Milliárdos fegyverkezési program?

„Az 1938. év elején a kormány szükségesnek látta, hogy nagyobb mérvű beruházási munkálatot indítson meg, egyrészt a különböző közigazgatási szükségletek kielégítése és az állami üzemek fejlesztése céljából, másrészt a honvédség felszerelése érdekében. 1938 tavaszán Darányi Kálmán akkori miniszterelnök Győrben beszédet mondott, amelyben meghirdette az ún. milliárdos beruházási programot. Ezt követően a kormány törvényjavaslatot nyújtott be az országgyűlésbe s annak letárgyalása után jelent meg a honvédelmi és ezek költségeinek fedezéséről szóló 1938:XX. tc.”

 

Bevételek:

 

Beruházási kölcsön..................................................................................400-

Beruházási hozzájárulásra felvett előleg + kamatbevétel..................200,4

Beruházási hozzájárulás

                                               1938. VII. 1. - 1939. VI. 30.................126,6

                                               1939. VII. 1. - 1940. XII. 31................192-

                                               1941. I. 1.     - 1941. XII. 3..................127,5

                                               1942. I. 1.     - 1942. XII. 31................115,8

                                               1943. I. 1.     - 1943. XII. 31.................85,7

 

Összes bevétel 1943. XII. 31.-ig........................................................1248-

Beruházási hozzájárulás 1944. I.1.-től  - 1944. XI. 30...................11,5

                                                                                  Összesen:...........1259,5

 

Kiadások

 

Beruházásokra nyitott hitel

                                               1938. VII.1. - 1939. VI. 30.................372,8

                                               1939. VII. 1. - 1940. XII. 31..............   529-

                                               1941. I. 1.     - 1941. XII. 31...............118,1

                                               1942. I. 1.     - 1942. XII. 31.................57,6

                                               1943. I. 1.     - 1943. XII. 31.................50,8

 

Összes beruházás 1943.XII. 31.-ig..........................................1128,3

Beruházásokra nyitott hitel 1944. I.1. - 1944. XI. 30...................13,6

 

                                                                                  Összesen:   1141,9

 

Beruházási hozzájárulásra felvett előleg törlesztése 1941-1944.........170-

 

                                                                                  Együtt:........................1311,9

 

1944. november hó végén a beruházási alap hiánya:............................52,4

 

A hiány fedezése oly módon történt, hogy a közigazgatás az alapnak 54,5 millió P összegű ellátmányt adott, amelynek számításba vételével az alap pénzkészlete a fenti időpontban 2,1 millió P volt. Ezzel az időponttal az alap működése meg is szűnt, mert a Sopronba menekült kormány vélhetőleg nem végzett beruházási munkálatokat.

Az öt éves milliárdos beruházási program jelentősége könnyen felbecsülhető, ha összehasonlítjuk ugyanazon időszak egyéb állami beruházásaival. A költségvetésekben beruházásokra biztosított összegek az 1938. VII. 1-től 1944. XII. 31-ig terjedő időszakban a következők voltak:

 

 

1938/39

1939/40

1941

Erdélyi

.

1942

Délvid. kv.

1943

1944

Össze-sen

Polgári közigazgatási beruházások

19

30,5

23,7

30,8

107,6

18,5

131,5

123,6

485,2

Üzemi beruházások

21,9

41,8

43,7

84,9

136,9

21,1

219,7

332,6

902,6

Összesen

40,9

72,3

67,4

115,7

244,5

39,6

351,2

456,2

1387,8

Katonai beruházások

3,7

54,3

16,9

17,5

26,7

2

81

97,3

299,4

Együtt

44,6

126,6

84,3

133,2

271,2

41,6

432,2

553,5

1687,2

 

A háború alatt a nemzeti beruházási alapon kívül végzett külön honvédelmi beruházások összege mintegy 3 milliárd P-t tett ki.

A nemzeti beruházási alap polgári beruházásai az ugyanazon időszak költségvetésileg biztosított beruházásainak 29,2%-át érték el, a beruházási alap katonai beruházásainak pedig a háborús különberuházásoknak mintegy 26%-át. Ezeknek a számoknak a figyelembevételével nyilvánvaló, hogy a milliárdos beruházási program igen nagymérvű beruházási tevékenységet indított meg, amelynek termeléspolitikai, közlekedéspolitikai s általában közgazdasági, valamint szociál- és kultúrpolitikai jelentősége vitathatatlan. Ma már kétségtelen megállapítható az is, hogy az 1938-as években kezdődött konjunktúra emelkedés részben szintén milliárdos beruházási program végrehajtására vezethető vissza.

 

Jelzet: MOL XIX-L-1-k, 20. doboz

Ezen a napon történt március 28.

1914

Bohumil Hrabal cseh író (†1997)Tovább

1943

Sergey Rachmaninov orosz zeneszerző, zongoraművész, karmester (*1873)Tovább

1945

A visszavonuló német csapatok felrobbantják a komáromi Duna-hidat.Tovább

1955

Nagy Imre miniszterelnök Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének írt levelében formálisan is kénytelen volt lemondani miniszterelnöki...Tovább

1969

Dwight David Eisenhower tábornok, az Amerikai Egyesült Államok 34. elnöke, hivatalban 1953–1961-ig (*1890)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő