A Beneš-dekrétum és a reszlovakizáció hatása
„Egy államban a kisebbség csak ott zavaró momentum, ahol zavart lehet kelteni vele, ahol vizet zavar, ahol kisded játékok gyerekes duzzogást és kocsmai hősködést inszcenálnak: ki a legény a csárdában. Igazi demokráciában a kisebbség léte sosem okozhat zavart. A kisebbség: tükör. A többség csalhatatlan tükre. Aki fél beletekinteni a tükörbe, annak vaj van a fején, az mindenért a tükröt okolja, és az kell, hogy a végén összetörje a tükröt.”
A Magyar-Csehszlovák Vegyesbizottság tájékoztatója és előzetes összeírási ív a lakosságcseréről
A lakosságcsere tárgyában létesült Magyar-Csehszlovák Vegyesbizottság
Tájékoztató és előzetes összeírási ív
Áttelepülő!
Az áttelepülő ingóságaival szabadon rendelkezik és azokat az áttelepülés alkalmával magával viheti, (pl. bútort, háztartási felszerelést, állatokat és a teljes gazdasági felszerelést, gépi felszerelést, szerszámokat, áru- és anyagkészletet, üzleti berendezést, stb.) az alábbiak szerint. Azzal az ingósággal, amit az áttelepülő nem kíván magával vinni, szabadon rendelkezhetik, tehát eladhatja vagy elajándékozhatja.
Bármily foglalkozásúak, ideértve a szabadonfoglalkozásúakat és egyéni cégek tulajdonosait is, elvihetik irattárukat.
Az ingóságok szabad elszállítása alól csak az alábbiak tekintetében vannak korlátozások:
•1. búzából és rozsból vetőmagként együttesen az élelmezési fejadagnak megfelelő mennyiség vihető ki. A fejadagot a gazdasági évnek az átköltözéstől számított hátralevő részére, de legalább egy hónapra lehet kivinni. A gazdasági év augusztus 1-től julius 31-ig számít. A fejadag önellátóknál havonként (a töredék hónapot egész hónapnak számítva) és személyenként 20 kg vagy ennek megfelelő őrlemény. A közellátásban részesülők személyenként csak 15 kg lisztet vihetnek ki.
Búzából és rozsból vetőmagként együttesen július 16-a és december 15-e között történő áttelepülés esetén annyi vihető ki, amennyi az elhagyott gazdaságnak, amelyen az áttelepülő bármily címen (tulajdonos, haszonélvező, bérlő stb.) gazdálkodott, szántóterülete 40 %-ának bevetéséhez szükséges, kat. holdanként 130 kg-ot számítva.
•2. Árpából vetőmagként július 15-e és április 30-a között történő áttelepülés esetén annyi vihető ki, amennyi az elhagyott gazdaság (stb. mint fent) szántóterülete 10%-ának bevetéséhez szükséges, kat. holdanként 130 kg-ot számítva.
•3. Tengeriből vetőmagként szeptember 1-e és junius 30-a között történő áttelepülés esetén annyi vihető ki, amennyi az elhagyott gazdaság (stb. mint fent) szántóterülete 20%-ának bevetéséhez szükséges, magtengeriből kat. holdanként 50 kg-ot, csalamádénál 100 kg-ot számítva.
•4. Árpából és tengeriből együttesen az áttelepülő a magával vitt állatok takarmányozására, illetve hizlalására szükséges mennyiséget viheti magával az alábbi megállapítás szerint. A kitelepülés gazdasági évében együttesen kivihető árpa és tengeri (ennek keveréke vagy darája, továbbá csöves tengeri szállítása esetén 100 kg csöves tengeri 60 kg szemes tengerinek felel meg) a következő:
a) | fuvaroslovak adagja | havonta | 85 kg |
b) | egyéb lovak, két éven felüliek adagja |
| 60 |
| egyéb lovak, két éven aluliak |
| 40 |
c) | szarvasmarhák két éven felüliek adagja |
| 40 |
| szarvasmarhák két éven aluliak |
| 30 |
d) | sertések egy éven felüliek adagja |
| 45 |
| sertések egy éven aluliak |
| 30 |
| Azonkívül sertések hízlalásához darabonként |
| 350 |
1-3 tagú család egy sertés hizlalására, |
|
| |
| 4-6 tagú család 2 db sertés hizlalására, |
|
|
7-9 tagú család 3 db sertés hizlalására |
|
| |
és így tovább a megállapított adagot viheti ki. |
|
| |
e) | juhok adagja |
| 3 kg |
f) | baromfiak adagja |
| 3 |
•5. Azok a kereskedők és iparosok, akik oly áruval rendelkeznek, amelyet közellátási szétosztás céljára kaptak, ezek közül az áruk közül az alábbiakat nem vihetik magukkal:
Kész ruhák, gyapjúszövetek, lábbeli, feldolgozott és nyers bőrök, cukor, liszt, zsiradék és vas.
Ezekről az árukról az áttelepülő kereskedő vagy iparos köteles az áttelepülést megelőzően 30 nappal az őt ellátó nagykereskedővel, gyárossal elszámolni és a megmaradt árut a vételár visszatérítése ellenében visszaszolgáltatni.
Tekintve, hogy a kereskedők, iparosok, gyárosok ma még nem tudják, hogy mely időpontban települnek át, iparuk zavartalan folytatása érdekében őket áttelepülésüket megelőző 60-ik napig mindezekkel az árukkal el kell látni.
Minden más áttelepülő személy a fentnevezett árukból a készletében lévő mennyiségeket korlátozás nélkül átviheti.
A beszolgáltatásból, igénybevételből eredő követelések rendezésére, továbbá a nemzeti gondnokkal (národny správca) kapcsolatos tudnivalókra nézve a 26. sz. véghatározat IV. és VI. cikkei rendelkeznek. Ezt a 26. sz. véghatározatot minden áttelepülő részére egyidejűleg megküldjük.
Az ingatlanok tulajdonjoga azonban az áttelepítés időpontjában annak az államnak tulajdonába megy át, amelyből az áttelepülő elköltözik. Az ingatlanokért járó kártérítés államközi elszámolás tárgyát képezi.
Ezért az összes ingatlanok, a telkesítések, az építmények és ültetvények, a következő évi termés érdekében tett befektetések, a lábon álló termés, az ingatlanokkal összefüggő jogok és kötelezettségek összeírásra kerülnek, továbbá mindazok a kártérítési igények, amelyeket a 26. sz. vagy valamely más véghatározat értelmében az összeírás alkalmával kell vagy lehet bejelenteni.
Az áttelepülő kívánságára az összeíró bizottság összeírja az elkobzott ingó- és ingatlanvagyont is, de az összeírás tényéből egyik szerződő fél számára sem származik semmiféle kötelezettség. Mindkét esetben fel kell jegyezni az elkobzásra vonatkozó adatokat és esetleges bizonyítékokat.
Az összeírás munkájának megkönnyítése és meggyorsítása végett az áttelepülő szerezze be a köv[etkező] okmányokat:
•1. telekkönyvi kivonatok,
•2. kataszteri birtokívek,
•3. adásvételi szerződések,
•4. végrendeletek vagy hagyatékátadó végzések
•5. községi hivatalos bizonyítványok a vagyonra vonatkozó körülményekről, amelyekre nem szerezhetők be az előírt okmányok,
•6. bizonyítvány a közös tulajdont képező erdő és legelő tulajdoni hányadrészről, azzal a megjegyzéssel, hogy egy tulajdoni hányadrész mekkora területnek felel meg.
Az 1-6. pontok alatt felsorolt iratokat és hatósági bizonyítványokat az illetékes hatóságok az áttelepülő kérelmére kötelesek díj- és illetékmentesen soron kívül kiállítani.
Azokat az okmányokat, amelyeket az áttelepülő háborús események miatt nem tudott beszerezni, helybeli községi hatóságok által kiállított hivatalos bizonyítvánnyal, vagy két hitelt érdemlő tanú nyilatkozata és aláírása alapján kiállított hatósági bizonyítványok[kal] helyettesítik. Ilyen okmányokat az összeíró bizottságnak el kell fogadnia.
Tekintettel arra, hogy az összeírt ingatlanvagyon értékelése nem az összeíráskor, hanem később becslés utján történik, fontos, hogy az áttelepülő az alábbi, a szöveg után következő „Előzetes összeírási ív"-et gondosan töltse ki és az összeírást végző vegyes (magyar-csehszlovák) összeíróbizottság előtt pontosan sorolja fel az ingatlanokat, telkesítéseket, épületeket, ültetvényeket, a következő évi termés érdekében tett befektetéseket, a lábon álló termést és az ingatlanaival összefüggő jogokat és kötelezettségeket.
Ha az áttelepülőnek bármilyen felvilágosításra van szüksége, úgy az összeírást megelőző időben forduljon
Csehszlovákiában a bratislavai magyar meghatalmazotti hivatalhoz (Bratislava, Frantiskánska ul. c. 1.) vagy a meghatalmazott által felállított körzeti hivatalokhoz,
Magyarországon a csehszlovák áttelepítési bizottsághoz (Budapest, VI., Rózsa utca 61.) vagy a körzeti hivatalokhoz, a vagyonösszeírás idején pedig az összeíró bizottsághoz vagy az annak működését irányító ellenőrző szervhez.
Bratislava, 1947 április 11.
Előkészítő összeírási ív
(kitölteni 5 nappal az összeírás előtt)
I.
•1. Az áttelepülő családi és keresztneve:
•2. Az áttelepülő születési ideje:
•3.
Az áttelepülő lakhelye: | utca: | h. sz. |
•4. Az áttelepülővel együtt kiköltöző családtagok felsorolása:
Neve | rokoni viszonya az áttelepülőhöz | életkora-év | tulajdoni hányadrész |
•5. Van-e az áttelepülőnek más kitelepülővel közös vagyona? Kivel és milyen?
•6. Van-e az áttelepülőnek más ittmaradóval közös vagyon? Kivel és milyen?
(Az 5-6. pont alatt fel kell tüntetni a közösvagyonból az áttelepülőt megillető tulajdoni hányadrészt is.)
II.
Az áttelepülő föld ingatlanainak felsorolása
a) szántóföld: |
|
|
|
| kh. | öl | hány tagban |
b) gyümölcsös: |
|
|
|
| kh. | öl | hány tagban |
c) zöldséges: |
|
|
|
| kh. | öl | hány tagban |
d) szőlők: |
|
|
|
| kh. | öl | hány tagban |
e) rétek: |
|
|
|
| kh. | öl | hány tagban |
f) legelő mint sajáttulajdon: | |||
| kh. | öl | hány tagban |
g) legelő mint közöstulajdon: köztulajdoni hányadrész: | |||
| kh. | öl | hány tagban |
h) erdő mint sajáttulajdon: | |||
| kh. | öl | hány tagban |
i) erdő mint sajáttulajdon: közöstulajdoni hányadrész: | |||
| kh. | öl | hány tagban |
j) nádas: |
|
|
|
| kh. | öl | hány tagban |
k) hasznosítható terméketlen terület: | |||
| kh. | öl | hány tagban |
l) vízterület: |
|
|
|
| kh. | öl | hány tagban |
m) vizenyősterület: |
|
|
|
| kh. | öl | hány tagban |
n) terméketlen terület: | |||
| kh. | öl | hány tagban |
o) háztelek: |
|
|
|
| kh. | öl | hány tagban |
2. A telkesítések felsorolása:
a) alagcsövezés: | kh. | öl |
b) csatornázás: |
|
|
(A telkesítés létesítési költségeire vonatkozó iratokat össze kell gy?jteni és betekintés végett előterjeszteni.)
III.
3. Az építmények felsorolása:
a) | lakóházak: | Beépített terület | m2 | Építés éve | Építkezési költség | |
|
|
|
|
| Kős | Pengő |
b) | istállók: | Beépített terület | m2 | Építés éve | Építkezési költség | |
|
|
|
|
| Kős | Pengő |
c) | magtár: | Beépített terület | m2 | Építés éve | Építkezési költség | |
|
|
|
|
| Kős | Pengő |
d) | sertés ólak: | Beépített terület | m2 | Építés éve | Építkezési költség | |
|
|
|
|
| Kős | Pengő |
e) | juhakol: | Beépített terület | m2 | Építés éve | Építkezési költség | |
|
|
|
|
| Kős | Pengő |
f) | pajta: | Beépített terület | m2 | Építés éve | Építkezési költség | |
|
|
|
|
| Kős | Pengő |
g) | félszerek: | Beépített terület | m2 | Építés éve | Építkezési költség | |
|
|
|
|
| Kős | Pengő |
h) | kukoricagóré: | Beépített terület | m2 | Építés éve | Építkezési költség | |
|
|
|
|
| Kős | Pengő |
i) | dohánypajta: | Beépített terület | m2 | Építés éve | Építkezési költség | |
|
|
|
|
| Kős | Pengő |
j) | baromfiólak: | Beépített terület | m2 | Építés éve | Építkezési költség | |
|
|
|
|
| Kős | Pengő |
k) | egyéb épületek: | Beépített terület | m2 | Építés éve | Építkezési költség | |
|
|
|
|
| Kős | Pengő |
l) | kerítések és | Beépített terület | m2 | Építés éve | Építkezési költség | |
|
|
|
|
| Kős | Pengő |
m) | mezei és udvari | Beépített terület | m2 | Építés éve | Építkezési költség | |
|
|
|
|
| Kős | Pengő |
n) | egyéb | Beépített terület | m2 | Építés éve | Építkezési költség | |
|
|
|
|
| Kős | Pengő |
4. A nem zárt gyümölcsösben lévő gyümölcsfák és bokrok felsorolása darabszámként, nemenként és életkorként:
5. Az egyedülálló erdei fák felsorolása darabszámként, nemenként és életkorként:
6. A jövő termés érdekében eszközölt befektetések:
a) | szántás | kh | öl | mag | q |
b) | vetés | kh | öl | mag | q |
c) | búza | kh | öl | mag | q |
d) | rozs | kh | öl | mag | q |
e) | árpa | kh | öl | mag | q |
f) | zab | kh | öl | mag | q |
g) |
| kh | öl | mag | q |
h) |
| kh | öl | mag | q |
1.A lábon álló termés:
a) | búza | kh | öl | a várható termés | q |
b) | rozs | kh | öl | a várható termés | q |
c) | árpa | kh | öl | a várható termés | q |
d) | zab | kh | öl | a várható termés | q |
e) |
| kh | öl | a várható termés | q |
f) |
| kh | öl | a várható termés | q |
IV.
Az áttelepülőnek az ingatlanokkal összefüggő jogai:
•a. haszonélvezeti jog:
•b. szolgalmi jog:
•c. életjáradék:
•d. részvények, milyenek és mennyi:
•e. szövetkezeti üzletrészek:
•f. a)egyéb jogok:
(Itt feltüntetendő minden más egyéb jog, mint özvegyi jog, más szolgalmi jog és eszményi közöstulajdoni hányadrészek, stb.)
•g. A bekebelezett követelések, milyenek és mennyi:
V.
Az áttelepülőnek az ingatlanokkal összefüggő kötelezettségei:
•a. haszonélvezeti jog:
•b. szolgalmi jog:
•c. életjáradék:
•d. egyéb kötelezettségek:
•e. bekebelezett adósságok, milyen és mennyi:
VI.
Az áttelepülőnek van-e ipari vagy gyári vállalata és milyen:
•a. Milyen volt az ezen ipari vagy gyári vállalat forgalma 1943. évben az áttelepülő adóbejelentése alapján:
Kcs: | Pengő: |
VII.
Megjegyzések:
Kelt: | 19.. | év | hó | nap. |
| aláírás |
Jelzet: OÚOÚ v Spi?skej Novej Vsi (Iglói Járási Telepítési Hivatal), SAKE leltári sz.30/1946
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 20.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő