Községi tanácsvezetők bukása az ’50-es években

4 kg zsír, 15 kg sertéshús vagy 30 kg kukorica miatt

A „gyanúsítottnak nem volt több hízott sertése, azonban volt olyan sertése, ami ha hízlalásra került volna, meghaladta volna a követelményeknek megfelelő súlyt. Azt is megállapította az őrs járőre, hogy a községi tanács is szabálytalanul járt el, mert a gyanúsított a tanács előtt bevallotta, hogy a levágásra kerülő sertés súlya 110 kg, és ennek ellenére a vágási engedélyt kiadta. A levágott sertés húsát és zsírját az őrs járőre őrizetbe nem vette, mert a gyanúsított több hízott sertéssel nem rendelkezik, és így a levágott sertés húsára és zsírjára a családjának szüksége van.”

4 kg zsír

Ez a fegyelmi eljárás az előzőhöz hasonlóan szintén a közellátás ellen elkövetett vétség, a beszolgáltatási kötelezettség kijátszása miatt indult az egyik csornai járásbeli községi tanács vb elnöke ellen 1954. októberében. A jellemző módon bejelentés alapján indult fegyelmi vizsgálat azt az anomáliát vette górcső alá, miszerint a vb elnök a saját maga részére kiadott sertésvágási engedélyben a családtagok számának rovatban a valós kettő helyett hármat írva, további 4 kilogramm zsír leadásától akarta megkímélni magát. Két nappal azután, hogy a járási tanács instruktori csoportvezetője október 25-én helyszínen ellenőrzést tartott, a járási tanács vb elnöke a "zsírhalmozó" vb elnököt fizetésének 50 %-os visszatartása mellett felfüggesztette, és fegyelmi eljárást rendelt el ellene.

A két hét alatt lefolytatott fegyelmi eljárás november 11-én keltezett szigorú határozata szerint a vb elnököt állásából elbocsátotta, indoklásában megjelölve, hogy a vb elnök"azzal, hogy, 4 kg zsír beadásától saját magát mentesítette, visszaélt hivatali hatalmával és megkárosította a dolgozó népet.". Az igazsághoz tartozik, hogy a határozat indoklásában az elnök szemére rótták, hogy "hivatalos idő alatt saját ügyei intézésével volt elfoglalva", ami nem öncélú munkakerülést jelentett, hanem, mint oly sok tanácsi funkcionáriusnak a községekben, mezőgazdasági elfoglaltságot.

I. X. Y. vb elnöknek a csornai járási tanács hivatalos helyiségében 1954. november 2-án tett tanúvallomásának jegyzőkönyvéből:

"Jelen vannak: ... ig. oszt. vezető , ... szem. csop. vezető , és X. Y. VB elnök.

Ismertetve lett X. Y. vb elnökkel a fegyelmi vizsgálat eredménye, amire nevezett a következőket adja elő:

Elismerem, hogy az 1953. novemberében kiállított vágási engedélyben, amit saját részemre állítottam ki 1 személlyel többet vettem fel, mint a tényleges családtagjaim létszáma. Ezt azért tettem, mert földjeim megművelését feleségemmel együtt elvégezni nem tudtam, ha napszámba végeztetem el a munkát, igen nagy összeget kellett volna kifizetnem. Arra az álláspontra helyezkedtem, hogy január 1-ével fogadok egy gyereket, aki segít a mezőgazdasági munkák végzésében. Ezt a gyereket, aki még megfogadva nem volt, vettem fel 3. személynek a vágási engedélyre.

Beismerem, hogy törvényellenesen cselekedtem és ezzel a törvényt megsértettem.

Egy esetben fordult elő, hogy hivatalos idő alatt nem volt benn a tanácsházán. Ennek oka az volt, hogy saját mezőgazdasági munkámmal voltam elfoglalva, mert az őszi vetések alá kellett a szántást elvégeznem. Nem volt szándékomban egész nap a mezőn maradni, de akit a szántási munkákkal megbíztam, illetve segített volna ebben, nem jött el, feleségemre nem bízhattam és magam voltam kénytelen ezt elvégezni. Arra, hogy egész nap a tanácsházát elhagyjam, engedélyt felsőbb hatóságomtól nem kértem és a községi tanácson sem mondtam meg.

Felolvasva.

Jegyzőkönyv felolvasva HH. aláíratott.
Kmf.

................................
X. Y.

.................................
ig. oszt. vezető

.................................
szem. csop. vezető

A csornai járási tanács vb elnöke a vb nevében X. Y. fegyelmi ügyében 1954. november 11-én a következő határozatot hozta.:

"X. Y. ...i VB elnököt az 1953. évi 25. számú TVR 112.§ 3. pontjába ütköző fegyelmi vétsége elkövetésért a 113. § d./ pontja alapján azonnali hatállyal állásából elbocsátja

Egyben értesítem a Pénzügyi Osztály gazdasági csoportját, hogy nevezett fizetését szüntesse meg.

Indoklás

A vizsgált anyagból, valamint a saját beismeréséből megállapítást nyert, hogy X. Y. feleségével lakik egy háztartásban, gyermekük nincs. Mégis az 1953. november havában saját részére kiállított sertésvágási engedélyre 2 személy helyett 3 személyt vett fel, azzal nyilván, hogy magának 4 kg zsír leadásától mentesüljön. Beigazolást nyert az, hogy a munkafegyelmet is megsértette azzal, hogy több esetben hivatalos idő alatt saját ügyei intézésével volt elfoglalva, sőt egy esetben, amit ő maga is beismer egész nap nem tartózkodott a községi tanácsnál.

Nevezett ezekkel a cselekményekkel erősen megsértette a munkafegyelmet, a tervfegyelmet. Azzal, hogy 4 kg zsír beadásával saját magát mentesítette, hivatali hatalmával és megkárosította a dolgozó népet."

SL CsJT Titk. 145-35/1954. (Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára (SL) Csornai Járási Tanács VB Titkársága 145-35/1954. számú irat)

Ezen a napon történt március 28.

1914

Bohumil Hrabal cseh író (†1997)Tovább

1943

Sergey Rachmaninov orosz zeneszerző, zongoraművész, karmester (*1873)Tovább

1945

A visszavonuló német csapatok felrobbantják a komáromi Duna-hidat.Tovább

1955

Nagy Imre miniszterelnök Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének írt levelében formálisan is kénytelen volt lemondani miniszterelnöki...Tovább

1969

Dwight David Eisenhower tábornok, az Amerikai Egyesült Államok 34. elnöke, hivatalban 1953–1961-ig (*1890)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő