Államvédelmi szempontból aggályos

Az ügynök "külföldi munkára nem alkalmas"

„A rábízott feladatokat lelkiismeretesen elvégzi és az eddigi munkáját értékelve megállapítható, hogy a Vasmegyei Főosztály egyik legértékesebb ügynöke lett. „Fenyvesi” hívta fel a figyelmét a Hatóságnak arra, hogy papi irányítás alatt ifjúsági szervezkedés folyik Szombathelyen, és ez az egész országra kiterjed. "Fenyvesi" jelentette, hogy a szervezkedés célja az, hogy az ifjúságot a "Katolikus Szociológia" [!] tanításának alapján összefogja az egyház köré, hogy ezáltal akadályozza az ifjúság demokratikus szellemben való nevelését, továbbá.”

"Fenyvesi Imre" fedőnevű ügynök felhasználási javaslata

BM Vasmegyei Főosztály                             
Felderítő csoport
Szigorúan titkos!

Tárgy: "Fenyvesi Imre" fedőnevű ügynök felhasználási javaslata.

J a v a s l a t.

Szombathely, 1954. április 21.

[...]

"Fenyvesi"-nek, mint legfontosabb feladatot meghatározzuk:

A bécsi Pázmáneumba való bejutását, azzal a céllal, hogy szenteltesse pappá magát, illetve tanuljon a Pázmáneumban. Végső célunk ebben az esetben az, hogy egy idő után a Vatikánba jusson.

"Fenyvesi"-nek lehetősége van szombathelyi egyházi kapcsolatainak felhasználásával, illetve hozzájárulásukkal a fenti feladatot végrehajtani.

Amennyiben a Pázmáneumban való felvétele nem sikerülne, úgy édesapjának nyugaton élő katonatiszti kapcsolatait használja fel arra, hogy rajtuk keresztül sikerüljön bejutni valamelyik ellenséges hírszerző szervbe, vagy emigrációs ifjúsági szervezetbe.

Ha Ausztria területén nem sikerül olyan objektumban elhelyezkednie, ami bennünket érdekel, s ahonnan lehetősége lenne bennünket tájékoztatni az ellenség tevékenységéről, úgy sógora felhasználásával telepedjen le Nyugat-Németországban, Münchenben, s próbáljon elhelyezkedni a "Szabad Európa Rádiónál". Ehhez hozzásegíti nyelvtudása és megfelelő műveltsége.

"Fenyvesi" fedőnevű ügynök "kiszökését" az alábbiak szerint javasoljuk megszervezni:

Kutatómunkát végez, s megállapítja, hogy "megbízható" baráti környezetében rendelkezik-e szentgotthárdi viszonylatban határsáv igazolvánnyal. Amennyiben igen, úgy anyagiakért, vagy baráti alapon azt kölcsönözni.

Kutatást végez, megállapítja, hogy ismeretségi körében van-e olyan személy, aki gépkocsival rendelkezik, illetve gépkocsivezető. Közlése szerint a püspök gépkocsivezetőjének fia néki jó barátja.

Kutatást végez baráti körében olyan személyek után, akik hajlandók lennének vele nyugatra "szökni", ehhez fel tudná "Fenyvesi" használni az illető kinti kapcsolatait, s anyagi lehetőségeit.

A határ átlépését Szentgotthárd térségében hajtaná végre, ugyanis "Fenyvesi", mint lehetőséget felvetette Némethinét, akinek férje a múltban rendőr őrnagy volt. Némethinének fivére, mint tanító osztrák területen, Szentgotthárd környékén dolgozik. "Fenyvesi" ezt a személyt felhasználhatja arra, hogy Őt Graz mellett lakó ismerőseihez vigye, illetve anyagiakkal támogassa.
"Fenyvesi" "szökés" okául elmondja, hogy rossz anyagi körülmények között volt, szeretett volna tovább tanulni, elhelyezkedési lehetősége nem volt, annak ellenére, hogy mindent elkövetett, hogy el tudjon helyezkedni.

Megvan a lehetősége annak, hogy egy-két személyt őrizetbe vegyünk abból a csoportból, amiben maga is "Fenyvesi" tevékenykedett. /Ifjúsági szervezkedés/

"Fenyvesi" nyugatra való "szökése" után 3-4 hónapig velünk csak vegyszeres levelező kapcsolatot fog fenntartani. Ebből a célból rendelkezésére fogunk bocsátani két szombathelyi levelező címet.

"Fenyvesi" végleges foglalkoztatási tervét, illetve nyugatra való "szökésének" részletes kidolgozását "Fenyvesi"-vel közösen beszéljük meg, és annak alapján készítsünk tervet.

 Ellmann Sándor áv. hdgy.
 A javaslattal egyetértek!
Fenyvesit május 15-ig ki lehet küldeni.
Készült:2 pld.
1 pld............
1 pld. Feld. csop.

Készítette: E. S.
Gépelte: J. E. 4 oldal.

Megjegyzés:
A jelentésben igen sok kérdés még csak
Elképzelés és nem konkrét javaslat
kidolgozva. Ezt azonnal megcsinálni és
a feladattervet elkészíteni.
54. IV. 24.

ÁSZTL 3.2.4. K-364.

Ezen a napon történt március 28.

1914

Bohumil Hrabal cseh író (†1997)Tovább

1943

Sergey Rachmaninov orosz zeneszerző, zongoraművész, karmester (*1873)Tovább

1945

A visszavonuló német csapatok felrobbantják a komáromi Duna-hidat.Tovább

1955

Nagy Imre miniszterelnök Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének írt levelében formálisan is kénytelen volt lemondani miniszterelnöki...Tovább

1969

Dwight David Eisenhower tábornok, az Amerikai Egyesült Államok 34. elnöke, hivatalban 1953–1961-ig (*1890)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő