Automobilizmus

Az ötvenes években elsősorban a tömegközlekedést fejlesztették a személygépkocsi forgalommal szemben. Az autóhasználat egyre inkább egy szűk elit, az állami és a pártfunkcionáriusok monopóliuma lett. Az autók szabadpiacának beszűkülésével, majd megszüntetésével magánhasználatra csak magas rangú funkcionáriusok, a pártelit tagjai, néhány esetben pedig tudósok, művészek tagjai kaphattak gépkocsit. Az autótulajdonosok körét alapvetően az állami javak elosztásának központi rendszere határozta meg. Ez a helyzet csak a ’60-as évek elejétől kezdett változni.

Előterjesztéshez - az Államgazdasági Bizottsághoz

Országos Árhivatal
Belkereskedelmi Minisztérium
TÜK: 0084/1963.

 

Szigorúan titkos!
Egyetértenek:
Sághy Vilmos elnökhelyettes
Garamvölgyi Károly min.h.
Bíró Józef min. h.
KPM.

Előterjesztés
az Államgazdasági Bizottsághoz

Tárgy: A személygépkocsik értékesítésével kapcsolatos intézkedések

A személygépkocsi értékesítés 1959 óta indult meg erőteljesebben. 1963. április 30-án mintegy 46 ezer darab személygépkocsi volt személyi tulajdonba. Az állomány jórészét az utóbbi években vásárolta a lakosság. A forgalom alakulását források szerint a következők jellemzik:

Források

1959.

1960.

1961.

1962.

1963. IV.30-ig 

években

Belkereskedelemtől

3 384

3 541

6136

11 177

4 994

 

Külföldről ajándékként

109

293

731

1 804

710

 

Használtan az Autóker útján

2 118

1 280

662

1 150

 

 

Külszolgálatot teljesítők vásárlásai

 

 

 

149

 

 

A lakosság nem egészen négy és fél év alatt tehát mintegy 38 ezer gépkocsit vásárolt.

Az 1962. év II. félévéig a gépkocsi forgalmat lényegében a kielégítetlen kereslet határozta meg. Emiatt az értékesítés adminisztratív rendszabályokkal folyt. Ezen túl az évek folyamán áremelések is történtek, amelyek közül a jellemzőket a következő tábla szemlélteti.

Ár Forintban

Áremelkedés mértéke

 

1957-ben

1963-ban

 

Moszkvics

48 000

70 000

22 000

Skoda Octavia

48 000

64 000

16 000

Wartburg Limusin

40 000

60 000

20 000

Trabant Limusin

38 000

44 000

6 000

1959-es ár

Az áremelkedések nemcsak az árszínvonalat növelték aránytalanul, hanem az egyes gépkocsi típusok között is olyan arányok keletkeztek, amelyek nem felelnek meg sem a műszaki, sem a használhatósági mutatóknak.

[...]

A Trabant és a Wartburg gépkocsik értékesítését megfelelő kereskedelmi munka mellett ebben az évbern még biztosítottnak látjuk. A Moszkvics és Skoda gépkocsik eladásához azonban már most is az ár és fizetési feltételek megváltoztatására és egyéb intézkedésekre van szükség. Azonnali hatásos intézkedés elsősorban a vásárlóerő előrehozatala útján lehetséges, amit hitelakció révén lehet biztosítani. A 8 %-os kamat azonban a kocsi árát nagyon megemeli, ezért alacsonyabb kamatláb alkalmazására lenne szükség.

A kereslet és kínálat összhangjának megteremtése azonban egyidejűleg árleszállítást is igényel. Ennek mértékét azonban, figyelemmel a hitelakció bevezetésére, viszonylag alacsonyan javasoljuk megszabni. Nem lenne helyes az, ha az összes gépkocsinál arányos árleszállítást hajtanánk végre, mert ez egyrészt fenntartaná a jelenlegi helytelen árarányokat és nem szüntetné meg azt a követelményt, hogy a forgalmat a Moszkvics és Skoda gépkocsik felé tereljük. Egy 4-6 ezer forintos ármérséklés mellett - kb. 5 500 darab gépkocsi értékesítését feltételezve - az intézkedés mintegy 27 millió Ft kihatással jár. Ezt a kihatást azonban nem javasoljuk áremeléssel ellensúlyozni, mert az árkorrekció lényegében a vevők bizalmát veszélyeztető leértékeléseket akadályoz meg és korábban aránytalanul megállapított árakat enyhít. Azzal, hogy a gépkocsi tulajdonosok száma a vártnál magasabb lesz és havi jövedelmükből mintegy 500-700 Ft-ot előre ismert, meghatározott, célokra lekötjük, amelyből az adó, a biztosítás, a javítás ellenében árualapokra sincs szükségünk, tulajdonképpen az új fogyasztás nemcsak gazdaságos a népgazdaság számára, hanem az ármérséklés kihatását is ellensúlyozza.

Csökkenti a keresletet és egyéb problémákat is felvet a külföldről ajándékképpen beérkező gépkocsik jelenlegi vámolási eljárási rendszere is. A beérkező gépkocsik ugyanis elhasználtságuknak megfelelően kerülnek értékesítésre és az így megállapított érték 60 %-át fizetik vámként a megajándékozottak. /Pl. egy 110 000 forintos Opel gépkocsi az esetben, ha 60 %-os minőségűre van értékelve, vámtétele mintegy 40 ezer Ft./

A kocsik felértékelésénél és ennek alapján a vámolásnál jelentkező problémák megszüntetése érdekében új gyakorlat bevezetése szükséges. Ennek lényege, hogy a használt gépkocsi árát is a mindenkori új típus árában kell a vámolás alapjául meghatározni és a vámot a jelenlegi 60 %-os kulcs mellett kell megállapítani. Ez az intézkedés egyrészt csökkentheti az ajándékképpen beérkező gépkocsik számát és ezzel nő a belkereskedelmi kínálattal szemben a kereslet, másrészt a megnövekedett vámbevételek részben ellensúlyozhatják az árkorrekció kihatásait.

[...]

MOL M-KS 288. f. 15/62. ő.e. (Magyar Országos Levéltár - MSZMP Központi Szervei - Államgazdasági Bizottság - 1963. június 24-i ülés)

Ezen a napon történt március 28.

1914

Bohumil Hrabal cseh író (†1997)Tovább

1943

Sergey Rachmaninov orosz zeneszerző, zongoraművész, karmester (*1873)Tovább

1945

A visszavonuló német csapatok felrobbantják a komáromi Duna-hidat.Tovább

1955

Nagy Imre miniszterelnök Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének írt levelében formálisan is kénytelen volt lemondani miniszterelnöki...Tovább

1969

Dwight David Eisenhower tábornok, az Amerikai Egyesült Államok 34. elnöke, hivatalban 1953–1961-ig (*1890)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő