A KISZ vezetői az MSZMP IKB titkársági ülésén a KISZ első kongresszusának összehívására tettek javaslatot. A Titkárság nem tartotta „...Tovább
Nemzetközi és hazai fellépés a népbiztosok megkegyelmezése érdekében
„Nagy kérdés és a történelmi idők forgatagában ijesztően nagy probléma, hogy helyesen cselekszik-e a polgári társadalom, amidőn közvetlenül az események nyomán a nagy perspektívákat, az igazi méreteket s az idők igazi történelmét a közelségtől nem látva, gyűlölettől elhomályosult szemmel mártírokat teremt önmagával szemben."
2.
Gratz Gusztáv bécsi magyar követ jelentése Csáky Imre külügyminiszternek két leideni professzor kéréséről Kelen József érdekében
Bécs, 1920. évi november 13.
Nagyméltóságú gróf Csáky Imre, magyar királyi külügyminiszter úrnak, Budapest
Bécs, 1920. évi november hó 13-án
Két leideni tanár intervenciója Kelen népbiztos érdekében
Tegnap nálam járt
titkos tanácsos, az itteni ipari kísérletügyi hivatal elnöke és ismert tudós, és információkat kért tőlem Kelen József volt népbiztos sorsáról. Kelen érdekében Prof. Ehrenfest leideni tanár és a jelenleg ugyancsak Leidenben, Hollandiában előadásokat tartó Einstein tanár (a relativitási elmélet megteremtője) fordultak hozzá, kérve őt, hogy Kelen megmentése érdekében minden lehető lépést megtegyen. Az Exmer által vett és nevezett két leideni tanár aláírásával ellátott levél szerint attól tartanak, hogy Kelen, ki hónapok óta vizsgálati fogságban van, halálra fog ítéltetni. Kifejtik továbbá, hogy Kelen vizsgálati fogsága alatt a Bécsben megjelent „Zeitschrift für Elektrotechnik und Maschinenbau" 20-40. füzetében megjelent nagy értékű elektrotechnikai tudományos dolgozatokat írt, amelyekről Clarence Feldmann tanár már a „Tijdschript voor Elektrotechniek" 1920. július elején megjelent számában is részletes jelentést tett. A két nevezett leideni tanár kötelességének tartja, hogy egy tudományosan képzett, tehetséges és a tudományra nézve sokat ígérő fiatal ember érdekében, kiről különben is azt tudják, hogy jóindulatú és jó szándékú, szót emeljen és őt legalábbis a halálos ítélettől megóvja. Mielőtt azonban e tárgyban nyilvánosan szót emelnének, érdeklődnek az iránt, hogy mily lépések volnának Kelen érdekében teendők, hogy célhoz vezessenek. Exmer dr. a leghelyesebbnek tartotta, hogy ez ügyben hozzám forduljon és velem a Leidenből vett levelet közölje.Azt válaszoltam Exmer dr. úrnak, hogy a népbiztosok bűnperének tárgyalásáról ugyancsak hírlapi közlemények alapján vagyok értesülve, nincs azonban az a benyomásom, hogy Kelenre halálos ítélet várna. Mindenesetre érdeklődni fogok sorsa felől, és a veendő választ közölni fogom vele oly céllal, hogy azt Ehrenfest és Einstein tanárok részére eljuttattassa.
Gratz, s. k.
rendk. követ és megh. miniszter
Jelzet: MNL OL K-579-653-3-1921-UK-146-9. - Polgári kori kormányhatóság levéltára, Igazságügy-minisztérium, Vántus Károly és társainak kegyelmi ügye.
Ezen a napon történt április 19.
1957
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő