A KISZ KB megvitatta a „legégetőbb kérdésnek” minősített eszmei-politikai nevelés kérdését, ill. annak „Irányelveit”. Az 56 oldalas...Tovább
„Színház az egész...”
Egy ál-ávós és a kulákok, az ÁVH tekintélye és a dolgozó parasztok nyugalma
„Ahogy bementek lakására, arról érdeklődtek, hogy kulák-e, a beszolgáltatásnak eleget tett-e, és az adója ki van-e fizetve, […] bementek a konyhába, ahol arról tanakodtak, hogy őtet elvigyék-e, de azt melyik áv. szds-nak mondta magát, azt mondotta, hogy most nem viszik el. Utána enni és innivalót követeltek. […] A két ismeretlen pedig evett, ivott, kb. 1 órai ott tartózkodás után eltávoztak, mindketten kerékpárral. Elmondja továbbá, hogy az egyik ismeretlen férfi személyében a sóstóhegyi újságárust ismerte fel, vagyis ahhoz hasonló férfi volt, a másik férfit nem tudja, hogy ki volt.”
Tanúkihallgatási jegyzőkönyv 1.
ÁLLAMVÉDELMI HATÓSÁG
Tanukihallgatási jegyzőkönyv
A jegyzőkönyv készült Nyiregyháza 1950 évben december hónap 20. napján.
A tanu vezeték és utóneve: Cz. I.
(?)
1950. október hó 18.-án kb. 22 óra körül lakásom ablaka alatt kiabálást hogy nyissák ki az ajtót, hallottam, s az ablakot zörgették, két személy. Amikor a két illető erőszakoskodott, hogy bejön, tekintve, hogy már késő volt, én a padlásra mentem fel, melynek feljárata az előszobából van. A fentiek után a feleségem az ajtót kinyitotta és U. Gy. és akkor még előttem ismeretlen személy, akinek nevét később megtudtam, hogy V. I., jöttek be. Az ajtókinyitás pillanatában V. I. az Istennel káromkodott és azt mondta, hogy államvédelmi százados vagyok, egész nyugodtan nézzenek meg. A szobába érve mindketten leültek és innivalót kértek, valamint ennivalót is. A fenti beszélgetés után , aki magát államvédelmi szds.-nak adta ki, feleségemet és a bent lévő B. Gy. sógoromat kérdőrevonta, hogy mennyi cukor van már felhalmozva és, hogy kulákok vagyunk e. A kulák kérdésben V. U.-val beszélgetett, amikor U. igazolni próbálta, hogy nem kulák, hanem középparaszt vagyok. A cukor kérdésben V., aki magát áv. szds.-nak adta, a karosládát felnyittatta feleségemmel és kérdezte, nincs e benne cukor felhalmozva. Az áv. szds.-nak, illetőleg V. a lakásban lévő órát, zseblámpát és gyujtókat nézte meg, hogy azok magyar gyártmányuak e és nem e csempészáruk. V. U.-val legtöbb esetben nem magyarul beszélt, és ugy tüntették fel, mintha U. az áv. szds.-nak tolmácsa lett volna.
V. és társa lakásomban kb. 1 óra hosszáig tartózkodott, 6 dcl. bort fogyasztottak el, melyért egyáltalán nem fizettek. V., aki magát áv. szds.-nak adta ki, feleségemtől, illetve sógoromtól B. Gy.-től nőt követelt, azt mondta, hogy neki egy özvegy asszonyt, vagy egy lányt keritsenek 20 frt-ért. V. feleségemmel szemben erkölcstelen kifejezéseket használt és mondotta neki, hogy még az éjjel visszafognak térni és itt fognak aludni. Azt, hogy ő áv. szds., több esetben hangoztatta nálam való tartózkodása alatt.
Kb. 1 órai ittartózkodás után V. és Társa, U. Gy. kit személyesen ismerek, lakásomról eltávoztak. B. J.-hez, ki tőlem kb. 300 méterre lakik.
Megjegyezni kivánom, hogy bár én a padláson voltam, a fenti beszélgetés lezajlásakor, azonban a feljárat az előszobából van, és a szobaajtó nyitva volt, igy én minden szót pontosan hallottam. V. és társa U. emlékezetem szerint B.-nál 2 óra hosszáig tartózkodott, amikor onnan lakásom előtt Sóstóhegy irányában mentek el. V. és U. ebben az esetben spiccesnek látszott ugyan, de részeg nem volt.
Egyebet előadni nem kivánok, a jegyzőkönyv vallomásomat helyesen tartalmazza, melyet felolvasás után h. h. aláirok.
| Felvette: N. J. áv. fhdgy. | tanu Cz. I. |
ÁSZTL V-32431 20-21. old. (állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 3.3 fond vizsgálati dossziék)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 24.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő