Második világháború: a brit–amerikai szövetséges légierő bombázza Belgrádot, 1100 ember hal meg.Tovább
Cigánybűnözés? - egy korjelző forrás az 1970-es évekből
Rendőrségi jelentés egy bűnözői csoportról
„A bűnöző csoport hét főből állt, egyes tagjai állandó munkahellyel rendelkeztek. A bűncselekmény elkövetésének idejét általában úgy választották meg, hogy munkahelyükön ne legyen igazolatlan hiányzásuk. Ennek alapján a bűncselekményeiket zömmel péntek, szombat illetve vasárnap éjszaka követték el. Amennyiben péntek éjszaka követtek el bűncselekményt, úgy az állandó munkahellyel rendelkező személyek mindig szabad szombatosok voltak."
4. sz. gyanúsított
1. ifj. Ny. Imre (Narancs) Szombathely, 1953. december 11. A[nyja]: K. Erzsébet, nős, egy gyereke van. Szobafestő és mázoló szakképzettségű. Letartóztatása előtt a közmű- és Mélyépítő Vállalatnál, mint szakmunkás dolgozott. Katonai szolgálatot nem teljesített, útlevéllel nem rendelkezett, külföldön nem járt.
Lakhelye: xx
2. Lakáskörülményei, vagyoni viszonyai
Nevezett személy feleségével a sorokpolányi községi tanács tulajdonát képező, régi, romos, elhanyagolt házban lakott. Saját lakással, telekkel nem rendelkezett, teljesen vagyontalan volt.
3. Legális és illegális jövedelme
Munkahelyi vélemény szerint több alkalommal hiányzott, legális és illegális mulasztásai voltak. Előfordult, hogy egy hónapban mindössze 14-15 napot dolgozott. Átlagos havi jövedelme nem volt. A bűncselekmény sorozat folyamán szerzett illegális jövedelme megközelíti a 100 ezer Ft-ot. Mivel legális jövedelme családja létfenntartását nem biztosította, az említett összeget folyamatosan felélték.
Letartóztatása alkalmával készpénzzel nem rendelkezett, takarékbetétje nem volt.
Feltételezhető, hogy bizonyos összeget elrejtett, azonban a vizsgálat során azt felkutatni nem volt lehetséges.
4. Életvitele:
Életének alakulásában döntő szerepet játszott környezetének bűnöző életmódja. Apja rendkívül veszélyes betörő, anyja besurranó tolvajként volt nyilvántartva. Mindketten éveket töltöttek börtönben. Nevezett részéről feltűnő költekezés nem volt tapasztalható. Környezete előtt elfogadott tény volt, hogy mint jó szakmával rendelkező egyén, megfelelő keresete is van.
5. A bűnöző csoportban betöltött szerepe
A csoporton belül a bűncselekmény elkövetésénél végrehajtó szerepe volt. Az elkövetés előtt általában részt vett a csoport vezetői által kiválasztott objektum tanulmányozásában, szemrevételezésében.
Ezt közösen végezték Ny. József (Titó) nevezetű bűntársával.
6. Előéleti adatok
Ez ügyben történt letartóztatásáig nevezett büntetve nem volt. Több alkalommal indítottak ellene eljárást különböző bűncselekmények elkövetése miatt, azonban az eljárások bizonyítékok hiánya miatt megszüntetésre kerültek.
Letartóztatása után ítélte el a Szombathelyi Járásbíróság egy korábbi ügy kapcsán 3 hónap végrehajtandó szabadságvesztésre.
7. Elfogásakor és a vizsgálat alatt tanúsított magatartása
Letartóztatása során tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el. Bizonyítékok hatására azonban egy hét múlva részletes beismerő vallomást tett a bocföldei téesz sérelmére elkövetett betöréssel kapcsolatban.
Ezt követően végig őszinte magatartást tanúsított, vallomásai alapján sikerült a bűnöző csoport tevékenységét teljes egészében felderíteni.
5. sz. gyanúsított
1. Személyadatok
K. Pál (Zsiga) Csácsbozsok, 1944. április 9. A[nyja]: K. Márta. Nős, 3 kiskorú gyermeke van, iskolába nem járt, szakképzettsége nincs.
1973 júniusáig állandó munkahelye nem volt. Ezt követően vállalt állandó munkát a BIVIMPEX szombathelyi kirendeltségén, ahol segédmunkásként dolgozott. Katonai szolgálatot nem teljesített. Útlevele nem volt, külföldön nem járt. Lakhelye: xx
2. Lakáskörülményei, vagyoni viszonyai
Nevezett xx községben saját tulajdonát képező két szoba konyhás családi házzal rendelkezik. A lakáshoz kétszáz négyszögöl telek tartozik. A családi házat 1967. évben, mint árvízkárosult kapta, azóta havi 500 Ft OTP törlesztést fizet. Az ingatlan értéke telekkel együtt 115 ezer Ft. Egyéb vagyontárggyal nem rendelkezik. Gépjárművezetői engedélye nincs.
3. Legális és illegális jövedelme
Családi pótlékkal együtt legális átlagjövedelme 3200 Ft volt. Egyéb legális jövedelemmel nem rendelkezett, tartozása a már említett 500 Ft-os OTP részlet.
Havi összkeresetéből hetedmagát tartotta el, mely összeg csak a család minimális igényeit tudta kielégíteni. Bűncselekmény elkövetéséből származó illegális jövedelme összegszerűen nem mutatható ki. Ebből pótolta a család megélhetéséhez szükséges anyagiakat. Letartóztatása alkalmával készpénzzel nem rendelkezett, takarékbetétje nem volt. Lakására zár alá vételt rendeltünk el.
4. Életvitele
Rendkívül primitív, elmaradott gondolkodású személy. Igénytelen, makacs természetű. A bűnözés útjára azután lépett, amikor feleségül vette Ny. Rudolf leányát. Eleinte igyekezett magát távol tartani a bűnelkövetéstől, azonban apósa befolyására, hatására aktívan közreműködött a bűnöző csoport tevékenységében.
Feltűnő költekezés részéről nem volt tapasztalható. A bűncselekmény elkövetéséből származó pénzt minden esetben apósától kapta, esetenként kisebb összegeket. Az időközönként kapott pénzt családjával a megélhetésre költötte.
5. A bűnöző csoportban betöltött szerepe
Nevezettet a csoport többi tagjai nem minden esetben vonták be a bűncselekmény elkövetésébe. Volt úgy, hogy tudomása sem volt az általuk tervezett, majd elkövetett bűncselekményről. Részvétele esetén végrehajtó szerepet töltött be.
6. Előéleti adatok
Letartóztatásáig nevezett büntetve nem volt, eljárás alá nem lett vonva. 1971-73 között rendőri felügyelet alatt állt, mivel állandó munkahellyel nem rendelkezett.
7. Elfogásakor és a vizsgálat alatt tanúsított magatartása
Letartóztatásakor konok magatartást tanúsított. Ezen magatartásán csak társai beismerő vallomása után, a velük való szembesítés hatására változtatott. Ezt követően részletes beismerő vallomást tett az általa elkövetett, valamint a tudomására jutott bűncselekmények elkövetéséről.
A bűnöző csoporthoz tartozó K. Ignác és H. János részletes jellemzését - tekintve, hogy káros tevékenységük a fenti 5 személyéhez képest elenyésző súlyú - nem tartom indokoltnak.
Javaslatok a hasonló bűncselekmények megelőzése és felderítése érdekében
a. Országos vonatkozásban rendelkezni kellene a kisméretű páncélszekrények helyiségben történő szabványszerű rögzítéséről.
b. A pénz tárolására szolgáló lemezszekrényeket betörést jelző berendezéssel kellene ellátni.
c. A fenti két pont végrehajtásáért a gazdálkodó szervek vezetőit jogilag is kötelezni kellene. Mulasztás esetén lehetőség nyílna fegyelmi felelősségre vonás és kártérítés kezdeményezésére.
d. Amikor szervezetszerű hasonló módszerrel elkövetett bűncselekményekkel állunk szemben, ott a nyomozó hatóság és az ügyészi szervek felelősségük teljes tudatában értékeljék közösen a beszerzett bizonyítékokat, azok hitelességét s ennek birtokában döntsenek - ne pedig elhamarkodottan - egy-egy kényszerintézkedés elrendelése vagy megszüntetése tekintetében.
Ezt a módszert abban a szellemben kellene mindenütt és mindenkor alkalmazni, mint a kérdéses ügyben a Zalaegerszegi Városi és Járási Ügyészség tette az ügyben szereplő két gyanúsítottal szemben.
e. Amikor és ahol hasonló szervezettszerű bűnözés állapítható meg és ahol, valamint akik részéről várható újabb bűncselekmény elkövetése, ott rejtett rendőri figyelőszolgálatot kell megszervezni a tettenérés érdekében, vagy bizonyító adatok beszerzése vonatkozásában.
f. A Belügyminisztérium, esetleg más költségvetés terhére biztosítani kellene valamennyi RFK bűnügyi osztály részére 8-10 darab mozgatható - ún. vándor - betörésjelző készüléket, melyeket soron kívül azokban az objektumokban lehetne felszerelni, ahol bűncselekmény elkövetése várható.
g. Amennyiben olyan gyanú merül fel, hogy tettesek részéről 2-3 megye területén ismétlődnek a hasonló módszerű bűncselekmények, abban az esetben a feladatok összehangolását soron kívül kell elvégezni.
Ennek végrehajtását egy kisebb létszámú bizottság soron kívül ellenőrizné, a beszerzett adatokat értékelné és szabná meg a soron következő feladatokat.
h. Helyes volna, ha ilyen szervezettszerű bűncselekmény-sorozat nyomozására egy kisebb létszámú nyomozócsoportot lehetne létrehozni, melynek tagjai csak az adott ügysorozattal foglalkoznának.
Biztosítanák a hálózatszervezést és foglalkoztatást, Ata-bevonást, folytatnák a nyomozást. Ez még akkor is kifizetődő volna, ha netán a csoport tagjait huzamosabb időre, egy-két évre is lekötné.
i. Ahhoz, hogy egy-egy bűnügyi szervezetnél időben fel lehessen ismerni a másik bűnügyi szerv területén ismétlődő szervezettszerű bűnözést, indokolt lenne mindenütt a géptávírón leadott körözési anyagok alaposabb tanulmányozása, a másik bűnügyi szerv vezetőjének soron kívüli tájékoztatása az azonnali kapcsolat-felvétel és konzultáció érdekében.
Zalaegerszeg, 1976. március 10.
T. János
r. hdgy.
Egyetértek
B. Ferenc
r. alezredes
bűnügyi osztály vezetője
Ny[ilván]t[artási] sz[ám]: 186/27.
Kszült. 3 pld-ban
Felterj.: 1 pld. BM
1 pld bü. ov.
1 pld. irattár
Jelzet: MNL OL XIX-B-14 ORFK 327. d.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 16.
1944
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő