olimpiai érem- és pontszerzésre esélyes versenyzők száma. Egyes élsportolóknál a felkészülés során erkölcsi-magatartásbeli problémák jelentkeztek, esetenként egészségtelen edzői rivalizálás is zavarta a munkát.

Az eddigi nagy versenyek alapján a sportvezetés úgy ítéli meg, hogy a célkitűzések közül várhatóan teljesül a montreálinál eredményesebb szereplés, a hagyományos olimpiai eredményesség megközelítése. A nemzetek sorrendjében az 5-7. hely elérése a jelenlegi elemzés alapján nem valószínű, bár még ezt befolyásolhatja a bojkott.

II.

HATÁROZATI JAVASLAT

  1. A Politikai Bizottság az olimpiai felkészülés helyzetéről, valamint a kiutazó csapat tervezett összetételéről szóló jelentést tudomásul veszi.
  2. Az olimpia kezdetéig hátralevő időszakban a felkészülési programokban meghatározott feladatok maradéktalan végrehajtására kell törekedni. Továbbra is biztosítani kell az eredményes szerepléshez szükséges feltételeket. A sportszakmai munka szerves részeként nagy figyelmet kell fordítani az olimpiai csapat politikai felkészítésére, morális és fegyelmi egységének szilárdítására. Esélyeink megítéléséről szerényen, mértéktartóan kell tájékoztatni a hírközlő szerveket.
  3. Kádár János, Korom Mihály és Borbándi János elvtárs június végén vagy július elején tegyen látogatást a tatai olimpiai edzőtáborban.
  4. Az olimpiai csapat ünnepélyes búcsúztatására, illetve fogadására, valami nt az eredményesen szerepelt versenyzők és vezetőik kitüntetésére megfelelő időben készüljenek előterjesztések a Titkárság számára.
  5. Az olimpiai csapat szerepléséről készüljön jelentés a Politikai Bizottságnak 1980. IV. negyedévében.

 /Rácz Sándor/

MOL M KS 288. f. 5/800. ő. e. Magyar Országos Levéltár (Eredeti aláírásokkal hitelesített jegyzőkönyvrészlet, határozat és a tárgyhoz kapcsolódó előterjesztés)

Ezen a napon történt március 28.

1914

Bohumil Hrabal cseh író (†1997)Tovább

1943

Sergey Rachmaninov orosz zeneszerző, zongoraművész, karmester (*1873)Tovább

1945

A visszavonuló német csapatok felrobbantják a komáromi Duna-hidat.Tovább

1955

Nagy Imre miniszterelnök Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének írt levelében formálisan is kénytelen volt lemondani miniszterelnöki...Tovább

1969

Dwight David Eisenhower tábornok, az Amerikai Egyesült Államok 34. elnöke, hivatalban 1953–1961-ig (*1890)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő