25 éves az önálló Katona József Színház

1. „A Katona József Színház – 1983. január hó 1. napjától kezdődően – önálló költségvetési intézményként folytatja működését.
2. A Katona József Színház székhelye: Budapest, V. Petőfi Sándor u. 6. Működését székhelyén fejti ki, azonban – korlátozott számban – vidéken is tart előadásokat.
3. A Színház feladata, hogy a művelődési célokkal összhangban, a szocialista humanizmus jegyében és magas színvonalon működő, a lakosság minden rétegét vonzó, mai életünk kérdéseit elkötelezetten tárgyaló alkotóműhelyként gazdagítsa művészeti életünket.

11.

MűVELŐDÉSI MINISZTER

Feljegyzés

 

Kapják:
Drecin József
Tóth Dezső
Bukovszky Rezső
Kereszturi Sándor
Ficze Ildikó
Für Sándor
Császtvay István
Pápista Lászlóné
Irattár
Készült: 9 példányban

Tárgy: A Nemzeti Színház és a Katona József Színház szervezésével kapcsolatos feladatok

Az új színház átszervezés elvi és személyi kérdéseiben a szükséges politikai döntések megszülettek. A végrehajtás megkezdődött. A párt- és társadalmi szervekkel való egyeztetések megtörténtek. Az egyeztetés során elhangzott kritikai észrevételeket is ismerjük. E kritikákból leszűrhető tapasztalatokra később még vissza kell térni.

A továbbiakban a végrehajtás felelőssége a minisztérium hatáskörébe tartozik. Ezért a különböző megoldásokat is minisztériumi feladatként és ügyként kell kezelni. A végrehajtásban résztvevők az alábbi szempontokra és szervezési eljárásokra legyenek tekintettel:

•1.       A Nemzeti Színház koncepcióját, ehhez kapcsolódó művészeti programját és műsortervét minél előbb ki kell dolgozni. E munkában vegyék figyelembe a kulturális politika céljait, a Nemzeti Színházzal szembeni közmegegyezésen alapuló elvárásokat. A jövő évad műsortervében a bemutatók tervét már ennek a koncepciónak a jegyében kell elkészíteni.

•2.       A Katona József Színház létrehozásával új színházi társulás jön létre. Törekedni kell arra, hogy a Katona József Színház olyan működőképes műhely legyen, amely megkapja a szükséges feltételeket és támogatást is tevékenységéhez a kulturális politika követelményei szerint.

•3.       A viták elkerülése, és az átszervezés normális lebonyolítása érdekében az alábbiakat kérem figyelembe venni.

•o        Az átszervezés nem járhat költségtöbblettel, illetve ha ilyen adódna, a többletet a Művelődési Minisztériumnak kell vállalnia. Ebben a szellemben kérem a Pénzügyminisztériumnak írt levél tervezetét újrafogalmazni.

•o        A Katona József Színház személyi állomány 110 fő legyen, ezen belül 30-35 színészt foglalkoztathatnak.

•o        Sürgős elszámolást kérek a Nemzeti Színház betöltött és üres státuszairól az 1982. március 1-i állapotnak megfelelően. Színész, műszaki és adminisztratív dolgozók bontásban.

•o        Külön elszámolást kérek a Nemzeti Színház gazdasági igazgatójától arról a 20 státuszról, amelyet a Katona József Színház megnyitásakor a kamara színházhoz telepítettek.

•o        Négy színész (Cserhalmi [György], Rajhona [Ádám], Gáspár [Sándor], Töröcsik [Mari]) szerződtetéséhez a jelenlegi státuszok béralapjának kiegészítésére 30 ezer forint kiegészítést a központi keretből kell átutalni.

•o        Az Intézmény és Vállalatgazdálkodási Főosztály bocsássa a Katona József Színház rendelkezésére a Népszínház műszaki és adminisztratív dolgozóinak elhelyezésére szolgáló és az összevonás által feleslegessé vált Asbóth utcai helyiségeket. Az Intézmény és Vállalatgazdálkodási Főosztály vizsgálja meg, hogy a Katona József Színház színpadtere feletti üres lakás bérleményként készletraktár céljára hogyan szerezhető meg.

•4.       A tárgyalások és az átszervezés operatív lebonyolításával Vass Csabát, Pápista Lászlónét és Földvári Lászlónét bízom meg. A tárgyalásokon vegyenek részt.

•5.       Az ügy nyilvánosság előtti kezelését, a sajtó, rádió, televízió munkáját a minisztérium irányítsa. A Színházak vezetői kapjanak félreérthetetlen útmutatást a követendő magatartáshoz.

Ez a feljegyzés személyre szóló minisztériumi munkaokmány. A tárgyalásban résztvevő külső személyekre nem tartozik. A tárgyalások korrekt lebonyolítása érdekében felhívom a figyelmet, hogy az érintett felek mindig legyenek résztvevői ezeknek a tárgyalásoknak.

Az ügy kezelésében, intézésében egyértelmő állásfoglalásra, azonos szándékra és következetes végrehajtásra van szükség. Felelősek a címzettek. Az egészért felelős: Tóth Dezső miniszterhelyettes.

Budapest, 1982. április 6.

 

Pozsgay Imre

Jelzet: MOL XIX-I-9-a-605-1982 31. d. (Magyar Országos Levéltár - Művelődési Minisztérium - Pozsgay Imre miniszter iratai - iktatott iratok - a Nemzeti Színház és a Katona József Színház átszervezésével kapcsolatos anyagok - 1982.)

12.

MŰVELŐDÉSI MINISZTÉRIUM
MINISZTERHELYETTES

Feljegyzés
Pozsgay Imre miniszter elvtárs részére

Mellékelem Malonyai Dezsőnek a Hétfői Hírek 1982. április 5-i számában megjelent nyilatkozatát, valamint a Sajtó és Tájékoztatási Osztály ezzel

Malonyai Dezső elvtársnak szemrehányást tettem, amiért - noha tanúja volt annak, hogy Miszlay István igazgatói kinevezését a Népszínház társulati ülésén az I. kerületi PB titkárnak jogos tiltakozására nem jelentettük be - interjújában mégis illetéktelenül közölte a nyilvánossággal, hogy a „Népszínház Miszlay István irányításával folytatja működését." Ezt illetően Malonyai Dezső határozottan leszögezte, hogy ő ezt az interjújában nem mondta, Garai Tamás ezt egyéb információk alapján írta be a szövegbe. Ugyancsak szemrehányóan tettem szóvá: miért a nyilatkozatból kell a Művelődési Minisztériumnak megtudnia, hogy a színház új irodalmi vezetője Hubay Miklós. Hangsúlyoztam: a Művelődési Minisztérium elvárja, hogy ilyen fontos posztok betöltéséről - különösen amikor a Magyar Írók Szövetsége elnökét érinti - az igazgató a minisztériummal konzultációt folytasson, illetve, hogy a minisztérium előzetes tájékoztatást kapjon.
Etekintetben Malonyai Dezső önkritikusan igazat adott nekem és ígéretet tett, hogy a jövőben ilyesmi nem fog előfordulni.

E két momentumon kívül a nyilatkozatban nem látok kifogásolnivalót.

A magam részéről kb. egy hétre szólóan kértem a nyilatkozatoktól való tartózkodást; Malonyai Dezső nyilatkozata a társulati üléseket követően több mint egy héttel jelent meg. Nem látok kifogásolnivalót abban, ha egy színházigazgató kijelenti, hogy kiknek a közreműködésére „számít". Hogy a Nemzeti Színháznak „nemzetinek" kell lennie s hogy tevékenységének középpontjában a magyar dráma kell álljon, az adott összefüggésben nem tudom illetéktelen „programnyilatkozatnak" felfogni, ezt a kijelentést legfeljebb semmitmondásért lehetne kárhoztatni, de mert a korábbi vezetők nyilatkozataiban ilyesmi nemigen hangzott el, - legalábbis nem hangsúlyosan - relatív jelentéssel bír.

Ugyanakkor az inkriminált mozzanatoktól eltekintve, a két színház mőködési folytonosságának hangsúlyozásával, a „szenzációs" átszerződtetési híresztelések tompításával, valamint azzal a véleményem szerint szubjektív elfogultságból eredő kijelentésével, hogy „a Várszínház kétségtelenül nagyobb formátumú játékhely, mint a Katona József Színház", az interjú a színházi és a szélesebb közvélemény csillapításának, nyugtatásának az irányába hatott.

Budapest, 1982. április 8.

 

Tóth Dezső

Jelzet: MOL XIX-I-9-a-605-1982 31. d. (Magyar Országos Levéltár - Művelődési Minisztérium - Pozsgay Imre miniszter iratai - iktatott iratok - a Nemzeti Színház és a Katona József Színház átszervezésével kapcsolatos anyagok - 1982.)

13.

