A KISZ vezetői az MSZMP IKB titkársági ülésén a KISZ első kongresszusának összehívására tettek javaslatot. A Titkárság nem tartotta „...Tovább
A Földmívelésügyi Minisztérium kirendeltségi szervezete és a temesvári hivatal tevékenysége
(1913-1914)
„Igyekeztem a budapesti szövetkezeti központokkal és a helyi érdekeltségekkel karöltve a szövetkezeti eszmét népszerűsíteni. A vezetésem alatt álló kirendeltség működési területén a szövetkezeteket illetőleg a helyzet az, hogy Temes megyében leginkább a hitelszövetkezeti intézmény van elterjedve, amennyiben az összes községek csaknem 40%-ában van hitelszövetkezet, ami tekintettel arra, hogy egy község hitelszövetkezete több község hiteligényeit is kielégítheti, kedvező eredménynek mondható. Ellenben a fogyasztási és állatbiztosító szövetkezetek létesítése csak lassan halad.”
Források
1. A m. kir. földmívelésügyi ministerium kirendeltségeinek szervezeti szabályzata
(Kiadatott a m. kir. földmívelésügyi miniszter 1913. évi április 28-án 4670/eln. számú rendeletével.)
1. §
•1. A m. kir. földmívelésügyi minisztérium hegyvidéki kirendeltségének (székhelye: Munkács) működése Bereg, Máramaros, Sáros, Szatmár, Szepes, Ung, Ugocsa és Zemplén vármegyékre,
•2. a m. kir. földmívelésügyi miniszterium marosvásárhelyi kirendeltségének (székhelye: Marosvásárhely) működése Brassó, Csik, Háromszék, Kisküküllő, Maros-Torda és Udvarhely vármegyékre,
•3. a m. kir. földmívelésügyi minisztérium kolozsvári kirendeltségének (székhelye: Kolozsvár) működése Alsófehér, Hunyad, Kolozs, Szolnok-Doboka és Torda-Aranyos vármegyékre,
•4. a m. kir. földmívelésügyi minisztérium felvidéki kirendeltségének (székhelye: Zsolna) működése Árva, Bars, Gömör-Kishont, Liptó, Trencsén, Turóc és Zólyom vármegyékre,
•5. a m. kir. földmívelésügyi minisztérium nagyváradi kirendeltségének (székhelye: Nagyvárad) működése Arad, Bihar és Szilágy vármegyékre s végül
•6. a m. kir. földmívelésügyi minisztérium temesvári kirendeltségének (székhelye: Temesvár) működése Krassó-Szörény és Temes vármegyékre terjed ki.
2. §
A kirendeltségek feladatát képezi, hogy:
•a) a területek gazdasági viszonyait, azoknak minden ágazatát állandóan figyelemmel kísérjék, azok fejlesztését s a gazdaközönség anyagi és erkölcsi megerősödését megszabott hatáskörükben és a rendelkezésükre bocsájtott hitel keretei között minden lehető módon előmozdítsák, s a célból a mutatkozó szükséglethez képest indítványokat, javaslatokat terjesszenek a földmívelésügyi miniszter elé;
•b) a gazdaság érdekében hozott s azzal kapcsolatos törvények és rendeletek végrehajtását hathatósan ellenőrizzék, illetve az ezen törvények végrehajtásával megbízott hatóságok ez irányú munkáját állandóan figyelemmel kísérjék s azokat ezen munkájukban támogassák,
•c) a földmívelésügyi miniszter rendeleteit végrehajtsák, illetőleg végrehajtassák, s az egyes ügyágak körében a nyert felhatalmazás erejéig önállóan intézkedjenek;
•d) a területükön működő s a kirendeltség alá rendelt szakhivatalok, intézetek és önálló működésre jogosított szakközegek tevékenységét ellenőrizzék, azokat tevékenységre ösztönözzék és feladatuk teljesítésében támogassák;
•e) a területükön működő és gazdasági célt szolgáló egyesületek, gazdakörök, gazdasági munkásegyesületek, szövetkezetek alapszabályszerű működését figyelemmel kísérjék, azokat feladatuk teljesítésében támogassák, a gazdatársadalomnak testületi és szövetkezeti szervezkedését elősegítsék, s mindazon kérdésekben, amelyek intézésébe a gazdatársadalmi szervezetek bevonhatók, azokkal lehetőleg karöltve járjanak el.
Hogy a m. kir. földmívelésügyi minisztérium egyes ügykörében a kirendeltségek milyen önálló hatáskörrel ruháztatnak fel, illetve hogy egyes ügyekben milyen mérvig járnak el a kirendeltségek önállóan, azt külön rendeletek állapítják meg.
3. §
A földmívelésügyi minisztérium alá tartozó s az 1. §-ban felsorolt vármegyék területén működő összes hivatalok és közegek - az 5. §-ban felsoroltak kivételével - az illető vármegye területére illetékes miniszteri kirendeltség hatósága alatt állanak, s a működésükre vonatkozó rendeleteket és utasításokat - amennyiben valamely fennálló törvény másként nem intézkedik - a kirendeltség útján veszik, s viszont a minisztériumhoz intézett mindennemű jelentéseiket a kirendeltség útján terjesztik elő.
A külső közegek oly esetekben, midőn az ügy sürgőssége ezt feltétlenül megkívánja, közvetlenül a minisztériumból is kaphatnak utasítást, a külső közegekhez bármely ügyben közvetlenül kiadott rendelkezés azonban egyidejűleg mindenkor az illetékes kirendeltséggel is közöltetik.
4. §
Nem tartoznak a miniszteri kirendeltségek alá a különböző szakoktatási és tudományos intézetek (iskolák, kísérleti állomások), továbbá a különböző uradalmak és birtokok, lótenyészintézetek, fürdők, nyaralótelepek s az ingatlan állami vagyon kezelésére rendelt hivatalok és közegek, erdészeti és vízügyi hivatalok és közegek. Mindezen hivatalok és közegek is azonban a kirendeltségek közvetlenül vett megkeresésére azokat működésükben támogatják s a kirendeltség működését érintő ügyekben azokkal egyetértőleg járnak el. Viszont a kirendeltségek is ezen hivatalokat és közegeket megkeresésük alapján működésükben támogatják.
5. §
A miniszteri kirendeltség a kirendeltség működési területén eljáró alárendelt hivatalok, intézetek, önálló működésre jogosított közegek felett felügyeleti és ellenőrzési jogot gyakorol s ebből folyólag:
•a) személyi ügyekben a m. kir. földmívelésügyi miniszterhez intézett felterjesztéseiket, jelentéseiket, javaslatukat, kérelmüket közvetíti, véleményezi,
•b) az engedélyezett szabadságidő igénybevételének idejét megállapítja, illetve nyolc napnál továbbra nem terjedő szabadságidőt engedélyez.
6. §
A miniszteri kirendeltségek úgy a vett rendeletek, mint a saját hatáskörükben tett intézkedések végrehajtásánál a hatóságuk alá tartozó összes tisztviselőket és közegeket azoknak tulajdonképpeni hivatali ügykörén túl is igénybe vehetik, s azok az illetékes kirendeltségtől vett utasításokat végrehajtani tartoznak.
Ha valamelyik hivatalfőnök vagy önálló működési körrel felruházott közeg a kirendeltség részéről vett utasítást jogosulatlannak találná vagy annak végrehajtása ellen aggályai lennének, kívánhatja, hogy ez iránti indokolt előterjesztését a kirendeltség a minisztériumhoz felterjessze - a vett utasítás azonban, ha annak végrehajtásához a kirendeltség ennek dacára ragaszkodik, ez esetben is végrehajtandó.
7. §
A kirendeltségek az egyes intézkedések helyi végrehajtását rendszerint csak az esetben végzik saját személyzetükkel, ha azok a közigazgatási hatóságok vagy a társadalmi szervezetek által nem végezhetők.
8. §
Amennyiben a rendeletek végrehajtása közben előre nem látható dolgok, akadályok merülnének fel, melyek azonnali intézkedést igényelnek, s ezek elmulasztása kárral járna, köteles a kirendeltség a hatáskörre való tekintet nélkül, utólagos jóváhagyás kikérése mellett az érvényben levő törvények és rendeletek keretein belül saját belátása szerint azonnal intézkedni. Ilyen esetben az intézkedéssel egyidejűleg a m. kir. földmívelésügyi miniszterhez indokolt, szükség esetén távirati jelentést tesz.
9. §
A kirendeltségek személyzetét a miniszter rendeli ki, illetőleg osztja be. A kirendeltségek személyzete úgy állítandó egybe, hogy abban a gazdasági szakképzettség kellően képviselve legyen.
Minden egyes kirendeltség élén a miniszter által kirendelt tisztviselő áll, aki a kirendeltség egész személyzetének, úgyszintén a hatáskörébe utalt hivatalok, intézetek vezetőinek és önálló működésre jogosított hivatali közegeknek főnöke.
10. §
A kirendeltség vezetőjének állandó helyettesét a miniszter jelöli ki. Az állandó helyettes a hivatalfőnök távollétében vagy akadályoztatása esetén a hivatalfőnökre nézve megállapított hatáskörben és ugyanolyan felelősség mellett önállóan intézkedik; a kirendeltség vezetője azonban bizonyos ügyekre nézve az intézkedést távolléte vagy akadályoztatása esetére is fenntarthatja magának.
Ha állandó helyettes kijelölve nincs, a kirendeltség vezetőjének helyettesét esetről esetre ugyancsak a miniszter jelöli ki.
11. §
A kirendeltség összes teendőinek pontos és helyes ellátásáért a hivatalfőnök személyesen felelős.
12. §
A kirendeltség hivatalos kiadványait a főnök írja alá. Jogában áll azonban állandó helyettesét vagy szükség esetén a tiszti személyzet más tagját is bizonyos ügyekre nézve állandóan vagy meghatározott időtartamra a kiadmányozási joggal felruházni. A felruházás mindenkor írásbeli meghatalmazás alakjában eszközlendő, és abban az illető ügyek pontosan meghatározandók. A meghatalmazás a miniszternek azonnal bejelentendő. A meghatalmazott tisztviselő által kiadott ügyekért a kirendeltség vezetője teljes felelősséggel tartozik.
13. §
A kirendeltség vezetője:
•a) felfogadja és elbocsátja a megállapított létszám és javadalmazás keretén belül a napidíjas és segédszemélyzetet, a szegődményes vagy kisegítő szolgákat, az őröket és a többi alsóbb rendű személyzetet, megállapítja továbbá azoknak szolgálati kötelességeit;
•b) végrehajtja a díjnokokra vonatkozó szabályzatot;
•c) az alája rendelt tisztviselőt az államszolgálatba való belépés alkalmával szabályszerűen felesketteti;
•d) beosztja a kirendeltség központi személyzetét és megállapítja annak teendőit;
•e) a rendelkezésére bocsátott költségvetési hitel keretében egy és ugyanazon egyénnek egy éven belül összesen 200 K-t meg nem haladó jutalmat vagy segélyt engedélyezhet;
•f) a szolgálati és minősítési táblázatokat vezeti és őrzi;
•g) 50 koronáig terjedhető rendbírságot alkalmazhat; a rendbüntetés előtt azonban a mulasztót igazolás végett meg kell hallgatnia;
•h) központi személyzete részére 4 heti szabadságidőt engedélyezhet;
•i) a központi személyzet útinaplóit érvényesíti és utalványozza; a kirendeltség vezetőjének és a rangidős számvevőségi tisztviselő útinaplóinak kivételével, amelyek közvetlenül a minisztériumhoz terjesztendők fel;
•j) az alája tartozó segédszemélyzet részére rendkívüli szolgálat ellenében az engedélyezett hitel keretén belül esetről esetre 50 koronát meg nem haladható, rendkívüli munkadíjat utalványozhat;
•k) a kirendeltség és az alája tartozó hivatalok és önálló működésre jogosított közegek részére a szolgálat szempontjából feltétlenül szükséges leltári tárgyakat az engedélyezett hitel keretén belül beszerezheti.
14. §
A miniszteri kirendeltségeknél s az alárendelt hivataloknál szolgálatot teljesítő tisztviselők minősítése a következőképpen történik.
•a) a kirendeltség vezetőjét minősíti azon ügyosztály vezetője az osztályfőnökkel, amelynek ügykörébe a kirendeltségek személyi ügyei tartoznak;
•b) a kirendeltség központi személyzetét a kirendeltség vezetője a kirendeltségek személyi ügyeivel foglalkozó ügyosztály vezetőjével;
•c) az alárendelt hivatalok, intézetek vezetőit és az önálló működésre jogosított hivatali közegeket a kirendeltség vezetője az illető tisztviselőre illetékes ügyosztály vezetőjével;
•d) az alárendelt hivatalokhoz beosztott személyeket az illető hivatal vezetője a kirendeltség vezetőjével.
15. §
A kirendeltségeknél a hivatalos órákat a hivatalfőnök állapítja meg.
16. §
A miniszteri kirendeltségek az ügykörükbe utalt bevételek és kiadások foganatosítása és ezzel kapcsolatban azok elszámolása céljából házipénztárral láttatnak el.
A házipénztárt az oda, a pénztárnoki és az ellenőri teendők ellátására beosztott két tisztviselő képviseli, és a pénztár kezeléséért is minden tekintetben, elsősorban ez a két tisztviselő egyetemleg felelős.
A pénztár kezelését és a pénztár körüli teendők mikénti ellátását a részletes pénztári és számviteli utasítás szabályozza.
17. §.
Az időszakonként felmerülő kiadások fedezésére, valamint megjelölt célokra esetről esetre a minisztérium által folyóvá tett költségadományok és előlegek terhére, a minisztérium által évenként jóváhagyott költségvetés és működési tervezetben, valamint az esetről esetre kiadott rendeletekben megállapított célokra és az ott megszabott összegek keretén belül a kirendeltségek vezetői teljes anyagi felelősség mellett a házipénztárra utalványozási joggal ruháztatnak fel.
Az utalványozás formáját és feltételeit a részletes pénztári és számviteli utasítás állapítja meg.
18. §.
A szolgálati viszonyoknak ezen szabályzat által nem érintett kérdéseiben az állami alkalmazottakra vonatkozó szolgálati szabályok (Szolgálati szabályok gyűjteménye. Második bővített kiadás, kiadta a m. kir. Pénzügyministerium, Budapest, 1896.) az irányadók.
Jelzet: Magyar Országos Levéltár K 184 1913. 128. tétel 87548/112347. A magyar. kir. Földmívelésügyi Minisztérium kirendeltségeinek szervezeti szabályzata.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 19.
1957
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő