A Földmívelésügyi Minisztérium kirendeltségi szervezete és a temesvári hivatal tevékenysége

(1913-1914)

„Igyekeztem a budapesti szövetkezeti központokkal és a helyi érdekeltségekkel karöltve a szövetkezeti eszmét népszerűsíteni. A vezetésem alatt álló kirendeltség működési területén a szövetkezeteket illetőleg a helyzet az, hogy Temes megyében leginkább a hitelszövetkezeti intézmény van elterjedve, amennyiben az összes községek csaknem 40%-ában van hitelszövetkezet, ami tekintettel arra, hogy egy község hitelszövetkezete több község hiteligényeit is kielégítheti, kedvező eredménynek mondható. Ellenben a fogyasztási és állatbiztosító szövetkezetek létesítése csak lassan halad.”

2. Vásárhelyi Zoltánnak, a temesvári kirendeltség vezetőjének költségvetési tervezete Serényi Béla földművelésügyi miniszternek

 

Nagyméltóságú m. kir. földmívelésügyi Minister Úr

 

(Nagyméltóságú gróf Serényi Béla dr., valóságos belső titkos tanácsos, m. kir. földmívelésügyi Minister Úrnak Budapest)

Nagyméltóságod folyó hó 7-én 47.141 szám alatt kelt magas rendeletére van szerencsém a temesvári ministeri kirendeltség 1914. évi költségelőirányzatát az alábbi tiszteletteljes megjegyzésekkel felterjeszteni.

A személyi járandóságok 1. rovatának 1. alrovatában néhány magasabb állást irányoztam elő, mint a milyeneket a temesvári ministeri kirendeltség központi irodájába beosztott tisztviselők ezidőszerint tényleg betöltenek. Tettem ezt arra az eshetőségre való tekintettel, hogy a jövő évi költségvetésnek törvényerőre való emelkedéséig a m. kir. földmivelésügyi ministerium központi tisztviselőinek létszámaiban oly arányú változások lesznek, hogy az illető tisztviselők mostani ranghelyük - és érdemességüknél fogva előléptettetnek, mikor is magasabb illetményeik a kirendeltség költségadományát fogják terhelni.

Beállítottam az előirányzatba két a IX. fizetési osztályba sorolt kirendeltségi felügyelői állást is. A szolgálat érdekében fekvőnek tartom ugyanis azt, hogy a kirendeltségnél most havi átalány mellett alkalmazott két előadó működési körének megfelelő állást töltsön be, amire az illetők teljes mértékben érdemesek is. A munkakörüknek megfelelő állás betöltése a kirendeltség hatósága alá helyezett közegekkel, a közigazgatási hatóságokkal, valamint a társadalmi tényezőkkel való érintkezés szempontjából is felette kívánatos lenne.

A kirendeltség központi irodájába beosztott irodasegédtiszt immár 10 év óta áll a földmívelésügyi tárcza szolgálatában. 1903-ban, mint igazolványos altiszt kineveztetett a m. kir. földmivelésügyi ministerium segédhivatali személyzetének egyesített létszámába a XI. fizetési osztályba valóságos irodasegédtisztté. 1909-ben az említett statusból való kivétele mellett áthelyeztetett a Központi szőlészeti kísérleti állomáshoz. Ezen szolgálatában többször megkíséreltetett az általa betöltött állásnak a X. fizetési osztályba való átszervezése, ami azonban eddig keresztülvihető nem volt, holott több tisztviselőtársa, ki annak idején a ministerium segédhivatali tisztviselőinek egyesített létszámában mögötte rangsorolt, azóta már a X. fizetési osztályba jutott. Ezen átszervezés 300 korona többletet igényel.

A személyi járandóságok 1. rovatában előirányzott magasabb állások a mai állapottal szemben a fizetések, személyi pótlékok és lakpénzek tekintetében összesen 3900 K. többletet eredményeznek.

A személyi járandóságok 3. alrovatában egy írógépkezelőnő és egy szakdíjnok illetményeit a jövő évben várható nagyobb ügyforgalomra való tekintettel kellett előirányoznom.

A dologi kiadások 1. alrovatában „Ügyviteli és vegyes kiadások" címén felvett 4000 koronában a Nagyméltóságod folyó évi március hó 3-án 2702/eln. sz. alatt kelt magas rendeletével a német, szerb és román fordító és tolmács díjazására engedélyezett 3000 K. is fedezetet talál.

A dologi kiadások 2. alrovatában feltüntetett kirendelési pótlék az 1. rovat 1. alrovatában felvett magasabb állások alapulvételével állíttattak össze és a mai állapottal szemben 2463 K. többletet eredményeznek.

A dologi kiadások egyéb tételeit valamint az átmeneti kiadásokat, miután a kirendeltség az előző évek tapasztalataira még nem támaszkodhatik, hozzávetőleges számítások alapján kellett összeállítanom.

A Krassó-Szörényvármegyei nép gazdasági helyzetének fokozatos javítására egyrészt, az itteni lakosság nagy részének szegényebb voltára és gazdasági hátramaradottságára való tekintettel másrészt, és főleg az utóbbi években lezajlott nagy árvizek s egyéb elemi csapások által okozott károk részbeni enyhítésére kellett nagyobb összeget előirányoznom.

Mély tisztelettel megjegyezni bátorkodom, hogy a jelen költségirányzat összeállításánál csak a kirendeltség ezidőszerinti működési területére nézve kívánatosnak mutatkozó tevékenységből folyó szükségletek fedezését tartottam szem előtt. Ha tehát Nagyméltóságod a törvényhozás elé olyan javaslatot terjesztene, amelynek alapján 1914-től kezdve más vármegye is a temesvári ministeri kirendeltség működési körébe utaltatnék, kérnem kell, hogy a vezetésem alatt álló kirendeltség előirányzatát megfelelően felemelni kegyeskedjék.

A jelen költségelőirányzatba családi pótlékokat, minthogy azokról a központi hitelnél történik gondoskodás, nem vettem fel. A kirendeltségnél alkalmazott családos tisztviselők részére a mai állapotnak megfelelően engedélyezett családi pótlékok összege évi 2000 koronát tesz ki. - Amennyiben a kirendeltségi felügyelői állások szervezésére nézve tett tiszteletteljes javaslatom Nagyméltóságod intenczióival megegyeznék, az érdekelt alkalmazottaknak kir. felügyelővé való kineveztetésükkor egy-egy gyermek után egyenként 200 K. családi pótlékra is joguk leend. Jövő évi április hó 1-étől pedig egy gyermek után a kirendeltség egyik szolgája is igényt tarthat családi pótlékra.

Végül azon tiszteletteljes kérelemmel bátorkodom Nagyméltóságodhoz fordulni, hogy részemre, mint az itteni kirendeltség vezetőjének a jövő évben a kirendeltség széleskörű tevékenységéből kifolyólag szükségessé váló és személyesen vezetendő gyakori tárgyalások és representationális kiszállásokra való tekintettel, évi 4000 korona úti átalányt engedélyezni kegyeskedjék. Ezen átalányösszeg fedezetet talál az egyidejűleg mély tisztelettel bemutatott jövő évi költségvetés dologi kiadások 2 alrovatának b) pontja alatt felvett 17 000 koronában.

Temesvár, 1913. évi május hó 19.

 

Vásárhely

ministeri osztálytanácsos,

a ministeri kirendeltség vezetője

Jelzet: Magyar Országos Levéltár, K 184 Földmívelésügyi minisztérium Általános Iratok, Temesvári Kirendeltség, 1913-128-87442/1913. A temesvári miniszteri kirendeltség 1914. évi költség-előirányzata.

Ezen a napon történt március 28.

1914

Bohumil Hrabal cseh író (†1997)Tovább

1943

Sergey Rachmaninov orosz zeneszerző, zongoraművész, karmester (*1873)Tovább

1945

A visszavonuló német csapatok felrobbantják a komáromi Duna-hidat.Tovább

1955

Nagy Imre miniszterelnök Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének írt levelében formálisan is kénytelen volt lemondani miniszterelnöki...Tovább

1969

Dwight David Eisenhower tábornok, az Amerikai Egyesült Államok 34. elnöke, hivatalban 1953–1961-ig (*1890)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő