Bírói és Államügyészi Akadémia

„Avégből, hogy az ítélőbírói és államügyészi karnak a népi demokrácia szellemében való megújhodása meggyorsítható legyen, lehetővé kell tenni, hogy népi származású dolgozók a büntető bírói és az államügyészi feladatok betöltéséhez szükséges ismereteket és képesítést - megfelelő társadalomtudományi előképzés után - az egyébként fennálló szabályoktól eltérően szerezhessék meg. Ebből a célból az igazságügyminiszter egyéves büntetőbírói és államügyészi akadémiát (a továbbiakban: akadémia) szervez.”

Tanfolyam

Igazságügyminisztérium
Tanulmányi Osztály

Budapest, 1950. okt. 24.

Kedves Keleti elvtárs!

Az október 16-i levelében felvetett kérdésekre kissé késve ugyan, de ezúttal válaszolok.

Azok a szervezetek, amelyek az akadémiára vonatkozó javaslataikat nem közvetlen a Pártszervezet útján tették meg a kisebb pártszervezetektől eltekintve - elsősorban vidékiek - nem adtak Párt kádervéleményezést, miután Párt káderjellemzést csak Pártvonalra adnak. Ez az oka annak, hogy a legtöbb javaslatnál üzemi, szakszervezeti, DISZ vagy egy tömegszervezeti jellemzések, illetve javaslatok vannak.

Az akadémiára közvetlenül a Pártszervezetek csak azokat a javaslatokat küldték, amelyeket az utóbbi időben a Pártközpont káderosztálya utasítására küldtek.

Az akadémiára behívottakról Párt kádervéleményt az igazságügyi minisztérium Pártszervezete útján utólag kértük és egyrésze be is érkezett már.

Az akadémia két részben indul. Az első része november 6-án. Erre a tanfolyamra hívjuk be a honvédségi és a rendőrségi elvtársakat is, hogy a mi részünkről erre a tanfolyamra nem 100 elvtársat, hanem 7 elvtársat hívtunk be. Igyekeztünk a kiválogatásnál - a 77 elvtársnál a megadott szempontok szerint eljárni ami kisebb eltérésektől eltekintve meg is lett valósítva. Az esetleges eltérések oka, hogy már a november 22-én induló második tanfolyamra is figyelemmel voltunk.

A mi részünkről behívott elvtársak összetétele:

Szociális származás:Pártoktatás foka
munkás37alapfokú9
dolg. paraszt29haladó17
alkalmazott32 hetes3
értelmiségi21 hetes1
kisiparos53 hetes2
egyéb24 hetes2
6 hetes6
Munkaszerinti megoszlás:2 hónapos2
munkás:514 hónapos2
nehéziparban203 hónapos egyéni4
paraszt:Mozgalmi funkció:
Tszcs5járási, kerületi munkatárs3
áll. gazd.2városi biz. tag2
párt és tömegvárosi munkatárs3
szerv.4Alapszervi titkár4
egyéb foglalk.5Alapszervi vez. tag.17
alkalmazott10népnevelő15
értelmiségi1aktíva5
Párttagság kelte:tömegszervezeti munkát22
MKP 194532nem végez semmit7
19466Házastárs tagsága:
194712tag24
19483tömegszervezeti18
MKP 19497
MKP 19509
Egyesüléstől

Megjegyzés: a párttagság kelte címu rovathoz. 1945-46-ig a volt átmenetileg Szoc. Dem. párt tagja. 1949-50-es évfolyamon belül leginkább tagjelöltek vannak. Egyesülések legnagyobb része munkás, egyrésze alapszervi titkár.

Az akadémiára javasoltak lényegében négy területről tevődnek össze:

  1. Az igazságügyi apparátuson keresztül kapott elvtársak, ezek kisebb számban kerültek ki az igazságügyi apparátusból. Nagyobb számban népiülnökök soraiból. Azok közül az ülnökök közül, akik az ülnök munkájuk alapján erre alkalmasnak látszottak.
  2. Az Országos Káderosztály közben járására kaptunk javaslatokat a házipari, a könnyuipari minisztériumtól, a DISZ-től és a vasasszervezettől.
  3. Akik tudomást szereztek arról, hogy ilyen akadémia indul és jelentkeztek. Ezek nagyrésze-főleg a falusiak- tömegszervezeti, vagy falusi pártszervezeti javaslattal együtt jelentkeztek.
  4. Üzemi, vagy kerületi pártszervezetek javaslata alapján.

Az előző háromnál általában kisebb pártszervezetektől eltekintve párt javaslatok nincsenek a már fent jelzett okok miatt.
Az akadémia vezetőségére vonatkozó végleges javaslatok valószínuleg holnap tudom csak megküldeni a miniszter, az államtitkár elvtársak, illetőleg a személyzeti osztály vezetőjével való végleges megállapodás után.

Elvtársi üdvözlettel:

/Nádas András/
oszt. vezető

(MOL-M-KS-276.f.-96.cs-6.őe.-15.d - Magyar Országos Levéltár- MDP irartok-Adminisztratív osztály-6. őrzési egység-15.doboz)

Ezen a napon történt március 29.

1905

Rejtő Jenő („P. Howard”) magyar író (†1943)Tovább

1912

A Déli-sarkról visszatérő Robert Falcon Scott kapitány és bajtársai (Wilson, Bowes, Oates) életüket vesztik a hóviharban (Scott naplójába...Tovább

1919

A Forradalmi Kormányzótanács közzétette – többek között – XIV. számú rendeletét a nevelési és oktatási intézmények köztulajdonba vételéről...Tovább

1946

Megalakul a MASZOVLET (Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt), a mai MALÉV elődje.Tovább

1971

Kiss Manyi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő (*1911)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő