A Beneš-dekrétum és a reszlovakizáció hatása

„Egy államban a kisebbség csak ott zavaró momentum, ahol zavart lehet kelteni vele, ahol vizet zavar, ahol kisded játékok gyerekes duzzogást és kocsmai hősködést inszcenálnak: ki a legény a csárdában. Igazi demokráciában a kisebbség léte sosem okozhat zavart. A kisebbség: tükör. A többség csalhatatlan tükre. Aki fél beletekinteni a tükörbe, annak vaj van a fején, az mindenért a tükröt okolja, és az kell, hogy a végén összetörje a tükröt.”

A Magyar-Csehszlovák Vegyesbizottság tájékoztatója és előzetes összeírási ív a lakosságcseréről

A lakosságcsere tárgyában létesült Magyar-Csehszlovák Vegyesbizottság
Tájékoztató és előzetes összeírási ív

Áttelepülő!

Az áttelepülő ingóságaival szabadon rendelkezik és azokat az áttelepülés alkalmával magával viheti, (pl. bútort, háztartási felszerelést, állatokat és a teljes gazdasági felszerelést, gépi felszerelést, szerszámokat, áru- és anyagkészletet, üzleti berendezést, stb.) az alábbiak szerint. Azzal az ingósággal, amit az áttelepülő nem kíván magával vinni, szabadon rendelkezhetik, tehát eladhatja vagy elajándékozhatja.

Bármily foglalkozásúak, ideértve a szabadonfoglalkozásúakat és egyéni cégek tulajdonosait is, elvihetik irattárukat.

Az ingóságok szabad elszállítása alól csak az alábbiak tekintetében vannak korlátozások:

•1.       búzából és rozsból vetőmagként együttesen az élelmezési fejadagnak megfelelő mennyiség vihető ki. A fejadagot a gazdasági évnek az átköltözéstől számított hátralevő részére, de legalább egy hónapra lehet kivinni. A gazdasági év augusztus 1-től julius 31-ig számít. A fejadag önellátóknál havonként (a töredék hónapot egész hónapnak számítva) és személyenként 20 kg vagy ennek megfelelő őrlemény. A közellátásban részesülők személyenként csak 15 kg lisztet vihetnek ki.
Búzából és rozsból vetőmagként együttesen július 16-a és december 15-e között történő áttelepülés esetén annyi vihető ki, amennyi az elhagyott gazdaságnak, amelyen az áttelepülő bármily címen (tulajdonos, haszonélvező, bérlő stb.) gazdálkodott, szántóterülete 40 %-ának bevetéséhez szükséges, kat. holdanként 130 kg-ot számítva.

•2.       Árpából vetőmagként július 15-e és április 30-a között történő áttelepülés esetén annyi vihető ki, amennyi az elhagyott gazdaság (stb. mint fent) szántóterülete 10%-ának bevetéséhez szükséges, kat. holdanként 130 kg-ot számítva.

•3.       Tengeriből vetőmagként szeptember 1-e és junius 30-a között történő áttelepülés esetén annyi vihető ki, amennyi az elhagyott gazdaság (stb. mint fent) szántóterülete 20%-ának bevetéséhez szükséges, magtengeriből kat. holdanként 50 kg-ot, csalamádénál 100 kg-ot számítva.

•4.       Árpából és tengeriből együttesen az áttelepülő a magával vitt állatok takarmányozására, illetve hizlalására szükséges mennyiséget viheti magával az alábbi megállapítás szerint. A kitelepülés gazdasági évében együttesen kivihető árpa és tengeri (ennek keveréke vagy darája, továbbá csöves tengeri szállítása esetén 100 kg csöves tengeri 60 kg szemes tengerinek felel meg) a következő:

a)

fuvaroslovak adagja

havonta

85 kg

b)

egyéb lovak, két éven felüliek adagja

 

60

 

egyéb lovak, két éven aluliak

 

40

c)

szarvasmarhák két éven felüliek adagja

 

40

 

szarvasmarhák két éven aluliak

 

30

d)

sertések egy éven felüliek adagja

 

45

 

sertések egy éven aluliak

 

30

 

Azonkívül sertések hízlalásához darabonként
kivihető

 

350

1-3 tagú család egy sertés hizlalására,

 

 

 

4-6 tagú család 2 db sertés hizlalására,

 

 

7-9 tagú család 3 db sertés hizlalására

 

 

és így tovább a megállapított adagot viheti ki.

 

 

e)

juhok adagja

 

3 kg

f)

baromfiak adagja

 

3

•5.       Azok a kereskedők és iparosok, akik oly áruval rendelkeznek, amelyet közellátási szétosztás céljára kaptak, ezek közül az áruk közül az alábbiakat nem vihetik magukkal:
Kész ruhák, gyapjúszövetek, lábbeli, feldolgozott és nyers bőrök, cukor, liszt, zsiradék és vas.
Ezekről az árukról az áttelepülő kereskedő vagy iparos köteles az áttelepülést megelőzően 30 nappal az őt ellátó nagykereskedővel, gyárossal elszámolni és a megmaradt árut a vételár visszatérítése ellenében visszaszolgáltatni.
Tekintve, hogy a kereskedők, iparosok, gyárosok ma még nem tudják, hogy mely időpontban települnek át, iparuk zavartalan folytatása érdekében őket áttelepülésüket megelőző 60-ik napig mindezekkel az árukkal el kell látni.
Minden más áttelepülő személy a fentnevezett árukból a készletében lévő mennyiségeket korlátozás nélkül átviheti.
A beszolgáltatásból, igénybevételből eredő követelések rendezésére, továbbá a nemzeti gondnokkal (národny správca) kapcsolatos tudnivalókra nézve a 26. sz. véghatározat IV. és VI. cikkei rendelkeznek. Ezt a 26. sz. véghatározatot minden áttelepülő részére egyidejűleg megküldjük. 
Az ingatlanok tulajdonjoga azonban az áttelepítés időpontjában annak az államnak tulajdonába megy át, amelyből az áttelepülő elköltözik. Az ingatlanokért járó kártérítés államközi elszámolás tárgyát képezi. 
Ezért az összes ingatlanok, a telkesítések, az építmények és ültetvények, a következő évi termés érdekében tett befektetések, a lábon álló termés, az ingatlanokkal összefüggő jogok és kötelezettségek összeírásra kerülnek, továbbá mindazok a kártérítési igények, amelyeket a 26. sz. vagy valamely más véghatározat értelmében az összeírás alkalmával kell vagy lehet bejelenteni.
Az áttelepülő kívánságára az összeíró bizottság összeírja az elkobzott ingó- és ingatlanvagyont is, de az összeírás tényéből egyik szerződő fél számára sem származik semmiféle kötelezettség. Mindkét esetben fel kell jegyezni az elkobzásra vonatkozó adatokat és esetleges bizonyítékokat.
Az összeírás munkájának megkönnyítése és meggyorsítása végett az áttelepülő szerezze be a köv[etkező] okmányokat:

•1.       telekkönyvi kivonatok,

•2.       kataszteri birtokívek,

•3.       adásvételi szerződések,

•4.       végrendeletek vagy hagyatékátadó végzések

•5.       községi hivatalos bizonyítványok a vagyonra vonatkozó körülményekről, amelyekre nem szerezhetők be az előírt okmányok,

•6.       bizonyítvány a közös tulajdont képező erdő és legelő tulajdoni hányadrészről, azzal a megjegyzéssel, hogy egy tulajdoni hányadrész mekkora területnek felel meg.

Az 1-6. pontok alatt felsorolt iratokat és hatósági bizonyítványokat az illetékes hatóságok az áttelepülő kérelmére kötelesek díj- és illetékmentesen soron kívül kiállítani.

Azokat az okmányokat, amelyeket az áttelepülő háborús események miatt nem tudott beszerezni, helybeli községi hatóságok által kiállított hivatalos bizonyítvánnyal, vagy két hitelt érdemlő tanú nyilatkozata és aláírása alapján kiállított hatósági bizonyítványok[kal] helyettesítik. Ilyen okmányokat az összeíró bizottságnak el kell fogadnia.

Tekintettel arra, hogy az összeírt ingatlanvagyon értékelése nem az összeíráskor, hanem később becslés utján történik, fontos, hogy az áttelepülő az alábbi, a szöveg után következő „Előzetes összeírási ív"-et gondosan töltse ki és az összeírást végző vegyes (magyar-csehszlovák) összeíróbizottság előtt pontosan sorolja fel az ingatlanokat, telkesítéseket, épületeket, ültetvényeket, a következő évi termés érdekében tett befektetéseket, a lábon álló termést és az ingatlanaival összefüggő jogokat és kötelezettségeket.

Ha az áttelepülőnek bármilyen felvilágosításra van szüksége, úgy az összeírást megelőző időben forduljon

Csehszlovákiában a bratislavai magyar meghatalmazotti hivatalhoz (Bratislava, Frantiskánska ul. c. 1.) vagy a meghatalmazott által felállított körzeti hivatalokhoz,

Magyarországon a csehszlovák áttelepítési bizottsághoz (Budapest, VI., Rózsa utca 61.) vagy a körzeti hivatalokhoz, a vagyonösszeírás idején pedig az összeíró bizottsághoz vagy az annak működését irányító ellenőrző szervhez.

Bratislava, 1947 április 11.

Előkészítő összeírási ív
(kitölteni 5 nappal az összeírás előtt)

I.

•1.      Az áttelepülő családi és keresztneve:

•2.      Az áttelepülő születési ideje:

•3.       

Az áttelepülő lakhelye:

utca:

h. sz.

•4.      Az áttelepülővel együtt kiköltöző családtagok felsorolása:

Neve

rokoni viszonya az áttelepülőhöz

életkora-év

tulajdoni hányadrész

•5.      Van-e az áttelepülőnek más kitelepülővel közös vagyona? Kivel és milyen?

•6.      Van-e az áttelepülőnek más ittmaradóval közös vagyon? Kivel és milyen?

(Az 5-6. pont alatt fel kell tüntetni a közösvagyonból az áttelepülőt megillető tulajdoni hányadrészt is.)

II.

Az áttelepülő föld ingatlanainak felsorolása

a) szántóföld:

 

 

 

 

kh.

öl

hány tagban

b) gyümölcsös:

 

 

 

 

kh.

öl

hány tagban

c) zöldséges:

 

 

 

 

kh.

öl

hány tagban

d) szőlők:

 

 

 

 

kh.

öl

hány tagban

e) rétek:

 

 

 

 

kh.

öl

hány tagban

f) legelő mint sajáttulajdon:

 

kh.

öl

hány tagban

g) legelő mint közöstulajdon: köztulajdoni hányadrész:

 

kh.

öl

hány tagban

h) erdő mint sajáttulajdon:

 

kh.

öl

hány tagban

i) erdő mint sajáttulajdon: közöstulajdoni hányadrész:

 

kh.

öl

hány tagban

j) nádas:

 

 

 

 

kh.

öl

hány tagban

k) hasznosítható terméketlen terület:

 

kh.

öl

hány tagban

l) vízterület:

 

 

 

 

kh.

öl

hány tagban

m) vizenyősterület:

 

 

 

 

kh.

öl

hány tagban

n) terméketlen terület:

 

kh.

öl

hány tagban

o) háztelek:

 

 

 

 

kh.

öl

hány tagban

2. A telkesítések felsorolása:

a) alagcsövezés:

kh.

öl

b) csatornázás:

 

 

(A telkesítés létesítési költségeire vonatkozó iratokat össze kell gy?jteni és betekintés végett előterjeszteni.)

III.

3. Az építmények felsorolása:

a)

lakóházak:

Beépített terület

m2

Építés éve

Építkezési költség

 

 

 

 

 

Kős

Pengő

b)

istállók:

Beépített terület

m2

Építés éve

Építkezési költség

 

 

 

 

 

Kős

Pengő

c)

magtár:

Beépített terület

m2

Építés éve

Építkezési költség

 

 

 

 

 

Kős

Pengő

d)

sertés ólak:

Beépített terület

m2

Építés éve

Építkezési költség

 

 

 

 

 

Kős

Pengő

e)

juhakol:

Beépített terület

m2

Építés éve

Építkezési költség

 

 

 

 

 

Kős

Pengő

f)

pajta:

Beépített terület

m2

Építés éve

Építkezési költség

 

 

 

 

 

Kős

Pengő

g)

félszerek:

Beépített terület

m2

Építés éve

Építkezési költség

 

 

 

 

 

Kős

Pengő

h)

kukoricagóré:

Beépített terület

m2

Építés éve

Építkezési költség

 

 

 

 

 

Kős

Pengő

i)

dohánypajta:

Beépített terület

m2

Építés éve

Építkezési költség

 

 

 

 

 

Kős

Pengő

j)

baromfiólak:

Beépített terület

m2

Építés éve

Építkezési költség

 

 

 

 

 

Kős

Pengő

k)

egyéb épületek:

Beépített terület

m2

Építés éve

Építkezési költség

 

 

 

 

 

Kős

Pengő

l)

kerítések és
mit kerítenek be:

Beépített terület

m2

Építés éve

Építkezési költség

 

 

 

 

 

Kős

Pengő

m)

mezei és udvari
vasút - hossza:

Beépített terület

m2

Építés éve

Építkezési költség

 

 

 

 

 

Kős

Pengő

n)

egyéb
építmények

Beépített terület

m2

Építés éve

Építkezési költség

 

 

 

 

 

Kős

Pengő

4. A nem zárt gyümölcsösben lévő gyümölcsfák és bokrok felsorolása darabszámként, nemenként és életkorként:

5. Az egyedülálló erdei fák felsorolása darabszámként, nemenként és életkorként:

6. A jövő termés érdekében eszközölt befektetések:

a)

szántás

kh

öl

mag

q

b)

vetés

kh

öl

mag

q

c)

búza

kh

öl

mag

q

d)

rozs

kh

öl

mag

q

e)

árpa

kh

öl

mag

q

f)

zab

kh

öl

mag

q

g)

 

kh

öl

mag

q

h)

 

kh

öl

mag

q

1.A lábon álló termés:

a)

búza

kh

öl

a várható termés

q

b)

rozs

kh

öl

a várható termés

q

c)

árpa

kh

öl

a várható termés

q

d)

zab

kh

öl

a várható termés

q

e)

 

kh

öl

a várható termés

q

f)

 

kh

öl

a várható termés

q

IV.

Az áttelepülőnek az ingatlanokkal összefüggő jogai:

•a.       haszonélvezeti jog:

•b.       szolgalmi jog:

•c.        életjáradék:

•d.       részvények, milyenek és mennyi:

•e.       szövetkezeti üzletrészek:

•f.         a)egyéb jogok:
(Itt feltüntetendő minden más egyéb jog, mint özvegyi jog, más szolgalmi jog és eszményi közöstulajdoni hányadrészek, stb.)

•g.       A bekebelezett követelések, milyenek és mennyi:

V.

Az áttelepülőnek az ingatlanokkal összefüggő kötelezettségei:

•a.       haszonélvezeti jog:

•b.       szolgalmi jog:

•c.        életjáradék:

•d.       egyéb kötelezettségek:

•e.       bekebelezett adósságok, milyen és mennyi:

VI.

Az áttelepülőnek van-e ipari vagy gyári vállalata és milyen:

•a.       Milyen volt az ezen ipari vagy gyári vállalat forgalma 1943. évben az áttelepülő adóbejelentése alapján:

Kcs:

Pengő:

VII.

Megjegyzések:

Kelt:

19..

év

nap.

 

 

aláírás

Jelzet: OÚOÚ v Spi?skej Novej Vsi (Iglói Járási Telepítési Hivatal), SAKE leltári sz.30/1946

 

Ezen a napon történt augusztus 23.

1938

A bledi értekezleten a kisantant hatalmak elismerik Magyarországnak a fegyverkezéshez fűződő jogát. Cserében Magyarország lemond a...Tovább

1939

A Molotov-Ribbentrop-paktum aláírása

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Rendszerváltás, 1989–1990
 

„Kérlek, ez egy új török hódoltság… Addig tart, amíg a Szovjetunió tart!” – mondta a szovjet megszállás nyomán előállt magyarországi helyzetről Szekfű Gyula történész, moszkvai követ 1946 karácsonyán régi ismerősének, Kovács Imre népi írónak. Jóslata szerencsére csak részben vált be: a szovjet uralom nem 150, hanem „csak” 45 évig tartott, ugyanakkor Moszkva hegemóniájának megszűnése valóban mélyreható politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális változásokat idézett elő nemcsak Magyarországon, hanem a térség többi államában is.

Az 1989–1990-ben végbement rendszerváltás vagy rendszerváltozás mindenekelőtt azt jelentette, hogy az addigi egypárti diktatúrát a politikai pluralizmus, pontosabban a parlamenti demokrácia, a központi tervgazdálkodást a piaci szabad verseny, a marxista ideológia egyeduralmát pedig a szellemi sokszínűség váltotta fel. 

Az átmenet egyik előfeltétele a szovjet csapatok kivonása volt. Mihail Gorbacsov, a reformer pártfőtitkár a szovjet haderőnek a térségből való részleges kivonására már 1988 decemberében, az ENSZ New York-i közgyűlésén ígéretet tett, és 1989. április 25-én valóban elindult haza az első szovjet alakulat. Ez összhangban állt a társadalom túlnyomó többségének akaratával: a Budapesten, 1989. március 15-én megtartott több tízezres tüntetésen Cserhalmi György színész olvasta fel a 12 pontban összefoglalt ellenzéki állásfoglalást, amely többek között a semleges, független Magyarország megteremtését és a szovjet csapatok teljes kivonását követelte.

A rendszerváltást leginkább meghatározó események közé tartozott két „politikai” temetés: 1989. június 16-án, 31 évvel a kivégzés után temették Nagy Imrét, Gimes Miklóst, Losonczy Gézát, Maléter Pált, Szilágyi Józsefet és az 1956-os forradalom névtelen mártírjait, néhány héttel később, július 14-én pedig Kádár Jánost, akivel együtt a róla elnevezett korszak is a múlté lett. Két fontos jogi aktust is meg kell említenünk: a korábbi állampárt, az MSZMP megszüntetését az 1989. október 6–8-án tartott kongresszuson, valamint a Magyar Köztársaság kikiáltását október 23-án. 

A rendszerváltást az 1990 márciusában lebonyolított első szabad országgyűlési választás, és az ugyanazon év őszén megtartott önkormányzati választás zárta le. Az utolsó szovjet katona Záhonynál, 1991. június 19-én hagyta el Magyarországot.

 Az ArchívNet idei 2. számában két írás foglalkozik a rendszerváltással: Jobst Ágnes az állambiztonsági szervek körében végbement rendszerváltást vizsgálja, Garadnai Zoltán pedig a korabeli magyar külpolitika változásait láttatja francia szemszögből. Az összeállítás másik két dokumentumközlése a magyar feminista mozgalom történetével, illetve 1949-ben Magyarországra került görög menekültek sorsával foglalkozik.

 

Budapest, 2019. június 28.

 

A szerkesztők