A KISZ vezetői az MSZMP IKB titkársági ülésén a KISZ első kongresszusának összehívására tettek javaslatot. A Titkárság nem tartotta „...Tovább
Levelek 1945-ből a népjóléti miniszterhez
„Nincs senkim, aki kiállna érdekeim mellett."
Révai József: „Kérem, hogy Makón nevezzék ki az ottani kórház személyzeti osztályára főorvosnak dr. Nyitrait és nem dr. Szászt. Ez a makói pártszervezet kérése, és a kérést én is támogatom." A népjóléti miniszter válasza: „Dr. Szászt az ottani főispán a minisztérium előzetes jóváhagyásával már kinevezte, de ennek megerősítése még nem történt meg. Így megvan a lehetősége, hogy ne dr. Szászt, hanem dr. Nyitrait nevezzék ki makói kórházi főorvossá."
12.
a.
Farkas Ferenc nemzetgyűlési képviselő kérelme Johan Béla lakásügyében
[dátum nélkül]
Miniszter Úr!
Igen Tisztelt Barátom!
Felhívom figyelmedet arra, hogy az OKI volt főigazgatója, a vezetőállásra alkalmatlannak talált Johann Béla volt államtitkár veje, Dr. Kondorosi Ádám tagtársunk feleségével és kilenchónapos csecsemőjével átmenetileg Johannak az OKI-ban lévő lakásában lakik. A lakás sérült, egyelőre két szoba és a cselédszoba lakható, ahol három család:
, az OKI igazgatója, Johann Béla és a cselédszobában Kondorosi Ádám és családja lakik. Johanntól a lakást jogszabályellenesen már most el akarják vonni. Ebben az esetben mind a három család hajléktalanná válnék. Tekintettel arra, hogy Johann Béla túlnyomórészt külföldi adományokból, elsősorban a hozta létre az OKI-t, méltányosnak ítélhető, ha Johannék lakásátadását a nyugdíjaztatásig kitolnák. Nagyon kérlek, hogy az ügyet jóindulatú elintézés végett az illetékes referensnek eljuttatni szíveskedjél.Szíves intézkedésedet előre is köszönve, maradtam nagyrabecsülésem kifejezésével,
híved,
Farkas Ferenc
nemzetgyűlési képviselő
Molnár Erik népjóléti miniszter úrnak,
Budapest
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-84-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
b.
A népjóléti miniszter válasza
Budapest, 1945. szeptember 18.
Másolat!
Kedves Barátom!
Johann Béla államtitkár úrral személyesen megbeszéltük lakásügyét és megállapodtunk egy - a körülményeket figyelembe véve - nézetem szerint kielégítő megoldásban.
Budapest, 1945. szeptember 18.
Baráti üdvözlettel,
[aláírás nélkül]
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-85-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
c.
Szent-Györgyi Albert kérése Johan Béla lakásügyében
Budapest, 1945. október 11.
A BUDAPESTI
K. M. PÁZMÁNY PÉTER TUD.-EGYETEM
ÉLET- ÉS KÓRVEGYTANI INTÉZETE
Budapest, 1945. október 11.
Biokémiai Intézet
Molnár Erik úrnak,
népjóléti miniszter
Budapest
Kedves Barátom!
Arra akarlak kérni, hogyha mód van rá, érvényesítsétek Johann Bélával szemben a lakbérleti szabályzatot épp úgy, mint más halandóval szemben.
Két okom is van rá, hogy ezt kérjem. Egyrészt Magyarország közegészsége tényleg sokat köszön Johann Bélának, másrészt Johann Béla nagyon belső kontaktusban állott a Rockefeller alapítvánnyal és félek, hogy nagyon rossz benyomást tenne, ha egy ilyen neves embert családjával minden kényszerítő körülmény nélkül kitesznek lakásából.
Hálás lennék, ha e határozatról engem értesítenél.
Szíves üdvözlettel köszönt
Dr. Szent-Györgyi Albert
egy. ny. r. tanár
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-91-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
d.
Molnár Erik válasza Szent-Györgyi Albertnek
Budapest, 1945. október 22.
Budapest, 1945. október 22.
Kedves Barátom!
Kívánságodra értesítelek, hogy Johann Béla járt nálam és személyes megbeszélésünk eredményeként lakásügyében sikerült számára kielégítő megoldást találnunk.
Szíves üdvözlettel köszönt:
Dr. Molnár Erik
Dr. Szent-Györgyi Albert Úrnak,
egy. ny. r. tanár
Budapest
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-92-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 19.
1957
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő