A Petőfi kör sajtóvitája után

Az biztos, hogy azok az elemek, akik elszemtelenedtek, akik azt hiszik, meg vagyunk ijedve, elvesztettük tájékozottságunkat, azok megpróbálnak velünk szemben állni. De aki velünk szembe áll és provokálni fog, az érezni fogja, hogy a magyar népi demokrácia rácsap. – hangsúlyozta Rákosi az MDP KV 1956. június 30-i ülésén. A politikai vezetés a Petőfi kör 1956. június 27-i sajtóvitáját egy összehangolt jobboldali támadás részének tekintette. Az itt közölt dokumentumok a sajtóvitát követően megrettent és elbizonytalanított politikai vezetés reakcióit, határozatait, belső vitáit mutatja be.

A DISZ Petőfi Kör július 26-án tartott vezetőségi ülésének határozatai

A párt KV-nek júliusi határozata, melyet a vezetőség egyhangúan magáévá tesz, a Kör számára azt jelenti, hogy konstruktív módon járuljon hozzá a szocializmus magyarországi építéséhez, az alkotó kibontakozáshoz, amely az SZKP XX. kongresszusa eszméinek megvalósítását jelenti.

Ennek érdekében a DISZ Petőfi Kör vezetősége a következő programot határozza el:

I. Viták:
1. A vitákat - a KV határozatának szellemében - folytatni kell.
2. A viták jellegét a leghatározottabb módon meg kell változtatni, a párt belső kérdéseinek, a pártvezetés ügyeinek nem szabd a vitákon szóba kerülnie.
3. A viták jellemzője az legyen, hogy ott

a. fiatal, tudományos munkások, művészek, szakemberek saját -általános érdeklődésre számot tartó - munkásságuk eredményeit ismertessék és vitassák meg
b. a vitákon egy-egy terület vagy tudományág konkrét, körülhatárolt kérdése, problematikája kerüljön szóba
c. a Petőfi Kör legyen színhelye a fiatal, tehetséges kezdő művészek, írók, költők bemutatásának, munkásságuk ismertetésének, vitájának, értékelésének
d. a vitákon fiatalokat kell megszólaltatni. Az előadók és hozzászólók legalább 80 %-a lehetőleg fiatal szakember legyen
e. mindez semmi esetre sem jelenti, hogy vitáinkat depolitizáljuk. A fiatal értelmiséget a marxizmus-leninizmus harcos szellemében fogant viták nevelik a tudományos szocializmus odaadó híveivé
f. a viták jelentős részét más tudományos, társadalmi, stb. szervekkel együtt (pl. MTESZ, TTIT, Akadémia, stb.) kell szervezni
g. a viták anyaga építő javaslatokat tartalmazzon egy-egy terület vagy tudományág részére.

Ennek érdekében:
4. A viták tematikáját ki kell dolgozni, mintegy 25-30 témát. A tematika kidolgozására, valamint egy-egy szakterület vezetésére a következő bizottság alakuljon:

a. társadalomtudományi (filozófiai, pedagógia, történelem, jog). Vezetője: Pataki Ferenc, tagjai: Csatári Dániel, Győrffy Sándor, Nagy Balázs, Wirt Ádám és mások.
b. természettudományi (kémia, fizika, biológia, orvostudomány). Vezetője: Hardy Gyula, tagjai: Tóth M. Prágai Dezső és mások.
c. irodalom-művészeti (képzőművészet, zene, film, színház, tömegkultúra). Vezetője: Diószegi András, tagjai: Horváth Teri, Sántha Ferenc, Somogyi Árpád és mások.
d. közgazdasági-műszaki (államigazgatás, népgazdaság, agrár, közlekedés). Vezetője: Fekete F. Tagjai: Kázmér Sándor, Máté György, Nagy J., Pécsi K. és mások.

5. A bizottságok feladata, hogy a vitákat előkészítsék, a fontosabb hozzászólásokat előre megbeszéljék, valamint, hogy a viták anyagát utólag feldolgozzák és annak alapján illetékes szerveknek javaslatot tegyenek.
6. Egy-egy szakterület vagy tudományág, illetékes legmagasabb állami vezetőivel interpellációs, ill. konzultációs esteket kell szervezni.

a. Ezek tematikáját az illetékes bizottságoknak kell kidolgozni.
b. Az interpellációs vagy konzultációs kérdéseket előre össze kell gyűjteni és az est vezetőjének elküldeni.

II. Szabad Klubestek

  1. Havonként 1-1 szabad klubestet kell tartani, ahol kötött program nélkül a Petőfi Kör különböző szakmájú és foglalkozású tagjai jönnek össze.
  2. Az esték tartalma esténként változó (zenés, irodalmi, víg, stb.). Ez azt jelenti, hogy a klubestek jellegét az a néhány zeneszám vagy költemény vagy szatíra előadása fogja megadni, ami nem kitölti, csak színesíti az estét.

III. Képzőművészeti kiállítás

  1. A művészeti szövetségek által már programba vett fiatal képzőművészek országos kiállítása. A kiállítást a DISZ Petőfi Kör közreműködésével kell megszervezni.
  2. A kiállítás megnyitása: 1957. március 15 vagy április 4.
  3. Felhívást kell kibocsájtani a fiatal képzőművészekhez, amelyben a kiállítás célját, eszmei mondanivalóját, formai és irányzatbeli követelményeit (ez utóbbi esetben a művészi szabadság[ot] fogalmazzák meg.

IV. Fiatal értelmiség lapja

A meglévő egyetemi lapokból egy fiatal értelmiségi és egyben összegyetemi hetilapot javaslunk létrehozni, önálló szerkesztőséggel. Részletes tervet kell kidolgozni, a három első szám anyagával, s az illetékes szervekkel megtárgyalni.
A lap anyagi bázisát az eddigi egyetemi lapokra fordított összeg fedezné (személyi és dologi kiadásokat is).

V. Petőfi Kör füzetei

  1. A fenti címen sorozatot indítani, különböző témákról. A részletesebb, pontos tematikát a bizottságok dolgoznák ki (egy-egy fiatalnak általános érdekkel bíró munkája, egyes viták referátumai stb.)
  2. Az egyes füzetek terjedelme 1,5 ív, kivitele ízléses fűzött forma, árusítható 3-5 Ft.-ért. A részletek pontos kidolgozása egy létrehozandó szerkesztőbizottság feladata.

VI. Szociológiai - szociográfiai munkacsoport

Ilyen munka iránt érdeklődőkből kell megszervezni, nagyobb létszámmal, kidolgozott programmal. Munkájuk eredményeit részint a füzetekben, részint vitákban hozzák nyilvánosságra.

VII. Találkozók

1. Folytatni kell a múltban együtt dolgozó értelmiségi fiatalok baráti találkozóinak szervezését (szovjet ösztöndíjasok, egyes kollégiumok, együttesek, csoportok, brigádok, stb.).
2. Megszervezzük a volt szovjet ösztöndíjasok találkozóját augusztus 20-ig. Felelős: Pécsi Kálmán.

VIII. Szakmai érdekvédelem

Néhány fiatal értelmiségi munkakör szakmák érdekeinek védelme, a jobb szakemberré válás feltételeinek kiharcolása is hozzátartozik a Petőfi Kör feladataihoz (Ilyen csoportok: aspiránsok, egyetemet végzett, de még nem diplomás orvosok, gyakorlóéves pedagógusok, stb.).

IX. Szervezeti feladatok

1. Közgyűlés. Októberre vagy november elejére közgyűlést kell összehívni. A közgyűlés előkészítésének jegyében kell a munkát megindítani. A közgyűlés politikai feladata, hogy a budapesti fiatal értelmiséget mozgósítsa arra a küzdelemre, mely a párt vezetésével a szocializmus építéséért, a szocialista demokrácia megvalósításáért, a XX. kongresszus eszméinek gyakorlati végrehajtásáért folyik. Szervezeti célja, hogy a budapesti fiatal értelmiséget tömörítse a Petőfi Körben, kidolgozza a Kör működési szabályzatát, megválassza a vezetőséget. Ki kell dolgozni a közgyűlés pontos tervét, részletes menetrendjét, az előkészítő munka mozzanatait.

  1. Szervezeti ügyeinkben rendet kell teremteni, rendezni kell az újonnan belépettek ügyét, tisztázni kell a felvételi feltételeket, fel kell venni a nagy számban jelentkező fiatalokat. A tagsági ügyek rendezésére 3 tagú bizottságot kell kiküldeni. A bizottság tagjai: Hegedüs András, Nagy Balázs, Pécsi Kálmán.
  2. A DISZ K. V. határozatának megfelelően a nagyobb vidéki városokban létrejövő értelmiségi ifjúsági körök szervezéséhez kell nyújtaniok a vezetőség tagjainak segítséget.
  3. A Petőfi Kör további munkájának dokumentálására építő jellegének hangsúlyozására szeptember végéig a Filharmóniával közösen egy nagy koncertet kell szervezni. Felelős: Nagy Balázs.
  4. Ezt a programot tisztázni kell a DISZ vezetőivel augusztus 5-ig, ennek alapján nyilvánosságra kell hozni augusztus 20-ig. Felelős: Tánczos Gábor.

Budapest, 1956. július 27.

Jelzet: PIL 287. f. 1065. ő. e. A határozathoz valaki - vélhetően Hollós Ervin, akinek a titkársági anyagai között található a dokumentum - megjegyzéseket fűzött: megkérdőjelezte az V./1. a VII./1. pontokat és a III./3. pontot át is húzta. A IX./1. ponthoz odaírta, hogy „nem kell",  s ugyanezt tette a IX./2. pontban leírt bizottság tagjaira vonatkozóan is.

Ezen a napon történt augusztus 18.

1917

Első világháború: A tizenegyedik isonzói csata kezdete. Az olasz hadsereg nagyerejű támadása nyomán az osztrák–magyar haderő jelentős...Tovább

1919

Megalakult a Magyar Egyetemi és Főiskolai Országos Nemzeti „Turul” Szövetség Előkészítő Bizottsága.

1945

A ME 6650/1945. sz. r. értelmében elrendelték a nyolc osztályos általános iskola bevezetését. A 6660/1945. sz. r. pedig a nők számára is...Tovább

1946

Prágában tartották az első Diák- Világkongresszust, amelyen 38 ország diákszervezeteinek képviselői vettek részt. Augusztus 27-én, a...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Rendszerváltás, 1989–1990
 

„Kérlek, ez egy új török hódoltság… Addig tart, amíg a Szovjetunió tart!” – mondta a szovjet megszállás nyomán előállt magyarországi helyzetről Szekfű Gyula történész, moszkvai követ 1946 karácsonyán régi ismerősének, Kovács Imre népi írónak. Jóslata szerencsére csak részben vált be: a szovjet uralom nem 150, hanem „csak” 45 évig tartott, ugyanakkor Moszkva hegemóniájának megszűnése valóban mélyreható politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális változásokat idézett elő nemcsak Magyarországon, hanem a térség többi államában is.

Az 1989–1990-ben végbement rendszerváltás vagy rendszerváltozás mindenekelőtt azt jelentette, hogy az addigi egypárti diktatúrát a politikai pluralizmus, pontosabban a parlamenti demokrácia, a központi tervgazdálkodást a piaci szabad verseny, a marxista ideológia egyeduralmát pedig a szellemi sokszínűség váltotta fel. 

Az átmenet egyik előfeltétele a szovjet csapatok kivonása volt. Mihail Gorbacsov, a reformer pártfőtitkár a szovjet haderőnek a térségből való részleges kivonására már 1988 decemberében, az ENSZ New York-i közgyűlésén ígéretet tett, és 1989. április 25-én valóban elindult haza az első szovjet alakulat. Ez összhangban állt a társadalom túlnyomó többségének akaratával: a Budapesten, 1989. március 15-én megtartott több tízezres tüntetésen Cserhalmi György színész olvasta fel a 12 pontban összefoglalt ellenzéki állásfoglalást, amely többek között a semleges, független Magyarország megteremtését és a szovjet csapatok teljes kivonását követelte.

A rendszerváltást leginkább meghatározó események közé tartozott két „politikai” temetés: 1989. június 16-án, 31 évvel a kivégzés után temették Nagy Imrét, Gimes Miklóst, Losonczy Gézát, Maléter Pált, Szilágyi Józsefet és az 1956-os forradalom névtelen mártírjait, néhány héttel később, július 14-én pedig Kádár Jánost, akivel együtt a róla elnevezett korszak is a múlté lett. Két fontos jogi aktust is meg kell említenünk: a korábbi állampárt, az MSZMP megszüntetését az 1989. október 6–8-án tartott kongresszuson, valamint a Magyar Köztársaság kikiáltását október 23-án. 

A rendszerváltást az 1990 márciusában lebonyolított első szabad országgyűlési választás, és az ugyanazon év őszén megtartott önkormányzati választás zárta le. Az utolsó szovjet katona Záhonynál, 1991. június 19-én hagyta el Magyarországot.

 Az ArchívNet idei 2. számában két írás foglalkozik a rendszerváltással: Jobst Ágnes az állambiztonsági szervek körében végbement rendszerváltást vizsgálja, Garadnai Zoltán pedig a korabeli magyar külpolitika változásait láttatja francia szemszögből. Az összeállítás másik két dokumentumközlése a magyar feminista mozgalom történetével, illetve 1949-ben Magyarországra került görög menekültek sorsával foglalkozik.

 

Budapest, 2019. június 28.

 

A szerkesztők