Bevezetés

A néprádióról és a vezetékes rádióról főként az interneten sok kisebb-nagyobb írásban lehet olvasni. A szerzők többsége olyan pozitív tettként mutatja be, mint ami tömegessé tette a rádiózást, a lakosság széles rétegeit juttatta olyan mennyiségű információhoz, ami korábban elképzelhetetlen volt. E cikkekben azonban elsikkad az a történeti tény, hogy az említett célok mellett, milyen szándékok vezették az 1940-es évek végén frissen hatalomra jutó kommunista vezetők döntéseit. Más szóval az információhoz juttatás egyúttal a más kultúrák, vélemények kizárását jelentette. Az alább közölt források ezt a diktatórikus szándékot tükrözik vissza.

Az, hogy a tervet csak csökevényesen és időlegesen sikerült megvalósítani, nem Rákosin és követőin, hanem a történelmi környezet megváltozásán múlott, azaz a Sztálin halála után lassan elkezdődő enyhülésen, ill. az '56-os forradalomig vezető belpolitikai változásokon. A forradalom után az egyre szűkebb előfizetői kört elérő vezetékes rádió folyamatosan veszített súlyából, és a világvevő rádiókészülékeket vásárló tömegek pedig lassan az átalakított, nem csupán a Kossuth és Petőfi adót venni tudó néprádiót is elfelejtették.