MűVELŐDÉSI MINISZTER

Székely Gábor elvtársnak
mb. igazgató
Katona József Színház

Budapest

•1.       A Katona József Színház - 1983. január hó 1. napjától kezdődően - önálló költségvetési intézményként folytatja működését.

•2.       A Katona József Színház székhelye: Budapest, V. Petőfi Sándor u. 6. Működését székhelyén fejti ki, azonban - korlátozott számban - vidéken is tart előadásokat.

•3.       A Színház feladata, hogy a művelődési célokkal összhangban, a szocialista humanizmus jegyében és magas színvonalon működő, a lakosság minden rétegét vonzó, mai életünk kérdéseit elkötelezetten tárgyaló alkotóműhelyként gazdagítsa művészeti életünket. Működése során a Színház műsorválasztásában alakítsa ki a prózai és zenés művek, a klasszikus és modern drámák megfelelő arányát, segítse elő új magyar drámák alkotását. A színház korszerű stílus kialakításával hozzon létre eladásokat.

•4.       Az önálló társulattal rendelkező Színház - maradványérdekeltségű költségvetési szervként - a Művelődési Minisztérium közvetlen irányítása alatt működik, fenntartási és működési költségeinek fedezetét a Művelődési Minisztérium fejezet költségvetésében kell előirányozni.

•5.       A Színház élén igazgató áll. Az igazgatót, a művészeti vezetőt, valamint a gazdasági vezetőt a Művelődési Minisztérium nevezi ki, a Színház többi dolgozóját az igazgató alkalmazza.

•6.       A Színház gazdálkodására a 203/1981./M.K.12./MM-PM számú együttes utasítás rendelkezései, a dolgozók besorolására és alapbérének megállapítására a 203/1974. /M.K.7./ MM-MüM. számú utasítás rendelkezései az irányadók.

•7.       A Színház szervezeti és működési szabályzatát a Művelődési Minisztérium hagyja jóvá.

Budapest, 1982. június 15.

 

Pozsgay Imre

Jelzet: MOL XXVI-I-8-1982 57. d. (Magyar Országos Levéltár - Nemzeti Színház iratai - igazgatósági iratok, színház átszervezési iratok)

14.

MűVELŐDÉSI MINISZTÉRIUM

Szigorúan bizalmas!
Készült: 2 gépelt és
30 sokszorosított példányban.
Tu/555
Látta: Aczél György elvtárs

TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS
az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága részére

az 1982/83-as színházi évadról, a színházak 1983/84. évadi előzetes műsortervéről és az 1983. évi nyári színházi műsorról

Előterjesztő: Tóth Dezső miniszterhelyettes

Budapest, 1983. június

[...]

1982-ben évadkezdés előtt sor került több színházunk átszervezésére, vezetésének megújítására.
Nemzeti Színház új kötelezettségekkel indult neki az évadnak: magyar drámai hagyomány ápolását, a klasszikusok és félklasszikusok műveinek bemutatását, az új magyar művek rendszeresebb színrevitelét vállalva. Programjának valóra váltása természetszerőleg több időt igényel. Nehezen bontakozik ki a színház vezetése körül egy olyan művészi mag, amely egyaránt vonz rendezőt, tervezőt, színészt. A közönség „visszahúzódása" megszűnt, érdeklődése a színház iránt fokozatosan erősödött.

A Katona József Színház a műsorpolitikában és a színpadi megfogalmazásban egyaránt elemző, az emberi és társadalmi problémákat lemeztelenítő, analitikus színházat valósított meg, jellemzően magas színvonalon, kiemelkedő színészi, rendezői teljesítményekkel, kevés tévedéssel. Működési feltételei, a társulat munkakörülményei elég rosszak. A lehetséges mielőbbi megoldás érdekében már történtek lépések.

Jelzet: MOL M-KS 288. f. 41. cs. 385. ő. e. (Magyar Országos Levéltár - MSZMP Központi Szervei - Agitációs és Propaganda Bizottság - 1983.

Ezen a napon történt március 28.

1914

Bohumil Hrabal cseh író (†1997)Tovább

1943

Sergey Rachmaninov orosz zeneszerző, zongoraművész, karmester (*1873)Tovább

1945

A visszavonuló német csapatok felrobbantják a komáromi Duna-hidat.Tovább

1955

Nagy Imre miniszterelnök Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének írt levelében formálisan is kénytelen volt lemondani miniszterelnöki...Tovább

1969

Dwight David Eisenhower tábornok, az Amerikai Egyesült Államok 34. elnöke, hivatalban 1953–1961-ig (*1890)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő